A pszichiátriai zavarok a társadalmi érzékenység fokozódásának köszönhetően egyre nagyobb teret nyernek a köztudatban. Sokakat foglalkoztató téma, mégis félelmet és bizonytalanságot kelthet. Sokunkban felmerülhettek már hasonló kérdések: Én is lehetek mentális beteg? A családomban volt már rá példa, akkor én is ki vagyok téve ennek a veszélynek? Cikkünkben a pszichiátriai zavarok öröklődésének kérdését járjuk körbe, középpontba állítva a kábítószer-fogyasztást, mint rizikótényezőt. Milyen hatással van a szerfogyasztás a mentális egészségre? Milyen következményeket érdemes szem előtt tartani, amennyiben öröklődés által érintettek vagyunk e betegségekben? Egyáltalán, honnan lehet tudni, hogy genetikailag veszélyeztetettek vagyunk a mentális zavarok kialakulására?
A mentális betegségek egyik legérdekesebb aspektusa az öröklődés kérdése, mely főként azokat foglalkoztatja, akiket családjuk révén érint valamilyen pszichiátriai kórkép. A mentális problémák kialakulásának komplex kérdését szeretnénk közelebb hozni olvasóinkhoz, ezúttal a szerhasználat, pontosabban a drogfogyasztás összefüggésében megvilágítva.
Miből lesz a cserebogár, azaz a mentális betegség?
A pszichológia és pszichiátria témájában örök érvényű kérdés, hogy mi okozza a mentális betegségeket: ki számít veszélyeztetettnek, mikor érdemes fokozottan figyelni az intő jelekre és mit lehet tenni a megelőzés érdekében? A kérdéskör magyarázata az örök érvényű „öröklés vagy nevelés” vitára vezethető vissza, mely genetikai és környezeti faktorok hatását tárgyalja. Általánosságban elmondható, hogy mind a korai környezeti hatások, mind a biológiailag öröklött genetikai hajlam jelentős mértékben befolyásolja a mentális zavarok megjelenésének valószínűségét és lefolyását. A korai hatások a gyermekkorunkban minket érő korai élményeket foglalják magába: mit láttunk szüleinktől, hogyan neveltek minket, milyen viselkedést szoktunk meg tőlük születésünktől kezdve. Az ehhez csatlakozó másik faktor, a genetikai hajlam ezzel szemben a felmenőinktől öröklött biológiai jellemzők sokaságát képviseli: ez lehet a temperamentum, az intelligencia, az extravertált és introvertált beállítódás, a szorongástűrés képessége, illetve a függőségre való fogékonyság is. E két irány tényezőinek változatos kölcsönhatásai és együtt járása nyomán dől el, hogy kialakul-e az adott személynél mentális betegség, továbbá az is, milyen formában és súlyossággal jelenik meg az adott kórkép. Egy példával élve, lehet szó egy öröklött függőségre való hajlamról, mely esetben a gyermek korai évei alatt szerfogyasztó viselkedést lát a szüleitől: ezáltal mind genetikai, mind környezeti oldalról erősödik az addikció későbbi kiteljesedésének esélye. Ugyanakkor szintén lehetséges, hogy az otthon tapasztalt pozitív példa (absztinencia) hatása felülkerekedik a biológiailag öröklött hajlamon, és a gyermekből a genetikai érintettség mellett sem válik szerhasználati problémával küzdő felnőtt.
Sérülékenység: erre figyelj, ha családi úton érintett vagy a mentális betegségekben
A különböző kombinációk száma tehát végtelen: számos úton kifuthat a személyiség fejlődése mentális betegség szempontjából. Természetes, ha felmerül bennünk a kérdés: vajon determináltak vagyunk a pszichés zavarokra, elkerülhetetlen a sorsunk? Biztosat lehetetlen előre megmondani. A tudományos tények szerint a pszichiátriai betegségek jelenléte, főként azok halmozódása egy adott családfán bizonyított sérülékenységet jelent a mentális zavarok kialakulására a család későbbi tagjai körében. Mit is jelent ez a gyakorlatban? Ennek a jelentősége főként a prevenció szempontjából érvényesül: amennyiben felmenőink révén genetikailag érintettek vagyunk, a környezeti tényezőkre érdemes fokozottan odafigyelni. Tény, hogy sem a gyermekkorunkban látott családi mintán, sem a biológiai hajlamon nem tudunk változtatni, érdemes tehát azokra a tényezőkre fókuszálni, amelyekre van ráhatásunk. Ugyan kis lépésnek tűnhet, azonban olyan egyszerű dolgokra való odafigyelés is tud segíteni, mint a megfelelő mennyiségű pihenés és a fizikai-mentális állapotunkra való fokozott odafigyelés: amikor kimerültek vagyunk, figyeljünk testünk jelzéseire. A cirkadián ritmusunknak kedvező alvás egyfajta védettséget biztosít azáltal, hogy hozzájárul szervezetünk megfelelő biokémiai működésének megőrzéséhez. Szintén ezt támogatja, ha lehetőség szerint limitáljuk a tudatmódosító, pszichoaktív szerek fogyasztását, amelyek képesek megbontani agyunk érzékeny hormonegyensúlyát.
