Kutatásunk szerint a társadalom nagy többsége egyetért azzal a javaslattal, hogy az eljárás alá vont drogdíler vagyonát, autóit, ékszereit stb, amelyeket bizonyíthatóan a drogkereskedelemből származó jövedelméből szerzett, azonnal el lehessen kobozni, ne kelljen kivárni az akár évekig tartó eljárást, és az ebből befolyó forrást drogprevencióra kelljen fordítani.

Magyarország, nemzetközi viszonylatban tekintve, tagja valamennyi kábítószerrel kapcsolatos fontos konvenciónak. A nemzetközi jog alapján kötött egyezmények kötelezik hazánkat arra, hogy határozottan fellépjen a kábítószer-fogyasztás és -csempészet ellen, mivel ezek a megállapodások a magyar jogrendszer részévé váltak. 1961-ben Magyarország aláírta, a New York-i Egységes Kábítószer Egyezményt, amely a kábítószerek szabályozását és ellenőrzését célzó alapvető nemzetközi megállapodás. Ez az egyezmény 1965-ben vált jogszabállyá hazánkban, és azóta is a kábítószerkereskedelemmel kapcsolatos jogszabályok módosításainak alapját képezi. Kulcsfontosságú elemei közé tartozik: a kábítószerek ellenőrzése és osztályozása, a kormányok kötelezettségeinek ismertetése, nemzetközi felügyelet létrehozása (INCB: International Narcotics Control Border) és az illegális kereskedelem elleni küzdelem. Az egyezményt 1972-ben a genfi jegyzőkönyv módosította, amely a kábítószer-kezelésre, rehabilitációra és a bűncselekmények büntetésére vonatkozó szabályokat vizsgálta felül.

Az Egységes Kábítószer Egyezmény a kábítószer-fogyasztás elleni harc egyik alapvető dokumentumának tekinthető, és alapjául szolgál a későbbi nemzetközi drogellenes megállapodásoknak is. Ezek közé tartozik az 1971-ben létrehozott pszichotrop anyagokról szóló egyezmény, amelyben a pszichoaktív szerek szabályozása játszik központi szerepet, valamint az 1988-as ENSZ egyezmény, amely a kábítószerek és pszichotrop anyagok illegális kereskedelme elleni küzdelemre irányul.

Magyarország jogrendszere ezen módosításoknak megfelelően fokozatosan szigorította a kábítószerekhez kapcsolódó büntetőjogi szabályozást. Az elmúlt években a hangsúly egyre inkább a kábítószer-kereskedelem visszaszorítására és az új típusú pszichoaktív szerek elleni küzdelemre helyeződött.  A kábítószer-kínálat visszaszorítása Magyarországon évtizedek óta a zéró tolerancia elvén alapul az összes drog esetében, amit a jogszabályok következetesen érvényesítenek, A büntetőjogi felelősség alól pedig senki nem mentesülhet – sem a függőség, sem más körülmény nem jelent enyhítő tényezőt, ha valaki kábítószer-termeléssel vagy kereskedelemmel kapcsolatos bűncselekményt követ el. Az egyenlő mérce minden esetben alkalmazandó, függetlenül az érintett kábítószer típusától. Fontos kiemelni emellett, hogy a kábítószer-kereskedelem csakis szándékos bűncselekményként valósulhat meg, tehát gondatlanságból nem követhető el. Az elkövetőnek tisztában kell lennie azzal, hogy a szóban forgó anyag kábítószernek vagy bódító hatású szernek minősül, amikor felkínálja, átadja, forgalomba hozza, vagy kereskedik vele.

A fiatalkorúak sem mentesülnek a büntetések alól, mivel a kábítószer-kereskedelemért való felelősségre vonhatóságuk már 14 éves kortól jogilag érvényesíthető. A törvény értelmében a fiatalkorúakkal szemben alkalmazott büntetések vagy intézkedések elsődleges célja, hogy támogassák a fiatalok fejlődését, és segíteniük kell abban, hogy a társadalom hasznos tagjaivá váljanak. Ennek érdekében a büntetések vagy intézkedések kiválasztásakor mindig figyelembe kell venni a fiatalkorúak nevelésének és védelmének szempontjait.

Magyarországon a drogkereskedelem az egyik legsúlyosabban büntetett bűncselekmények közé tartozik. A Büntető Törvénykönyv (Btk.) alapján a kiszabott büntetések mértéke nagyban függ attól, hogy az elkövetett cselekmény milyen súlyos, illetve hogy mekkora mennyiségű kábítószerről van szó. Súlyosabb esetekben, például ha a drogkereskedelem szervezett bűnözés keretein belül zajlik, vagy jelentős mennyiségű kábítószer forgalmazásáról van szó, az elkövetőkre akár 20 év börtönbüntetés sőt, életfogytig tartó szabadságvesztés is várhat. Kisebb mennyiségek esetében ugyan enyhébb büntetések is kiszabhatók, de ezek is jelentős börtönbüntetést vonhatnak maguk után. Emellett a törvény lehetővé teszi az elkövető vagyonának elkobzását is, amelyet a hatóságok arra fordíthatnak, hogy a kábítószer-prevenciót, a kezelési és ellátási rendszerek fejlesztését, valamint a kábítószer-kínálat csökkentését támogassák.

A kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos ügyekben kiszabható büntetések nagyban függenek a kábítószer mennyiségétől és típusától. A Büntető Törvénykönyv alapján az ítéletek meghozatalához a következő szabályok vannak érvényben:

• Csekély mennyiség: Amennyiben a kábítószer kereskedelme a csekély mennyiséget meghaladja, de a jelentős mennyiséget nem éri el, a büntetés 2-8 év közötti szabadságvesztés Fogyasztás esetén elkerülhető a börtönbüntetés, ha a lefülelt fogyasztó hat hónapos elterelésen vesz részt, és az előző két évben nem volt kábítószerrel kapcsolatos ügye.
• Jelentős mennyiség: A jelentős mennyiségű kábítószer kereskedelme esetén a büntetés 5-15 év börtönbüntetés
• Különösen jelentős mennyiség: Különösen jelentős mennyiségű kábítószer forgalmazása akár 5-20 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető.

Az ábra bemutatja a különböző drogokra vonatkozó mennyiségi határokat.

Magyarországon évente 4000–8000 eljárás zárul kábítószerrel való visszaélés miatt, ami jól tükrözi a drogprobléma súlyosságát az országban. A lefoglalási statisztikák alapján a marihuána a leggyakrabban előforduló kábítószer, mind a lefoglalások számát, mind a mennyiségét tekintve. Emellett a kokain, amfetamin, metamfetamin és LSD feketepiaci jelenléte évek óta hasonló szinten van. Magyarország a kábítószer-csempészet szempontjából továbbra is tranzit- és célország egyaránt. A legtöbb kábítószer külföldről érkezik hazánkba, míg a belföldi előállítás a marihuána esetében vált egyre jelentősebb veszéllyé.

Hazánkban a klasszikus kábítószertípusok mellett egyre nagyobb teret nyernek az új pszichoaktív szerek, közismert nevükön dizájner drogok. Ezek a szerek gyakran szoros kapcsolatban állnak a szervezett bűnözéssel, ami komoly nemzetbiztonsági kockázatot hordoz magában. A korábban hagyományos kábítószerekkel kereskedő bűnözői csoportok mostanra egyre inkább a dizájner drogok forgalmazására összpontosítanak, tükrözve a drogpiac folyamatosan változó dinamikáját.

Magyarországon több nagy volumenű drogkereskedelmi eljárás is zajlott az elmúlt években, amelyek közül néhány a bűncselekmények súlyossága és a kiszabott büntetések miatt nagy figyelmet kapott. Az egyik legjelentősebb 2021-ben történt, amikor a hatóságok több tonna kábítószert foglaltak le, amiket egy nemzetközi hálózat próbált becsempészni az országba. Az ügyek gyakran határokon átívelő jellegűek, és az elkövetők akár 20 évnél hosszabb börtönbüntetést is kaphatnak.

Magyarországon a kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos ügyek időtartama jelentősen eltérhet az ügy összetettségétől, a vádlottak számától és a nemzetközi hálózatok bevonásától függően. Átlagosan egy kábítószer-kereskedelmi ügy esetében a jogerős ítélethozatal több hónaptól néhány évig is eltarthat. Például a szervezett bűnözéssel vagy a nemzetközi szintű, nagyobb ügyekben a nyomozás önmagában több, mint egy évig is eltarthat, mivel gyakran különböző nemzeti és nemzetközi ügynökségek közötti koordinációt igényel. A bírósági eljárások, beleértve a meghallgatásokat, a bizonyítékok összegyűjtését és a jogi indítványokat, további hónapokkal vagy akár évekkel meghosszabbíthatják a folyamatot. A legjelentősebb, több vádlottat és jelentős kábítószer-kobzásokat érintő ügyek némelyike a két évet is meghaladja. A kisebb volumenű ügyek, amelyekben a bizonyítékok egyszerűbbek vagy kevesebb vádlott van, gyorsabban, gyakran egy éven belül lezárulhatnak. A fellebbezések szintén meghosszabbíthatják e jogi eljárások időtartamát.

A legkeresettebb magyar kábítószer-bűnözőket az Eurojust támogatásával tartóztatták le Spanyolországban. Az elkövetők 2020 és 2021 között  professzionálisan felszerelt és automatizált kannabiszültetvényt és feldolgozó üzemet működtettek Magyarországon. A magyar hatóságok  2021 májusában felszámolták a létesítményt, és az akció során  165 kg marihuánát és kokaint, valamint több mint 380 millió forint (983 700 euró) értékű vagyontárgyakat foglaltak le. A hatóságok azonosították a bűnszövetkezet mind a 7 tagját, akik legalább 10 alkalommal 100 kg marihuána és 10 kg kokain Magyarországra történő behozataláért voltak felelősek. Nem sokkal az akciót követően két tagot közülük le is tartóztattak, a másik öt személy pedig felkerült ekkor az Europol Európa legkeresettebb személyeinek listájára. 2023-ban a nemzetközi, közös együttműködésnek köszönhetően sikerült a magyar és a spanyol nemzeti irodáknak a további öt keresett személyt  is letartóztatni Spanyolországban.

A kábítószer-kereskedelem még a szigorú büntetések ellenére is súlyos probléma Magyarországon és világszerte. Az új szabályozások és szigorítási javaslatok célja, hogy hatékonyabb visszatartó erőt képviseljenek, mivel a jelenlegi büntetési tételek nem minden esetben képesek megakadályozni a kereskedők tevékenységét. Kutatási eredményeink azt jelzik, hogy a közvélemény is támogatná a szigorúbb fellépést – a válaszadók 55%-a nagyobb büntetési tételeket kívánna a kábítószer-kereskedelem visszaszorítása érdekében. Emellett a válaszadók nagy többsége egyetértett azzal a javaslattal is, hogy az eljárás alá vont drogdíler vagyonát, autóit, ékszereit stb, amelyeket bizonyíthatóan a drogkereskedelemből származó jövedelméből szerzett, azonnal el lehessen kobozni, ne kelljen kivárni az akár évekig tartó eljárást, és az ebből befolyó forrást drogprevencióra kelljen fordítani.

A drogkereskedelem elleni jogszabályok szigorítása több irányban is megvalósítható. Először is, a büntetési tételek emelésével, különösen a visszaeső elkövetők esetében, fokozni lehet az elrettentő hatást. Ezen kívül a vagyonelkobzási eljárások kiterjesztésével gyengíthető a bűnszervezetek pénzügyi háttere, ami jelentősen hátráltathatja a drogkereskedelmet. Fontos, hogy a tiltott vagy szabályozott kábítószerek listája rendszeresen frissítésre kerüljön, valamint az új pszichoaktív szerek szabályozásával lépést tartani a piac dinamikájával, ezzel szűkítve a jogi kiskapukat. A nemzetközi együttműködés erősítése és a globális adatmegosztás is kiemelt jelentőséggel bír, különösen a drogkereskedelem nemzetközi hálózataival szembeni küzdelemben, amely kulcsszerepet játszhat a sürgető társadalmi problémák kezelésében.

A szigorúbb jogi következmények bevezetésével cél a társadalmi normákat erősíteni, és elősegíteni a drogkereskedelem további visszaszorítását, amivel a társadalom általános biztonsága és közegészségügyi helyzete javulhat.

Forrás:

4/2014. (II. 21.) ORFK utasítás a Rendőrség Drogellenes Stratégiájáról – Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Kábítószer kereskedelem: jelentése, esetei és büntetése – Vidákovics Ügyvédi Iroda

Milyen büntetés vár a drogosokra Magyarországon? | Euronews

Hetek Közéleti Hetilap – Így robbant be a drogkereskedelem Magyarországon a Covid alatt

Kábítószer-kereskedelem: milyen esetei vannak, hogyan büntetik?

Index – Belföld – Kiskorúaknak adott el marihuánát és kristályt, indítványozták a kisteleki férfi letartóztatását.

További elemzéseink, amelyek érdekelhetik