A 2023-as év a cápahús iránt rajongókat gondolkodtathatta el. Ugyanis egy tanulmány kimutatta, hogy az élesorrú cápák megeszik a tengerben úszkáló kokainbálákat, de a pozitív drogteszt rávilágít a szennyezés veszélyeire is éppúgy, ahogy 2017-ben Bossé kutatásánál, vagy 2021-ben Horký és csapatának munkájában.
2023-ban a dokumentumfilmesek kiadták egy filmet Cocaine Sharks címmel, amely megpróbálta kideríteni, hogy a Mexikói-öbölben élő cápák felfalják-e a kábítószercsempészek által elveszett vagy kidobott, nem kis mennyiségű kokaint.
„Felkapós cím, amely egy valós problémára világít rá” – mondta tavaly Tracy Fanara floridai környezetvédelmi mérnök a The Guardiannek. Fanara részt vett a dokumentumfilm elkészítésében, és kiemelte, hogy a vadon élő állatok kábítószereknek és egyéb szennyező anyagoknak vannak kitéve.
S bár a dokufilm végkicsengése az volt, hogy a bizonyítékok nem voltak elég meggyőzőek ahhoz, hogy kokaincápákról lehessen beszélni, egy brazil tudóscsoport mégis arról számolt be, hogy az állatok valóban ki vannak téve a kokainnak. Tizenhárom élesorrú cápa, amelyet Rio de Janeiro melletti part menti vizekből fogtak ki, izomzatában és májában kábítószer nyomait találták – jelentették meg a kutatók tényt a Science of the Total Environment című folyóiratban néhány héttel ezelőtt.
Az eredmények „nagyon fontosak és potenciálisan aggasztóak” – mondja Sara Novais, a Leiriai Politechnikai Egyetem Tengerészeti és Környezettudományi Központjának tengeri ökotoxikológusa. Novais, aki nem vett részt a vizsgálatban, arra figyelmeztet, hogy további kutatásokra van szükség annak megállapítására, hogy a cápák, vagy az őket megevő emberek, milyen szinten vannak kitéve a kokain jelentette veszélyeknek.
Hiszen sok országban, köztük Brazíliában kokaint mutattak ki a szennyvízben és a folyókban. Rio de Janeiro környékén a kábítószer valószínűleg közvetlenül a kokaint finomító illegális laboratóriumok vízelvezetőjéből kerül a tengerbe, valamint a kábítószer-használóktól is érkezik a kezeletlen szennyvízen keresztül. Továbbá a csempészek által elvesztett vagy kidobott kokaincsomagok szintén források lehetnek.
Enrico Mendes Saggioro, az Oswaldo Cruz Intézet ökotoxikológusa és kollégái arra voltak kíváncsiak, hogy a cápák ki vannak-e téve kokainnak. A brazil orrcápák (Rhizoprionodon lalandii) egész életüket a part menti vizekben töltik. Így Saggioro úgy gondolta, hogy ezek a cápák lehetnek azok a fajok, amelyek leginkább ki vannak téve a drognak, akár közvetlenül a tengervízből, akár az általuk elfogyasztott halakból, vagy esetleg sodródó csomagokból. Ellentétben a kokaincápák híres ragadozóival – a nagy kalapácsfejűekkel, tigriscápákkal és más tetemes fajokkal – a brazil cápák fiatal egyedek és kisméretű felnőttek voltak, átlagosan 52 centiméter hosszúak.
A csapat 13 cápát vásárolt kis halászhajóktól, amelyek az adott faj példányainak kifogására specializálódtak.Ezután laboratóriumban elvégezték a cápák boncolását, majd az izom- és májszöveteket egy standard technikával, folyadékkromatográfiás-tandem tömegspektrometriás módszerrel vizsgálták. Az összes minta pozitív eredményt mutatott, és a koncentrációk akár 100-szor magasabbak voltak, mint amit korábban más vízi élőlényeknél jelentettek.
„Ez a kokainszennyezés növekvő veszélyének bizonyítéka.” – mondja Anna Capaldo, a Nápolyi Federico II. Egyetem endokrinológusa és a környezetszennyezés szakértője, aki nem vett részt a kutatásban.
„Aggodalomra ad okot,hogy a cápák májában felhalmozódó méreganyagok akadályozhatják a vitellogenin termelődését, amely a petesejtekhez szükséges szikanyagként szolgál. A vizsgálatban részt vevő összes nőstény cápa vemhes volt, bár a kokainnak a magzatra gyakorolt következményei nem ismertek. Az sem világos, hogy a drog befolyásolja-e a cápák viselkedését.
A kokain mérgező lehet a puhatestűekre, rákokra és csontos halakra. Korábbi laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy a környezeti szempontból reális koncentrációk a károsodás különféle jeleit – például a DNS fragmentációját és a sejthalált – okozhatják a zebrahal embrióiban. Az angolnák tesztjei fontos hormonok megzavarását mutatták ki. Csak néhány egyéb tanulmány eredménye, amely mutatja, milyen hatással vannak a kábítószerek a vadon élő halakra.” – folytatta Capaldo.
Saggioro és társai további kokaintesztek elvégzését sürgetik a part menti vizekben, hogy meghatározzák, pontosan honnan származik a szennyezés. Mivel a cápák csúcsragadozók, amelyek széles területen fogyasztanak halakat, jelzőfajként szolgálhatnak az illegális drogszennyezés gócpontjainak feltérképezéséhez. A csapat azt is megjegyzi, hogy a cápák gyakori táplálékforrások Brazíliában, nem csak a helyi lakosok, hanem az oda érkező turisták körében is. És ha erősen kokain-szennyezett példányokat fogyasztanak, az komoly egészségügyi kockázatot is jelenthet.
Forrás:
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0048969724049477?via%3Dihub
https://www.science.org/content/article/cocaine-sharks-found-waters-brazil
https://www.theguardian.com/us-news/2023/jul/22/cocaine-sharks-drugs-florida-coast
https://www.iflscience.com/cocaine-sharks-found-off-the-coast-of-brazil-75203
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/20851454/
