A szkopolamin egy régóta ismert gyógyszerhatóanyag, amelyet az orvoslásban többek között hányinger, görcsök és mozgásbetegség kezelésére alkalmaznak. Az elmúlt évtizedekben azonban a közbeszédben egy sötétebb szerepben is megjelent: az alvilág által használt kábítószerként, amely súlyosan befolyásolhatja az áldozatok tudatát és akaratát. A hatóanyag különösen veszélyes, mivel zavartságot, emlékezetkiesést és kiszolgáltatottságot okozhat, miközben az érintett gyakran nem érzékeli azonnal, hogy manipuláció áldozatává vált. Bár a médiában sokszor túlzó vagy szenzációhajhász történetek keringenek róla, a szkopolamin valós kockázatai nagyon is léteznek. Illegális felhasználása súlyos testi és pszichés következményekkel járhat, különösen kontrollálatlan körülmények között. A hatóanyaggal való visszaélés nemcsak bűnügyi, hanem komoly közegészségügyi problémát is jelent. Cikkünk célja, hogy bemutassa, mi a szkopolamin valójában, hogyan torzult el a felhasználása a bűnözői gyakorlatban, és miért indokolt a fokozott társadalmi figyelem.

Bár a szkopolamin eseteiről szóló beszámolók többsége olyan országokból származik, mint Kolumbia,[1] az európai felhasználásával kapcsolatos aggodalmak sem újak. 2015-ben Párizsban három embert tartóztattak le, akiket azzal gyanúsítottak, hogy a drogot áldozataik kirablására használták, az érintetteket engedelmes, „zombiszerű” állapotba hozva.[2] Innen ered a “zombidrog” becenév, de egyes helyeken az “ördög lehelete” (devil’s breath) nevet is lehet hallani.

Az Egyesült Királyságban az első ismert, szkopolaminhoz köthető emberölésről 2019-ben számoltak be, amikor az ír táncos, Adrian Murphy halálát az okozta, hogy tolvajok megmérgezték őt, miközben az értéktárgyait próbálták meg ellopni.[3] Egy ennél frissebb londoni esetben egy nő a szkopolamin-mérgezéssel megegyező tünetekről számolt be, miután a tömegközlekedésen vált áldozatává egy rablónak.[4]

Vizsgáljuk meg, hogyan fejti ki a szkopolamin a hatását és miért működik ennyire hatásosan a rablásos bűncselekményeknél.

Antikolinerg gyógyszerként a szkopolamin gátolja az acetilkolin nevű neurotranszmitter működését, amely kulcsszerepet játszik a memóriában, a tanulásban és a mozgáskoordinációban. Ennek blokkolása csökkenti a hányingert azáltal, hogy megszakítja az egyensúlyi (vesztibuláris) rendszerből az agyba érkező jelzéseket. Ugyanakkor a hatóanyag alkalmazása mellékhatásokkal is jár, különösen nagy dózisban vagy klinikai környezeten kívüli használat esetén.[5] A szkopolamin tehát összességében úgy fejti ki a hatását, hogy megzavarja a kolinerg rendszert, amely központi szerepet játszik az emlékezet kialakulásában és előhívásában. Ennek következtében átmeneti, de súlyos emlékezetkiesést okozhat, ami az egyik fő oka annak, hogy bűncselekmények során kábítóként alkalmazzák. Egyes tanulmányok arra is utalnak, hogy fokozza az agyban az oxidatív stresszt, tovább erősítve a kognitív funkciókra gyakorolt káros hatásait.[6]

A szer emlékezetet kitörlő hatását gyakran úgy írják le mint ha az áldozatokból zombikat csinálna, amely a szkopolamint kriminalisztika és a bűnüldözés érdeklődésének középpontjába helyezte. Az áldozatok gyakran zavartságról, hallucinációkról és a kontroll teljes elvesztéséről számolnak be.[7]

Klinikai környezetben a szkopolamint olykor „off-label” módon (olyan betegség területeken amikre alapvetően nem írják fel a gyógyszert) alkalmazzák depresszió, túlzott izzadás kezelésére, vagy akár a dohányzásról való leszokás támogatására is. Ezeken a felhasználási területeken kívül azonban egyre inkább a veszéllyel társítják.[8] A rekreációs használókat hallucinogén hatásai vonzzák, ám az élmény és a mérgezés közötti határ rendkívül vékony.[9]

Kolumbiában és Dél-Amerika más részein a szkopolamint – más néven „burundangát” – számtalan rablással és szexuális erőszakkal hozták összefüggésbe. Az áldozatok gyakran álomszerű állapotról, engedelmességről, valamint arról számolnak be, hogy képtelenek voltak ellenállni vagy később felidézni a történteket.[10] Éppen ez teszi a hatóanyagot különösen hátborzongatóvá, mivel az embereket nem csak az önrendelkezésüktől, de az emlékeiktől is megfosztja.

A szert gyakran észrevétlenül adják be. Por formájában szagtalan és íztelen, így könnyen italba keverhető vagy – egyes áldozatok beszámolói szerint – valakinek az arcába fújható. Online fórumokon még azt is részletezik, hogyan lehet teákat vagy főzeteket készíteni a növény különböző részeiből – levelekből, magokból, gyökerekből, virágokból –, ami tovább növeli a visszaélés kockázatát. Miután a szer a szervezetbe kerül, gyorsan hat, és nagyjából 12 órán belül kiürül, ami megnehezíti a kimutatását a rutin drogteszteken. Egyeseknél pedig már 10 mg alatti dózis is végzetes lehet.[11]

A szkopolamin‑mérgezés jelei közé tartozik a szapora szívverés, a szájszárazság, a kipirult bőr, a homályos látás, a zavartság, a tájékozódási zavar, a hallucinációk és az álmosság.[12]

Ha valaki ezek bármelyikét tapasztalja – különösen egy váratlan ital vagy gyanús találkozás után –, azonnal kérjen orvosi segítséget!

[1] Reichert, S., Lin, C., Ong, W., Him, C. C., & Hameed, S. (2017). Million dollar ride: Crime committed during involuntary scopolamine intoxication. Canadian Family Physician, 63(5), 369-370.

[2] Henry Samuel (2015). Three arrested in Paris over ‘devil’s breath’ drug that turns victims into willing ‘zombies’. The Telegraph. https://www.telegraph.co.uk/news/worldnews/europe/france/11836976/Three-arrested-in-Paris-over-devils-breath-drug-that-turns-victims-into-willing-zombies.html

[3] https://www.theguardian.com/uk-news/2020/oct/23/two-guilty-murder-irish-dancer-adrian-murphy-devils-breath-drug

[4] https://metro.co.uk/2025/06/23/woman-claims-she-was-spiked-by-zombifying-drug-devils-breath-on-tube-23486400/

[5] Kamdar D. (2025). Motion sickness drug linked to cases of robbery and assault – here’s what you need to know about ‘devil’s breath’. The Conversation.

[6] Yadang, F. S. A., Nguezeye, Y., Kom, C. W., Betote, P. H. D., Mamat, A., Tchokouaha, L. R. Y., … & Bum, E. N. (2020). Scopolamine‐induced memory impairment in mice: neuroprotective effects of Carissa edulis (Forssk.) Valh (Apocynaceae) aqueous extract. International Journal of Alzheimer’s Disease, 2020(1), 6372059.

[7] https://www.theguardian.com/society/shortcuts/2015/sep/02/devils-breath-aka-scopolamine-can-it-really-zombify-you

[8] Kamdar D. (2025)

[9] Warburton, D. M., Wesnes, K., Edwards, J., & Larrad, D. (1985). Scopolamine and the sensory conditioning of hallucinations. Neuropsychobiology, 14(4), 198-202.

[10] Sáiz, J., Mai, T. D., López, M. L., Bartolomé, C., Hauser, P. C., & García-Ruiz, C. (2013). Rapid determination of scopolamine in evidence of recreational and predatory use. Science & Justice, 53(4), 409-414.

[11] Reichert, S. et al. (2017)

[12] Kamdar D. (2025)