Miközben hazánk a kábítószer ellenes küzdelemben továbbra is következetesen kiáll a zéró tolerancia
mellett, a nemzetközi drogpolitikai színtéren egyre hangosabbak azok a véleményformálók, akik a
szabályozás fellazítását szorgalmazzák. Közéjük tartozik Sárosi Péter, a Drogriporter nevű oldal
alapítója és szerkesztője, aki régóta ismert a dekriminalizáció és a legalizáció iránti
elkötelezettségéről.

Legutóbbi megszólalása a „(Drog)Háború és Béke” konferencián, valamint írásai, illetve a cseh
drogtörvény korábbi reformjával kapcsolatos lelkesedése ismét ráirányították a figyelmet arra,
milyen irányba is tart néhány európai ország, és milyen irányba nem szabad, hogy Magyarország
elinduljon.

Sárosi Péter mindezt nemcsak üdvözli, hanem aktívan népszerűsíti is. Egy 2021-es cikkében
kifejezetten előre mutatónak állította be a cseh irányvonalat, és az általa gyakran hivatkozott európai
ártalomcsökkentő konferenciákon is többször ünnepelte a liberalizációs lépéseket.

Írásából azt a következtetést tudjuk levonni, hogy a Csehországban korábban tervezett módosítások
messze túlmutatnak a dekriminalizáción. A szabályozás nem csupán a marihuána csekély mennyiségű
birtoklását hagyná büntetlenül, aminek egyébként nincsen egyértelműen definiált határa, de
gyakorlatilag kivonná a teljes feldolgozási folyamatot is a büntetőjogi felelősségre vonás köréből,
azaz kikerülne a BTK hatálya alól. Emellett olyan intézkedések is terítéken voltak, mint a
drogfogyasztói helységek engedélyezése, drogbevizsgáló programok bevezetése, valamint új,
„alacsony kockázatúnak” minősített pszichoaktív anyagok legalizált használata.

A 6. Európai Ártalomcsökkentő Konferencián több legalizációt szorgalmazó külföldi szakemberrel
készített riportot. Egyik interjúalanya, Viktor Mravčík cseh professzor, arról beszélt, hogy a csehek új
szabályozást vezetnek be a pszichoaktív anyagok tekintetében. Kifejtette, nem az a cél, hogy az
embereket lebeszéljék a drogfogyasztásról, hanem hogy az elérhető szerek pontos címkézéssel
kerüljenek a felhasználókhoz, amelyekből a felhasználó információt kap a lehetséges egészségügyi
kockázatokról, valamint arról, milyen hatást várhat az adott szertől. Ezzel az elgondolással azonban
súlyos probléma van. Felcseréli a prevenciót a normalizációval.

Míg Csehország a drogfogyasztást kisebb rosszként vagy normalizálandó kérdésként kezeli, addig
Magyarország világos, erkölcsi és jogi határvonalat húz. A zéró tolerancia elve nem csupán rendészeti
eszköz, hanem a közösség egészségének, biztonságának és jövőjének védelmét szolgáló irányelv.
Nem hagy kétséget afelől, hogy a drogfogyasztás nem társadalmilag elfogadható, hanem olyan
deviancia, amely hosszú távon tönkreteszi az egyént és közvetetten a társadalmat is.

Sárosi Péter és támogatói gyakran az emberi jogokra, személyes szabadságra és a szakszerű
ártalomcsökkentésre hivatkoznak, miközben figyelmen kívül hagyják, hogy a dekriminalizálás és
legalizálás nem csökkenti a fogyasztást, hanem épphogy ösztönzi azt.

Magyarország kormánya ezzel szemben világosan kijelentette, hogy a drogokat terjesztő és
népszerűsítő hálózatokkal szemben zéró tolerancia szükséges, és nem kíván olyan kísérletezésbe
kezdeni, amely emberek ezreinek életét teheti tönkre a bizonytalan „szabályozott legalizáció”
jegyében. Nem reformról van szó, hanem morális és jogi lejtőről.

A drogstratégia megalkotása során tehát különösen fontos, hogy kik vesznek részt az egyeztetéseken.
Az olyan szereplők, mint Sárosi, akik egyes európai példákat kritikátlanul másolnának, alapjaiban
veszélyeztetik a magyar stratégia sikerét. A cseh út nem megoldás, hanem figyelmeztetés.
A zéró tolerancia nem politikai szlogen. Ez a társadalmi immunrendszer része, amely kijelöli azokat a
határokat, amelyeket nem szabad elmosni. Magyarország nem követi vakon az európai trendeket.
Ehelyett megőrzi józan, felelősségteljes és következetes álláspontját a drogokkal szemben.

Forrás:

Megreformálnák a cseh drogtörvényt

https://drogriporter.hu/a-kis-dolgok-is-sokat-jelentenek-a-6-europai-artalomcsokkento-konferencia-
osszefoglalo-videoja/