Olvasási idő: 15 perc

Minden, amit tudni akarsz a designer drogokról

Szerző
Láng Nóra
Dátum
2021.07.12.

Korábban megjelent cikkünkben körbejártuk a kábítószerek „divatját”, azaz a designer drogok megjelenésének körülményeit és főbb jellemzőit. Azonban ha egy kicsit hátralépünk, összképet tekintve felmerül annak kérdése, hogy miben rejlik e szerek és általánosan a drogok népszerűsége? Mik azok az aspektusok, amelyek magyarázzák azok gyors terjedését és a függőség kialakulását, ezáltal az ártalom fő forrását? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ!

A kábítószer-fogyasztás esszenciája minden kétséget kizáróan annak szervezetre gyakorolt hatása: pörgés, eufória, nyugalom, és a lista sokáig folytatható lenne. A köztudatban mindemellett régóta benne van, hogy a drogok veszélyesek és kerülendőek, ezt már az iskoláskorú gyerekek is tudják. Azonban szeretnénk valós tartalommal megtölteni ezt a frázist, hogy kémikus diploma nélkül is érthető legyen a kábítószerek működési elve.

Ahogy az előző cikkünkből kiderül, a designer drogok alapjaiban nem különböznek a klasszikus kábítószerektől, hanem azok továbbfejlesztett változatai. Létrehozásuk motivációja kettős: elsősorban a szervezetre kifejtett hatás módosítása, általában az intenzitás fokozása, ugyanakkor mindezt olyan vegyület segítségével kell elérni, amely aktuálisan nem tartozik törvényi korlátozás alá. A szigorítás átfutási ideje adja meg azt az időablakot, amelyben az adott kábítószer még legálisan terjeszthető, tehát kiskapuval kijátszható a törvényi tiltás.

Labortól az utcáig: avagy a designer drogok útvonala

Felmerül a kérdés, hogyan kerülnek ki ezek a szerek biztonságos körülmények közül illetéktelen kezekbe. Sajnálatos tény, hogy a designer drogok egyik legjelentősebb forrása a gyógyszeripari fejlesztések: a kutatások során számos olyan vegyület kerül ki az ellenőrzött laborokból, melyek némi módosítással utcai kábítószerként kezdenek terjedni. E szerek végül nem bizonyosodtak megfelelőnek az eredeti, farmakológiai célra; ezek az okok általában ugyanazok, amelyek miatt sajnos drogként kezdik el terjeszteni azokat. A szabadalmazással kapcsolatos ügyiratokban kötelező megadni a szintézis módját is, tehát a gyártási folyamatok kis túlzással bárki számára hozzáférhetőek, ezzel utat engedve a kísérletezésnek.

Az első designer drogok egyike meglepő módon a már „klasszikusokhoz” sorolható heroin. A Bayer gyógyszercég fejlesztette ki abból a célból, hogy a morfium fájdalomcsillapító hatását növeljék, végül azonban a heroin a morfiumnál lényegesen hatékonyabbnak bizonyult: sajnos nem csupán gyógyászati célból, de kábítószerként is.

A kémia az extázis mögött

Ahogy azt korábbi cikkünkben körbejártuk, a designer drogok a „hivatalos” szerek hatását utánozzák: fogyasztásuk szinte megegyező reakciót vált ki a szervezetből. Hogyan is néz ez ki a gyakorlatban? Nézzük a morfium és a kokain példáját: tudományosan fogalmazva a két anyag hatásmechanizmusa hasonló. Mindkettő az agyunk opiát-receptoraira kapcsolódik rá, melyek az idegrendszer endogén, azaz saját belső opiát-jellegű anyagainak hatását viszik tovább, például a közismert boldogsághormont, az endorfint. Hogy ez mit is takar hétköznapi nyelvezetre fordítva? Tekintsük át ennek példáján a kábítószerek működési elvét. Szervezetünk természetes módon képes rendkívül kellemes érzetek keltésére, mint pl. eufória és fájdalomcsillapítás. Nem mondunk újat azzal, hogy a kábítószer-fogyasztás célja az ehhez hasonló pozitív érzetek fokozása kívülről kontrollált, azaz természetellenes módon, azonban az endogén, azaz saját belső anyagaink ugyanazokon a receptorokon hatnak, mint a külső, tehát drogból származó vegyületek. Mi ennek a jelentősége? Az utánzó mechanizmus megpróbálja átverni a szervezetünket elhitetve, hogy természetes forrásból jönnek a kellemes érzést okozó anyagok, azonban ez nem maradhat következmények nélkül. A testünk érzékeli a külső behatást, erre akképpen reagálva, hogy fokozatosan csökkenti a vegyületek endogén, önálló termelését, abban a hitben, hogy már nincs szükség a saját forrásunkra. Mivel jár ez hosszútávon? A drogfogyasztás fő motivációja, a pozitív érzések elérése egyre akadályozottabbá válik. Az endogén forrás csökkenésével egyre több kívülről bevitt anyagra, azaz drogra lesz szükség eleinte csak a kellemes érzés visszaállításához, ami később sajnos már a rossz érzés mérséklésébe fordul át, mivel ugrásszerűen növekszik a szervezet ingerküszöbe.

Az imposztor: azaz a designer drogok hatása

Miben különbözik a designer drogok működési elve az átlagos kábítószerekétől? Miben nyilvánul meg az utánzó mechanizmus, ha a végeredmény voltaképpen ugyanaz? A kérdés megválaszolása a központi idegrendszerrel kezdődik: ennek befolyásolásával „verik át” az idegsejteket a designer drogok hatóanyagai. Ez olyan módon történik, hogy utánzással hoznak létre kommunikációt ott, ahol valójában nincs természetes idegrendszeri jel. Mi is ennek a jelentősége? Természetes jel hiányában nem egészséges, hanem mesterséges módon keletkezik a kiváltott reakció, amit a fogyasztók keresnek. Legyen ez akár testérzet, pl. bizsergés, forróság, akár hangulat, mint extázis, felpörgöttség, fokozott önbizalom.

A két idegsejt közti információ egyfajta jelátvivő vegyület formájában terjed, elektromos jelként, egy receptor nevű fehérje segítségével: ez módosítja a jelnek megfelelően az idegsejt működését (ez felelős pl. a testi változásokat előidéző „parancsért”). A receptorok különböző jelátvivő anyagokra vannak hangolva, mindegyik másfélére szelektív, azaz csak bizonyos anyagokra képes reagálni. Ezt úgy lehet elképzelni, mint egy zár és egy kulcs analógiáját: többféle kulccsal is próbálkozhatunk, azonban nagy valószínűséggel csak egy fogja problémamentesen kinyitni azt. A receptorok csak az eltérő anyagokat képesek biztosan megkülönböztetni, így be lehet csapni őket a hasonló szerkezetű anyagokkal, melyekre ugyanúgy fognak reagálni: így működnek pl. a másolt kulcsok, amik ugyanúgy képesek nyitni a zárat, de mégsem eredetiek, és van, hogy elsőre nem is működnek hibátlanul.

Érdekesség, hogy nem minden jelátvivő anyag számít drognak. Mi a különbség? A kábítószerekhez sorolás első számú kritériuma, hogy az agy jutalmazó központjára hasson (így okozva pl. eufóriát és egyéb kellemes érzeteket). További feltétel, hogy kényszeres fogyasztásban megnyilvánuló viselkedésváltozást idézzen elő: ennek az aspektusnak tulajdonítható maga az addikció.

 

Felhasznált irodalom:

Rompos É., Baráth N. E., Bellavics Zs. M., Lohner K. & Haller J. A bika drog rendészeti neurobiológiája. Belügyi Szemle, 2021/4.

További elemzéseink, amelyek érdekelhetik

2020.10.21
6 perc olvasási idő
Dizájner drogok használatának szankcionálása Magyarországon
Az elúlt tíz év büntetőjogi reakciói
2020.10.21
3 perc olvasási idő
Kérsz egy slukkot? – ez vár rád, ha drogot találnak nálad!
A kábítószer használat szankcionálása 
2020.10.17
8 perc olvasási idő
Hogyan érhetjük el a megváltozott tudati állapotot szermentesen?
A megváltozott tudati állapotok jelenségvilága végtelenül gazdag, érdemes megismerni, azonban fontos tisztában lennünk vele, hogy ez szerhasználat nélkül is elérhető!