A kábítószerek illegális piacán egyre gyakoribb jelenség, hogy a terjesztők különféle, sokszor rendkívül veszélyes anyagokkal hígítják vagy helyettesítik a szereket. A közbeszédben gyakran emlegetett patkányméreg csak a jéghegy csúcsa: a valóságban számos más, ipari vagy háztartási vegyszer is bekerülhet ezekbe a keverékekbe. Ez a gyakorlat nemcsak a fogyasztók egészségét sodorja közvetlen veszélybe, hanem teljes kiszámíthatatlanságot teremt a hatások, a dózisok és a kockázatok tekintetében. A felhasználók sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy valójában mit visznek be a szervezetükbe, így a mellékhatások és a mérgezések esélye drámaian megnő. A bizonytalan összetétel miatt a sürgősségi ellátás is nehezebbé válik, hiszen az orvosoknak gyakran találgatniuk kell, milyen anyag okozza a tüneteket. Mindez jól mutatja, hogy az illegális drogpiac nem csupán a függőség miatt veszélyes, hanem azért is, mert a háttérben zajló manipulációk kiszámíthatatlan és sokszor életveszélyes következményekkel járnak. Cikkünkben igyekszünk körbejárni, milyen anyagokat kevernek a kábítószerekhez, milyen okokból kifolyólag és hogy milyen veszélyeket rejt magában a jelenség.

Az illegális droghasználat világszerte hozzávetőleg 166 613 halálesetért volt felelős 2017-ben túladagolás miatt. Az illegális szerekhez köthető betegségek és sérülések kockázatának növekedése további mintegy 585 348 korai halálozást okozott. Ráadásul lehetetlen pontosan megállapítani, hogy az emberek maguktól a drogoktól szenvedtek-e egészség károsodást, vagy attól a rengeteg szennyezőanyagtól, amelyeket hozzájuk kevernek. [1]

A droggyártók különböző okokból kevernek anyagokat a kábítószerbe: vagy azért, hogy csökkentsék a költségeket azáltal, hogy olcsóbb, hatóanyag nélküli szerekkel dúsítják a terméket, vagy azért, hogy bizonyos hatásokat érjenek el más drogok hozzáadásával, amelyek elfedik a gyenge minőséget, vagy utánozzák magának a drognak a kívánt hatását.[2]

A 2000-es évek előtt a kokaint, a heroint és más drogokat gyakran hígították olyan hatóanyag nélküli összetevőkkel, mint például a cukor, hogy növeljék a mennyiséget és a profitot. Azóta a kokaint és heroint vásárlók gyakran olyan keveréket kapnak, amely különféle adalékanyagokat tartalmaz – ezek vagy a kívánt hatást utánozzák, vagy elfedik a gyenge minőségből fakadó mellékhatásokat.[3]

Egy másik példa az extasy hatóanyaga, az MDMA amely felelős a szer kívánt hatásaiért. Egy 2004-es vizsgálat, amely lefoglalt extasy tablettákat elemzett, azt találták, hogy a termékek 20%-a egyáltalán nem tartalmazott MDMA-t, és azoknál is széles skálán mozgott az adagolás, amelyek igen.[4] Az MDMA-t gyakran helyettesítik olcsóbb és veszélyesebb stimulánsokkal vagy pszichedelikus szerekkel, például LSD-vel, anélkül hogy erről a vásárlót tájékoztatnák.[5]

Ha megnézünk egy-két példát adott kábítószerek hatásának felerősítésére akkor azt láthatjuk, hogy a kokain több mint 70%-a tartalmaz levamisolt, egy féreghajtó szert, amely erősíti és meghosszabbítja a stimuláns hatást, ugyanakkor súlyos vérképzőszervi károsodást és életveszélyes fertőzéseket okozhat. A lefoglalt kokain adagok 35%-a olyan mennyiségben tartalmazza ezt az anyagot, amely már komoly egészségügyi kockázatot jelent. A kokaint gyakran keverik más stimulánsokkal is, például aminorexszel vagy nagy dózisú koffeinnel, amelyek szívritmuszavarokat, rohamokat vagy akár halált is okozhatnak. A heroin esetében gyakori adalék a xilazin, amely erősebb bódító hatást vált ki, illetve egyre gyakrabban helyettesítik a szert rendkívül erős hatású fentanillal. Mivel a fentanil ötvenszer erősebb a heroinnál, már minimális túladagolás is könnyen halálos kimenetelű lehet.[6]

Ahogyan korábban említettük, a kábítószerek hígításának egy másik oka a gyenge minőség elfedése, vagy éppen a kívánt hatás utánzása. A lidokainhoz és benzokainhoz hasonló érzéstelenítőket gyakran adják a hamisított termékekhez, hogy reprodukálják azt a bizsergő érzést az ínyen vagy a nyelven, amelyet a dílerek a kokain minőségének ellenőrzésére használnak. Bár ezek az érzéstelenítők az FDA által jóváhagyott szerek, helytelen adagolás esetén rohamokat és szívritmuszavarokat okozhatnak.[7]

Hasonló módszert alkalmaznak a heroin esetében is. A gyártók gyakran adnak hozzá kinin nevű maláriaellenes gyógyszert, hogy utánozzák a heroin keserű ízét és az adagoláskor jelentkező kezdeti vérnyomásesést.[8]

A rossz minőségű heroin előállítása során sok szennyezőanyag keletkezik, amelyek súlyos hidegrázást és fájdalmat okozhatnak az injekció beadásának helyén. Ezeknek a mellékhatásoknak az enyhítésére a gyártók gyakran adnak hozzá antihisztaminokat, például Benadrylt, valamint fájdalomcsillapítókat, mint a Tylenol. Előfordul, hogy a Tylenol helyett a metamizol nevű fájdalomcsillapítót használják, amelyet 1977-ben vontak ki a forgalomból egészségügyi kockázatai miatt.[9]

Összességében elmondható, hogy ezek az adalékanyagok súlyos mellékhatásokat okozhatnak, ám mivel nem tüntetik fel őket, és többségüket az FDA már betiltotta, az orvosok gyakran nem is sejtik, hogy ezek állnak a tünetek mögött. Bár a fogyasztók által használható tesztek segíthetnek a szennyeződések kimutatásában, messze nem megbízhatóak. A 2010-es évek zenei fesztiváljain önkéntesek MDMA-tesztelést végeztek, de a hamisított minták több mint 40%-át így sem sikerült felismerni, és csak laboratóriumi vizsgálatok derítették ki a valós összetételt. Az illegális drogok esetében óriási különbség lehet aközött, amit a vásárló hisz, és aközött, ami valójában a termékben van és ez akár élet-halál kérdése is lehet.[10]

[1] Ritchie, H., Arriagada, P., & Roser, M. (2022). Opioids, cocaine, cannabis, and other illicit drugs. Our World in Data.

[2] Cole, C., Jones, L., McVeigh, J., Kicman, A., Syed, Q., & Bellis, M. (2011). Adulterants in illicit drugs: a review of empirical evidence. Drug testing and analysis, 3(2), 89-96.

[3] White, C. M., Browne, T., & Nafziger, A. N. (2021). Inherent dangers of using non–US Food and Drug Administration–approved substances of abuse. The Journal of Clinical Pharmacology, 61, S129-S141.

[4] Parrott, A. C. (2004). Is ecstasy MDMA? A review of the proportion of ecstasy tablets containing MDMA, their dosage levels, and the changing perceptions of purity. Psychopharmacology, 173(3), 234-241.

[5] Michael White, C. (2014). How MDMA’s pharmacology and pharmacokinetics drive desired effects and harms. The Journal of Clinical Pharmacology, 54(3), 245-252.

[6] White C. M. (2021). Rat poison is just one of the potentially dangerous substances likely to be mixed into illicit drugs. The Conversation.

[7] Fiorentin, T. R., Krotulski, A. J., Martin, D. M., Browne, T., Triplett, J., Conti, T., & Logan, B. K. (2019). Detection of cutting agents in drug‐positive seized exhibits within the United States. Journal of forensic sciences, 64(3), 888-896.

[8] Phillips, K. A., Hirsch, G. A., Epstein, D. H., & Preston, K. L. (2012). Cardiac complications of unwitting co-injection of quinine/quinidine with heroin in an intravenous drug user. Journal of general internal medicine, 27(12), 1722-1725.

[9] White, C. M., Browne, T., & Nafziger, A. N. (2021). Inherent dangers of using non–US Food and Drug Administration–approved substances of abuse. The Journal of Clinical Pharmacology, 61, S129-S141.

[10] White C. M. (2021)