A közelmúltban Intézetünk tagjai is részt vettek az Országos Rendőr-Főkapitányság által szervezett munkacsoporti ülésen, ahol fókuszba természetesen a kábítószer került. Ezen a megbeszélésen a kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos témák kiemelkedő szerepet kaptak, például az e-kereskedelem jelenlegi és jövőbeli helyzetéről a NAV Repülőtéri Igazgatóságától Sepsi Edit, pénzügyőr ezredes számolt be. Ebben az írásban az előadásban érintett témákat részletezzük, forrásként pedig az előadásban elhangzottakat használtuk fel.
Az EMCDDA 2022-es jelentésében olvasható, hogy a kábítószerpiac folyamatos innovációja áll a kábítószerekkel kapcsolatos problémák hátterében Európában. Ez az innováció a kereskedelem vonatkozásában új csempész útvonalak és módszerek megjelenését jelenti. A COVID világjárvány következtében nemcsak a kábítószer-kereskedelem, hanem a vásárlás minden formája áthelyeződött az online térbe, hisz a járványügyi előírások és szabályok nem tették lehetővé, vagy csak korlátozott mértékben a személyes vásárlást. A pandémia alatt kialakult digitális fejlődésre pedig a kábítószerpiacnak is gyorsan kellett reagálni, így nagyobb hangsúly került a közösségi média felületein keresztüli szolgáltatásnyújtásra. (1)
A kereskedelem online térbe való áthelyezése pedig elősegíti a kereskedők anonimitásának megőrzését, valamint a lebukás veszélye is csökken, hisz az interneten bármilyen „álcát” fel tudnak venni az elkövetők, és a kriptovaluták megjelenésével pedig a fizetés is szinte lenyomozhatatlanná válik. Azonban a megrendelt áru a fogyasztóhoz csak és kizárólag az offline térben tud átadásra kerülni, legtöbbször közvetett módon, csomagszállító cégeken keresztül. Az interneten keresztül leadott rendeléseket és így feladott csomagokat nevezzük elektronikus kereskedelemnek (e-kereskedelemnek).
A rendelések vizi- illetve légi útvonalon át kerülnek Európába, ahonnan leggyakrabban szárazföldi úton terjednek el szerte a kontinensen. A légi forgalom tekintetében négy nagy tranzitvárosról beszélhetünk, melyek csomagelosztóként funkcionálnak. Madrid, Brüsszel és Amszterdam mellett sajnálatos módon Budapest is elosztópontnak minősül, a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér Közép-Kelet Európa központját képezi ezen a téren. Budapest több mint 3 millió csomag kezelését végzi havonta, melynek nagy része nem is Magyarországra, hanem a régió többi országába kerül továbbszállításra. A másik három nyugati-európai nagyváros pedig havi szinten 15-30 millió csomagforgalmat bonyolít le, ezeknek nagy része – Budapesthez hasonlóan – továbbításra kerül más országokba akár légi-, akár közúton.
Hazánkba a megvásárolt termékek tengeri kikötők híján légi utakon jutnak el. A küldemények három különböző módon érkezhetnek ide: integrált postai forgalom (például FedEx, DHL), nemzetközi postaforgalom (például Magyar Posta), valamint nemzetközi légiutas-forgalom (ezalatt a klasszikus cargo, azaz teherszállító repülőgépek forgalomára gondolunk) révén.
Az utóbbi másfél évben teljesen átalakult a légi kereskedelem, ugyanis az Európai Unióban 2021. július 1-jén megszűnt az import áruk ÁFA-mentessége, ami azt jelenti, hogy a megjelölt időszaktól kezdődően a 22 eurónál alacsonyabb értékű termékekre is ÁFA-t kell felszámolni, a termék értékétől függetlenül (2). Míg a döntés előtti időszakban a Magyar Posta bonyolította le a legtöbb csomagforgalmat, addig 2021. július 1. után a cargo forgalom hatalmas erőre kapott, és teljesen visszaszorította a postaforgalmat.
A csomagok ellenőrzésében a reptéri vámhatóság eszközei közé tartozik a véletlenszerű ellenőrzés, az okmányvizsgálat, a szolgálati kutyákkal végzett vizsgálat, a röntgen, az áruvizsgálat és a kockázatelemzés is. Ez utóbbi a csomagfeladásnál megadott adatokat vizsgálva szűri ki a gyanút keltő szállítmányokat. Ez nem könnyű feladat, ugyanis a címzett, valamint a feladó címe és neve mellett csupán csak a termék megnevezése áll az elemzők rendelkezésére.
Az említett eszközök mellett természetesen kulcsfontosságú a nemzetközi együttműködés, hisz a kábítószer-kereskedelem nem csak hazánkat, hanem az egész Európai Uniót érintő probléma. Az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) és a VVSZ (Vámigazgatások Világszervezete) két nemzetközi akciótervet is elindított az illegális kábítószer-kereskedelem visszaszorítása érdekében, melyekben a vámhatóságok jelenléte – a nemzetközi áruforgalom kulcsszereplőiként – kiemelt fontosságú. A közös ellenőrzésekben több nemzetközi szervezet is részt vesz, mint az EUROPOL vagy az INTERPOL. (3) Meggyőződésünk, hogy a drogkereskedelem visszaszorításában a nemzetközi összefogás hozhat számottevő sikereket.
A fokozott ellenőrzésekre igenis szükség van, ugyanis szinte minden nap lehet olvasni a világsajtóban híreket kábítószer-kereskedelem kapcsán. Belgiumban – mely tranzitországnak számít a Hollandiából érkező szintetikus kábítószerek kapcsán – például 2022 januárja és novembere között több mint 350 kilogramm kábítószert találtak poggyászokba rejtve (4). Nyugat-Európa másik fő elosztópontján, az amszterdami Schiphol repülőtéren 2023 elején a vámhatóság 136 kilogramm kokaint és 9 kilogramm metamfetamint talált, ami Mexikóból érkezett az országba (5). A különböző repterekről érkező híreket és jelentéseket ebben a témában pedig a végtelenségig lehetne még sorolni.
Összegezve azonban elmondható, hogy a vámhatóság kiemelkedő szerepet játszik az illegális kábítószer-kereskedelem visszaszorításában, nem csak hazai, de nemzetközi szinten is. Ez a kiemelkedő szerep a jövőben még inkább megnőhet, ugyanis a világszinten látott drogliberalizációs hullám már Európa több országában is felütötte a fejét, hatalmas terhet róva ezzel más országok igazságszolgáltatására. Az Európai Unió határain belül ugyanis az áruk és személyek szabad áramlása, azaz az ellenőrzés hiánya nem fogja megakadályozni azokat a személyeket, illetve nem fogja tudni ellenőrzés alá vonni azokat a csomagokat, amelyek olyan Uniós tagállam területéről érkeznek, ahol bizonyos kábítószer legalizálásáról döntött az adott ország kormánya. Ezzel pedig a legalizációt elutasító/ellenző országok légi- és szárazföldi határainak ellenőrzése, és az illegális kábítószerektől való megvédése még összetettebb és szervezettebb munkát igényel, melynek minden felmerülő költségét is nekik kell megfizetni.
A kábítószer-kereskedelem teljes felszámolására természetesen semmilyen reális esély nincs, azonban a hatékony visszaszorítás érdekében a kínálat megakadályozásával párhuzamosan a drogok iránti keresletet is csökkenteni szükséges. Kiss Tibor és Szigeti Ákos kutatása például az illegális drogvásárlás csökkentésére keres megoldást, melynek egyik jó megközelítése a bizalmi kapcsolatok befolyásolása lehet. A bizalom ugyanis kulcsfontosságú a vásárló szempontjából. A személyes vásárlásnál az üzlet kialakítása, az eladókkal való beszélgetés, a helyszínen való kipróbálás és sok más marketingeszköz teszi lehetővé, hogy a vásárló törékeny bizalma kialakuljon, és hosszú távon, sértetlenül meg is maradjon. Az online térben azonban ez a bizalom teljesen más eszközökkel tud csak létrejönni. A kábítószervásárlás illegális mivolta miatt tovább nehezíti a bizalom kialakulását, hogy a felhasználók számos esetben álnéven, hamis személyazonossággal vásárolnak. Ebben az esetben a bizalom arra épül, hogy a vásárló megítélése szerint az eladó mennyire szavahihető, továbbá mennyire bízik az adásvétel lebonyolításának sikerességében.
Ahhoz tehát, hogy az internetes kábítószervásárlást vissza lehessen szorítani, a vásárlók bizalmát kell befolyásolni. Az olyan kockázatok, mint a termékekkel kapcsolatos értékvesztés, a szállítási és kézbesítési rizikók, a vásárlással eltöltött idő vesztesége, a csalódás és a személyes adatok veszteségének fennállása, mind indokot adhat az érdeklődőnek, hogy vásárlását megszakítsa, vagy el se indítsa. (6)
Az e-kereskedelem – ebben az esetben a reptéri ellenőrzés növelésére fókuszálva –, növeli a lebukás veszélyét, melynek következtében a vásárlás kockázata eléri, vagy meghaladja azt a szintet, melyet a vásárló már nem szeretne vállalni. A vámhatóság eredményes munkája közvetve tehát hozzájárulhat az online drogkereskedelem visszaszorításához.
