A serdülőkor különösen sérülékeny időszak a kábítószer-használat megelőzésének szempontjából. Míg számos fiatalt a kíváncsiság hajt, előfordul, hogy a beilleszkedési problémák és a szorongás leküzdése vezet valamilyen illegális pszichoaktív szer kipróbálásához. Mit tehetünk, ha drogfogyasztást észlelünk? Mi lehet a szerepünk szülőként, barátként, illetve serdülőkkel foglalkozó szakemberként a függőség megelőzésében?
A tinédzserkorra jellemző pszichoszociális fejlődés kritikus periódusba ér, számos biológiai, pszichológiai és társadalmi változással kell megbirkózni. Az interperszonális kapcsolatok jelentős változása főként a kortárs csoporttal való azonosulásban nyilvánul meg, a serdülők egyre inkább egymás társaságát keresik, mely a családi kapcsolatok rovására mehet.
Mi történhet, ha a tinédzserek “rossz” társaságba keverednek?
Alapvetően a serdülőkor fontos és természetes momentuma, hogy a különböző kortárs közösségek dominálnak a fiatalok szociális életében. A szoros barátságok, első párkapcsolatok segítik a pszichoszociális fejlődést, valamint az identitás kialakulását. A kortársakhoz való tartozás, a befogadottság érzésének az erősítése érdekében azonban néhány fiatal szélsőséges esetben problémásan viselkedhet. Inmaculada Méndez, Cecilia Ruiz Esteban és Juan José López García 2021-ben publikált tanulmánya a spanyolországi bandák, a bullying és a szerhasználat összefüggéseinek vizsgálatát részletezi. A kutatásban közel 1300 oktatásban részesülő 11-18 év közötti tanuló vett részt. Spanyolországban egy ifjúsági bandát, vagy másnéven “gang”-et a 12-32 év közötti személyek csoportjaként definiálnak, amelyet nagy belső kohézió, fegyelmi struktúrák, valamint az összetartozás érzése jellemez. Az eredmények azt mutatják, hogy 271 serdülő (21,44%) erőszakmentes, 52 serdülő (4,11%) pedig saját elmondása szerint úgynevezett erőszakos bandához tartozik. A résztvevők nagy része, pontosabban 941 serdülő (74,45%) pedig kijelentette, hogy nem áll kapcsolatban semmilyen ifjúsági bandával. A “gang”-be nem tartozó serdülőkkel összehasonlítva az erőszakmentes bandákban élő serdülőknél nagyobb volt a napi dohányzás, a heti alkoholfogyasztás és a hasis használatának veszélye. A saját nyilatkozat alapján erőszakosnak titulált közösségek tagjai gyakrabban fogyasztottak alkoholt, marihuánát, hasist, kokaint és extasyt, mint azok a fiatalok, akik nem erőszakos bandába tartoznak. A tanulmány eredményei bebizonyították, hogy az erőszakos “gang”-ekhez tartozás jelentősen magasabb drogfogyasztással jár, kivéve a nyugtatók alkalmazásának tekintetében. Ugyanígy az erőszakmentes bandához tartozás megnövelte az alkoholfogyasztás, a részegség, a hasis, az illékony inhalálószerek és hallucinogének használatának kockázatát ahhoz a serdülőkhöz képest, akik nem tartoztak semmilyen kollektívához. A kutatás további releváns eredménye, hogy a korábbi szakirodalommal ellentétben nem csupán a fiúk, hanem a lányok esetében is sikerült igazolni a hipotéziseket (Méndez, Ruiz Esteban & López García, 2021). Fontos összegezni, hogy a szerhasználat és a kortárs közösségek hatásának összefüggései bonyolult folyamatok, pontosabb megértéséhez további tanulmányok áttekintése szükséges. A szociális háló ereje óriási protektív faktor is lehet, mely segíti a személyeket nehézségeik leküzdésében.
