A prodrogok olyan vegyületek, amelyek eredeti formájukban nem vagy csak korlátozottan aktívak, de a szervezetben lezajló biokémiai átalakulások révén pszichoaktív anyaggá alakulnak át. Ezt a mechanizmust eredetileg a gyógyszerfejlesztés használta ki a jobb felszívódás, a célzott hatás és a mellékhatások csökkentése érdekében. Az elmúlt évtizedekben azonban a kábítószer‑piac is felismerte a prodrogokban rejlő lehetőségeket, különösen a jogi szabályozás megkerülésére. Az új pszichoaktív szerek egy része úgy jelenik meg, hogy előanyagként kerül forgalomba, majd a szervezetben alakul át már tiltott hatóanyaggá. Ez a stratégia megnehezíti a hatóságok számára a tiltólisták naprakészen tartását, és gyors alkalmazkodást tesz lehetővé az illegális laborok számára. A prodrogok terjedése így jelentős kihívást jelent mind a közegészségügy, mind a bűnüldözés számára, mivel a fogyasztók gyakran nincsenek tisztában azzal, milyen anyaggá alakul át a bevitt szer. A jelenség mára a modern drogkereskedelem egyik meghatározó trendjévé vált.

A legtöbb illegális drog úgy fejti ki hatását, hogy bizonyos agyi receptorokhoz kötődik, és serkenti vagy gátolja az úgynevezett neurotranszmitterek felszabadulását. Ezek az anyagok általában csak rövid ideig maradnak aktívak, mielőtt a szervezet inaktív vagy kevésbé aktív vegyületekké alakítja őket, amelyek aztán többnyire a vizelettel kiürülnek.[1]

A prodrogok esetében azonban a molekula egy kis részének eltávolítása vagy kicserélése szükséges ahhoz, hogy a receptorokra hatni tudjanak. Ezt az átalakulást a szervezet természetes folyamatai végzik el. Az ALD‑52 (1‑acetil‑LSD) például olyan prodrog, amelyből a szervezet két szén- és egy oxigénatom eltávolítása után LSD-t hoz létre.[2] Bár egyes beszámolók szerint az ALD‑52 már az 1960‑as években is jelen volt, a francia hatóságok hivatalosan csak 2016‑ban azonosították először. A brit kormány már 2014‑ben ellenőrzött szerként listázta ezt a prodrogot, annak ellenére, hogy akkor még nem voltak lefoglalási adatok vagy ismert egészségkárosodások. Azóta viszont számos más prodrogot azonosítottak.[3]

Az LSD‑prodrogok, például az ALD‑52 lefoglalásai a COVID‑járvány csúcspontján Olaszországban emelkedtek meg először.[4] A japán hatóságok is egyre több hasonló LSD‑prodrog megjelenésével szembesülnek,[5] míg Brazíliában 2022‑ben számoltak be először ilyen típusú anyagokról.[6]

A gina nevű partidrognak szintén létezik egy prodrog megfelelője. Ezt GBL‑nek (gamma‑butirolakton) hívják. Az Egyesült Királyság 2022‑ben szigorúbb szabályozást vezetett be a GBL‑re – amelyet általában tisztítószerként árusítanak. A kormány Kábítószer‑visszaélési Tanácsadó Testületének határozott ajánlásait követően a GBL‑t B osztályú droggá minősítették, ugyanabba a kategóriába helyezve, mint a kannabiszt és a ketamint.[7]

A stimulánsok esetében ismert, hogy egyes kereskedelmi forgalomban kapható szerek a szervezetben amfetaminokká alakulhatnak, és emiatt visszaélhetnek velük a lehetséges pszichoaktív hatásaik miatt – ez indokolja a szigorú felügyeletet a felírásuk során.[8] A kábítószer‑kereskedők emellett pedig olyan módszereket is kidolgoztak, amelyekkel elrejthetik az illegális MDMA‑t (extasy) úgy, hogy egy kis molekulát adnak hozzá, amely kémiai reakcióval vagy a gyomorsavval érintkezve eltávolítható.[9]

Hogyan lehet felismerni a prodrogokat és mik a kihívások a védekezési stratégiákat tekintve?

A fentieken túlmenően, a biológiai minták (például vér, vizelet vagy nyál) esetében egy további nehézség is felmerül. Mivel a prodrogoknak a szervezeten belül kell átalakulniuk ahhoz, hogy aktívvá váljanak, túladagolásos haláleseteknél gyakorlatilag nem mutathatók ki eredeti formájukban, hiszen a károsodást és a halált az átalakulás során keletkező anyag okozza.[10] Emiatt nehéz megkülönböztetni a prodrogokat azoktól a klasszikus hatóanyagoktól, amelyekké átalakulnak. Bár a halálhoz vezető élettani hatások ugyanazok, annak pontos azonosítása, hogy eredetileg melyik szer került a szervezetbe, fontos információt adhat az illegális értékesítés, használat és hozzáférhetőség trendjeiről.

A GHB prodrogjai – nevezetesen a GBL és az 1,4‑butándion – esetében a jogalkotók fokozatosan egyre szigorúbb és célzottabb szabályozást vezettek be. Az LSD prodrogoknál azonban sok országban jogi szürkezóna alakult ki. Bár Franciaország, Japán és az Egyesült Királyság név szerint is felvette az ALD‑52‑t és az 1p‑LSD‑t az ellenőrzött anyagok listájára, az Egyesült Államokban és Kanadában csak akkor tekinthetők tiltott anyagnak, ha bizonyítható, hogy molekuláris szerkezetük hasonló, és képesek ugyanazokat a hatásokat kiváltani – ellenkező esetben a jelenlegi jogszabályok nem fedik le őket.[11]

Még ha az ilyen típusú kábítószerlefoglalások ritkák is, és számuk messze elmarad a gyakoribb drogokétól – mint a kokain, a kannabisz vagy a heroin –, megjelenésük az illegális piacon figyelmeztető jel lehet arra, hogy a tiltott kábítószer‑kereskedelemben változó trendek bontakoznak ki. Ezeknek a prodrogoknak ismeretlen hatásaik lehetnek – mind az intenzitásukat, mind a hatástartamukat tekintve –, és az ellátási láncban részt vevő személyek büntetőjogi felelősségre vonása is nehezebb. Tekintve, hogy 2021‑ben nagyjából hetente jelent meg egy új pszichoaktív anyag az illegális piacon, a drogok sokféleségét a toxikológusok és a kriminalisztikai vegyészek egyik legnagyobb kihívásaként tartják számon.[12]

[1] Tomkins, D. M., & Sellers, E. M. (2001). Addiction and the brain: the role of neurotransmitters in the cause and treatment of drug dependence. Cmaj, 164(6), 817-821.

[2] https://en.wikipedia.org/wiki/ALD-52

[3] Carvalho P. J. (2016). Prodrugs: pills your body converts into an illicit drug can evade detection, but we don’t know how big the problem is. The Conversation.

[4] Vincenti, F., Gregori, A., Flammini, M., Di Rosa, F., & Salomone, A. (2021). Seizures of new psychoactive substances on the Italian territory during the COVID-19 pandemic. Forensic science international, 326, 110904.

[5] Tanaka, R., Kawamura, M., Mizutani, S., & Kikura-Hanajiri, R. (2022). Analyses of LSD analogs in illegal products: The identification of 1cP-AL-LAD, 1cP-MIPLA and 1V-LSD. Toxicologie Analytique et Clinique, 34(3), S171.

[6] Junior, L. F. N., Fabris, A. L., Barbosa, I. L., de Carvalho Ponce, J., Martins, A. F., Costa, J. L., & Yonamine, M. (2022). Lucy is back in Brazil with a new dress. Forensic Science International, 341, 111497.

[7] https://www.gov.uk/government/publications/circular-0012022-reclassification-of-ghb-and-related-substances/circular-0012022-reclassification-of-ghb-and-related-substances

[8] Jasinski, D. R., & Krishnan, S. (2009). Abuse liability and safety of oral lisdexamfetamine dimesylate in individuals with a history of stimulant abuse. Journal of Psychopharmacology, 23(4), 419-427.

[9] Collins, M., Donnelly, C., Cameron, S., Tahtouh, M., & Salouros, H. (2017). Identification and characterization of N-tert-butoxycarbonyl-MDMA: a new MDMA precursor, Drug Test.

[10] Elliott, S. P., Holdbrook, T., & Brandt, S. D. (2020). Prodrugs of new psychoactive substances (NPS): a new challenge. Journal of forensic sciences, 65(3), 913-920.

[11] Carvalho P. J. (2016).

[12] https://www.unodc.org/res/wdr2022/MS/WDR22_Booklet_4.pdf