Olvasási idő: 5 perc

Mi közünk van a tálibokhoz?

Szerző
Téglásy Kristóf
Dátum
2024.05.30.

 

 

Manapság a fókuszt elviszi a németországi droglegalizációs kísérlet, de azért néha-néha nem árt messzebbre is kitekinteni. Főleg, ha az ottani helyzet, még oly messzinek tűnik is, de mégis minden bizonnyal kihatással van Európa drogpiacára is. 

Érdekes módon a tálibok minden tekintetben embertelen rémuralma a drogtermelés kérdésében nemhogy felpörgető, de visszafogó hatásokkal bírt. Sorra szüntetik meg az Afganisztánban népi gazdasági szokásként kezelt ültetvényeket és drogtermelést. Persze ne legyünk álszentek, azért a tálib kormány sem hátrál meg, ha egy kis leeső dollárt lát a drogkereskedelem kapcsán. Újabban azonban egy másik stratégia látszik előtérbe kerülni, azaz a tálib kormány szépen áttolja a problémát a szomszédos országoknak. Persze a kedves szomszédokat sem kell félteni, hiszen már jó ideje húznak hasznot az illegális drogkereskedelemből. 

Az iráni vezetés ugyanis április végén úgy döntött, hogy megerősíti keleten az Afganisztánnal és Pakisztánnal közös határszakaszainak legsérülékenyebb részeit. Irán a tervek szerint a következő három évben szögesdróttal védett, négy méter magas betonfalat emel, melynek költsége három milliárd dollárra rúghat. Bár a tálib kormányzat visszautasítja a vádat, hogy Afganisztán biztonsági fenyegetést jelentene nyugati szomszédjára, mégsem tiltakozik a döntéssel kapcsolatban. Irán hagyományosan felvevőpiacnak számít. Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának (UNODC) jelentése szerint Iránhoz kötődik a globális ópiumlefoglalások 91 és a heroin- és morfiumlefoglalások 33 százaléka. A kábítószer jelentős része a szomszédos Afganisztánból származik, ahol a termelés folyamata a termesztéstől egészen a kábítószer laboratóriumi előállításáig fontos iparágnak számít. Az ópiátszármazékok alapját jelentő máktermesztésre, és általában a kábítószer előállítására és kereskedelmére 2022-ben kivetett tálib tilalom ellenére, a környező országokban gyakoribbá váltak az ópiumlefoglalások, miután a radikális kormányzat, a lázongásokat megelőzendő, engedélyezte a korábban felhalmozott ópiumkészletek exportját. Tehát látjuk, hogy a tálib kormányzat úgy oldja meg a belső gazdasági feszültségeket, hogy ráterheli azokat más államokra. Hiszen az afgán állam gazdasága nagyban függött a kábítószertermeléstől. És bár most erős tiltásnak vetik alá, az átmeneti időszakra, amíg nem   tudnak a termelők valami másra átállni, engedélyezik a felhalmozott a raktárkészletek eladását. 

Akármennyire is virágzik a kábítószer biznisz, azért a veszélyei jócskán megvannak. Iránban a tavalyi, rekordszámú 853 kivégzés több mint felére (471-re) a kábítószer-kereskedelemhez kötődő bűncselekmények miatt került sor. Irán a zéró tolerancia elvét alkalmazza a kábítószer-kereskedelem elleni harcban, ennek részeként a kábítószerek csempészetében és forgalmazásában résztvevőket halálbüntetéssel sújtják. A nemzetközi kritikák ellenére Teherán nem tervez változtatni ezen büntetőjogi gyakorlatán, az iráni ügyészség az elmúlt időszakban többször is jelezte, hogy a kábítószer-kereskedelem résztvevői nem számíthatnak kegyelemre.

Az iraki törvények alapján börtönbüntetéssel vagy kivégzéssel sújtják a drogkereskedőket. Azok a személyek, akik tiltott szereket használnak, birtokolnak vagy szállítanak, akár három évig terjedő börtönbüntetést és 5-10 millió iraki dinár (kb. 1,3 – 2,6 millió forint) pénzbírságot is kaphatnak. 

Az Irak és Irán között 1600 km hosszan elnyúló határ lehetővé teszi a kábítószer-kereskedelem terjedését és növekedését az egész régióban. Az elmúlt években a kábítószer-kereskedelem olyan jövedelmező üzletté vált Irakban, hogy az a fegyveres csoportok és befolyásos politikai és törzsi erők felügyelete alá került akik a nyereségre támaszkodva igyekeznek megőrizni saját befolyásukat. Ezek a kiinduló országok, és figyelembe véve az Európába áramló illegális migrációt is, ahol nem csak a személyek, de azok társadalmi hálója is feltérképezetlen, azt a veszélyt vetítik előre, hogy ezek az útvonalak gyorsan és könnyen az Európai Unió valamely országában fognak végpontozódni.

Forrás:

https://24.hu/kulfold/2024/05/25/iran-afganisztan-migracio-kabitoszer-kereskedelem-drog-migraciokutato-intezet/

https://iran.un.org/en/134867-unodc-and-iran-cooperation-field-drug-control-commemoration-international-day-against-drug

https://24.hu/kulfold/2023/09/17/kabitoszer-kereskedelem-irak-iran-opium-metamfetamin-drog-fuggoseg/

https://index.hu/kulfold/2024/04/26/kozel-kelet-captagon-harci-drog-csempeszet-szaud-arabia/

További elemzéseink, amelyek érdekelhetik

2020.10.21
6 perc olvasási idő
Dizájner drogok használatának szankcionálása Magyarországon
Az elúlt tíz év büntetőjogi reakciói
2020.10.21
3 perc olvasási idő
Kérsz egy slukkot? – ez vár rád, ha drogot találnak nálad!
A kábítószer használat szankcionálása 
2020.10.17
8 perc olvasási idő
Hogyan érhetjük el a megváltozott tudati állapotot szermentesen?
A megváltozott tudati állapotok jelenségvilága végtelenül gazdag, érdemes megismerni, azonban fontos tisztában lennünk vele, hogy ez szerhasználat nélkül is elérhető!