Egy módszer ami torzítás nélkül, azonnali választ ad a városlakók drogfogyasztási szokásairól,
már napi szinten 128 európai ország nagy városaiban mérik egyes drogok nyomait a
szennyvizekből. Kimutatható egy bizonyos „kémiai csúcsidőszak” a péntek és hétfő közötti
periódusra, ami jól mutatja a hétvégi parti időszak rossz hatását a közösségi drogtrendekre.
Magyarországon, ezen belül Budapesten már több helyszínen is alkalmazzák ezt a fajta
módszert a droghasználati szokások elemzésére, bár a magyar szakpolitika még csak most
ismerkedik a szennyvízalapú epidemiológiával.

A wastewater-based epidemiology- WBE az elmúlt évtized egyik leginnovatívabb és
objektívabb módszertanává vált a társadalmi szintű drogkutatásban. Működése, hogy a
lakosság által elfogyasztott kábítószerek – legális vagy illegális – bomlástermékei a
szennyvízzel a csatornarendszerekbe kerülnek, ahol a maradványok kémiai elemzéssel
kimutathatóak. A laboratóriumi vizsgálatokból pedig következtetni lehet arra, hogy egy adott
városban milyen drogokat, gyógyszereket, alkoholokat vagy akár koffeint fogyasztanak,
milyen gyakran, milyen mennyiségben, és hogy ezek miként változnak időben, akár napokra
lebontva.

A szennyvíz e fajta tesztelését először 2005-ben Olaszországban kezdték el alkalmazni, majd
a skandináv és nyugat-európai országok is átvették a módszert. Ma már az EUDA (Európai
Unió Kábítószer-ügynökség) egyik alszervezete a SCORE (Sewage analysis CORe group –
Europe) végzi a kontinens színtű adatgyűjtést, és az Ügynökség honlapján 2011-től 2024-ig
napi szintre lebontva megtalálhatók az adatok, nem csak Európa területén, Dél-Amerika,
Amerika, Ausztrália és Új-Zéland is részt vesz a kutatásban. A rendszer külön mutatja az
adatokat kokain, cannabis, amfetamin, metamfetamin, MDMA és ketamin jelenlétére a
szennyvizekben.

A WBE-t az alábbi célokra használják jelenleg:

• Kábítószer-kereskedelem hatásainak mérésére
•  Új pszichoaktív szerek megjelenésének korai felismerésére
•  Gyógyszerhasználati változások vizsgálatára
•  Prevenciós vagy büntetőpolitikai beavatkozások hatékonyságának
  értékelésére

A legutolsó nagyszabású felmérést a 2023-2024-es intervallumban végezték, 26 ország 128
városában, 69 millió lakos szennyvízmintáját vizsgálták. Az adatokat, összehasonlítható,
standardizált módszerrel dolgozták fel, hét egymást követő napon, 24 órás távlatban
gyűjtötték őket. Több mint háromnegyedükben (76/128) hétvégi kiugrás figyelhető meg,
péntek és hétfő között.

A trendek 2023 és 2024 összehasonlításában külön az egyes kábítószerekre az alábbi
eredményeket mutatták ki:
Kokain: A használata rekordszintet ért el Nyugat-Európában, különösen Blegium
Hollandia, Spanyolország és az Egyesült Királyság nagyvárosaiban. A napi koncentrációk
alapján már nem csak elit drogként jelenik meg a piacon, már a rendszeres hétköznapi
fogyasztása is emelkedett. Tömeges használat, már nem elit termék. 72 vizsgált város közül
39 jelentett növekedést 2023-hoz képest, 16 városban stagnált és 17-ben pedig csökkentek
az adatok.
MDMA (ecstasy): Kiemelkedően magas értékeket mértek Brüsszelben, Utrechtben,
Berlinben és Prágában, koncentráltan a hétvégi időszakban, melyből arra lehet
következtetni, hogy ez lett a partidrogok egyik legkedveltebbike. Erős hétvégi jelenlét. 76
város közül 41 mutatott növekedést.
Amfetamin: Főleg azokban az országokban kedvelt kábítószer, amelyekben a kokain
nem terjedt el olyan nagy mennyiségben, Észak- és Kelet-Európa (Finnország, Észtország,
Lengyelország). Olcsóbb kokain-alternatíva. 68 városból 34 hozott emelkedést.
Metamfetamin: A kokaint kedvelt országokban továbbra is ritka a jelenléte, sajnos a
Kelet-Európai országokban terjedt el, Csehország, Szlovákia és Magyarország nagy
városaiban. Stabil emelkedés Közép-Európában. 71 településből 32 jelezte a növekedést,
köztük olyan országokban is, ahol korábban alig fordult elő a kábítószer.
Ketamin: Magyar, spanyol, belga és holland mintákban aggasztó trendként jelent
meg. A szer rekreációs használata rohamosan növekszik a fiatalok körében, miközben
egészségügyi hatásai nehezebben kontrollálhatóak. 42 érintett város közül 14 mutatott
intenzív emelkedést, Magyarországon az egyik legmagasabb volt a növekedés 2023-hoz
képest.
Kannabisz (THC-COOH): Meglepő módon a kannabsiz származékok 2023-hoz képest
stagnáló trendet mutattak Európában, persze ez nem jelenti, hogy a jelenléte
kockázatmentes. 51 város közül 13 mutatott növekedést, a többi pedig stagnáló
eredményeket jelentett 2023-mal összehasonlítva.

A városi szennyvíz egyfajta „kémiai tükörként” viselkedik, megmutatja, hogy milyen szerek
vannak jelen egy adott közösség életében, és milyen hatással vannak a hétvégi bulik a
trendekre illetve, hogy mikor fontos az állami szerveknek beavatkozniuk a bűnmegelőzés
oldaláról.
Az eredmények azt mutatják, hogy már nem csak az éjszakai élet része a droghasználat,
megtámadta a középkorú korosztályt is, és több társadalmi csoportot is.

A nemzetközi SCORE-vizsgálatokban több hazai nagyváros – Budapest, Győr és Debrecen – is
szerepel. A mért eredmények alapján Magyarországon is jelen vannak a nyugati- és közép-
európai trendekhez igazodó droghullámok, sőt, egyes, igen veszélyes, drogok esetében
különösen veszélyes növekedést figyelhetünk meg.
A mintákból kirajzolódó heti ciklus szinte minden szer esetében azonos, hétfőtől péntekig
alacsony koncentrációt követi a pénteki meredeken emelkedő, majd a hétvégi adatok
megduplázódnak a hét elejeihez képest. Ez a hétvégi fogyasztás klasszikus képlete, amely
egyértelműen a fiatalokhoz, a klub- és fesztiválkultúrához köthető.
Különösen veszélyes, hogy a stimuláns szerek, mint az MDMA vagy az amfetamin, a 16-30 év
közötti fiatal felnőtt korosztály körében a legelterjedtebbek. Ez a korosztály különösen
érzékeny az idegrendszeri károsodásokra.
A szennyvízvizsgálatok azt is egyértelműen kimutatták, hogy a drogfogyasztást ritkán lehet
egyetlen szerhez kötni. Egy-egy hétvégi csúcsidőszakban gyakran többféle drog is megjelenik
ugyanabban a mintában, ami arra utal, hogy a használók egyre gyakrabban kombinálják a
kábítószereket, például alkoholt, MDMA-t és ketamint együtt. Ez a fajta polidrog-használat
pedig radikálisan növeli a túladagolás, a kiszáradás és az akut pszichotikus reakciók
kockázatát.

A szennyvízalapú drogmonitorozás könnyen figyelemmel kísérhető az EUDA interaktív térkép
segítségével, maga a módszer egy korszakváltó szemléletet is képvisel a kábítószer-
fogyasztás kutatásában. Ez egy gyors , objektív és valós idejű módszert kínál, amely nemcsak
a fogyasztás tényét, hanem annak időbeli változásait, földrajzi eloszlását és új szerek
megjelenését is képes feltárni.
A kérdés ma már nem az, hogy van-e probléma a kábítószer-használattal a magyar
társadalomban – tudjuk, látjuk és tapasztaljuk, hogy igen – hanem az, hogy mikor és milyen
eszközökkel vagyunk hajlandóak szembenézni vele. A csatornákban feltárt adatok nem
hazudnak, ideje, hogy ne csak olvassuk ezeket, hanem értelmes, felelős, tudományosan
megalapozott döntéseket is hozzunk ezek alapján. Ugyanakkor az is látható a vizsgálatok
során, hogy azok az országok ahol a fogyasztás legális, nem csökkenek a mért adatok, a
használók száma nem csökken, rohamosan nő ott is, tehát a problémára nem megoldás a
legalizáció.
A nemzetközi gyakorlatok azt is jól mutatják, hogy a szennyvíz-alapú monitoring nem csupán
kutatási célokra alkalmazható, hanem gyakorlati, közegészségügyi és megelőzési eszközként
is kiválóan működik. Számos európai országban – például Belgiumban, Hollandiában,
Németországban és Ausztriában – már beépült a helyi döntéshozatalba: a szennyvízadatok
alapján időzítenek tájékoztató kampányokat, célzott prevenciós programokat, sőt, iskolai és
ifjúsági edukációs projekteket is indítanak. A módszer nagy előnye, hogy valós időben képes
jelezni a fogyasztási mintázatok változását, ezáltal lehetőséget teremt a gyors és hatékony
válaszlépésekre.

Hivatkozások:
https://www.euda.europa.eu/publications/html/pods/waste-water-analysis_en
https://real.mtak.hu/57164/1/2017_07_692.pdf
https://www.euda.europa.eu/publications/european-drug-report/2024_en

home page