Korábban megjelent cikkünkben körbejártuk a kábítószerek „divatját”, azaz a designer drogok megjelenésének körülményeit és főbb jellemzőit. Azonban ha egy kicsit hátralépünk, összképet tekintve felmerül annak kérdése, hogy miben rejlik e szerek és általánosan a drogok népszerűsége? Mik azok az aspektusok, amelyek magyarázzák azok gyors terjedését és a függőség kialakulását, ezáltal az ártalom fő forrását? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ!
A kábítószer-fogyasztás esszenciája minden kétséget kizáróan annak szervezetre gyakorolt hatása: pörgés, eufória, nyugalom, és a lista sokáig folytatható lenne. A köztudatban mindemellett régóta benne van, hogy a drogok veszélyesek és kerülendőek, ezt már az iskoláskorú gyerekek is tudják. Azonban szeretnénk valós tartalommal megtölteni ezt a frázist, hogy kémikus diploma nélkül is érthető legyen a kábítószerek működési elve.
Ahogy az előző cikkünkből kiderül, a designer drogok alapjaiban nem különböznek a klasszikus kábítószerektől, hanem azok továbbfejlesztett változatai. Létrehozásuk motivációja kettős: elsősorban a szervezetre kifejtett hatás módosítása, általában az intenzitás fokozása, ugyanakkor mindezt olyan vegyület segítségével kell elérni, amely aktuálisan nem tartozik törvényi korlátozás alá. A szigorítás átfutási ideje adja meg azt az időablakot, amelyben az adott kábítószer még legálisan terjeszthető, tehát kiskapuval kijátszható a törvényi tiltás.
Labortól az utcáig: avagy a designer drogok útvonala
Felmerül a kérdés, hogyan kerülnek ki ezek a szerek biztonságos körülmények közül illetéktelen kezekbe. Sajnálatos tény, hogy a designer drogok egyik legjelentősebb forrása a gyógyszeripari fejlesztések: a kutatások során számos olyan vegyület kerül ki az ellenőrzött laborokból, melyek némi módosítással utcai kábítószerként kezdenek terjedni. E szerek végül nem bizonyosodtak megfelelőnek az eredeti, farmakológiai célra; ezek az okok általában ugyanazok, amelyek miatt sajnos drogként kezdik el terjeszteni azokat. A szabadalmazással kapcsolatos ügyiratokban kötelező megadni a szintézis módját is, tehát a gyártási folyamatok kis túlzással bárki számára hozzáférhetőek, ezzel utat engedve a kísérletezésnek.
Az első designer drogok egyike meglepő módon a már „klasszikusokhoz” sorolható heroin. A Bayer gyógyszercég fejlesztette ki abból a célból, hogy a morfium fájdalomcsillapító hatását növeljék, végül azonban a heroin a morfiumnál lényegesen hatékonyabbnak bizonyult: sajnos nem csupán gyógyászati célból, de kábítószerként is.