Szintetikus opioidok (NSO-k) újabb generációi jelentek meg az illegális kábítószer-piacon, azzal a céllal, hogy a fentanil analógok népszerűségének visszaesése miatti űrt betöltsék. Ezek egy csoportja a benzimidazol-opioidok, más néven nitazének, melyek szintetikus úton előállított vegyületek.
Ezen új opioidok közé tartoznak a 2-benzil benzimidazol (pl. izotonitazén, metonitazén, protonitazén) és benzimidazolon (pl. brorfin) alosztályok tagjai (Papsun és mtsai; 2022, DEA, 2022). Az ide sorolható anyagok egy minimális módosításával egy sor analógot (több, mint 10 félét) lehet előállítani. Jelentések szerint néhányuk a heroinhoz, a fentanilhoz és más opioidokhoz hasonló, vagy azoknál jóval erősebb élettani hatásokat váltanak ki. Erős fájdalomcsillapító hatásukat a mü-receptorhoz kötődve fejtik ki, és nagy dózisban légzésdepressziót és légzésleállást okoznak. Ezen receptorok agonistái nagy függőségi potenciállal rendelkeznek, így a szer iránti vágy rendkívül hamar kialakul (Vandeputte és mtsai, 2021; Papsun és mtsai, 2022).
Az utóbbi években az Egyesült Államokban ezen szerekkel történő visszaélések számos halálesethez vezettek. A nitazének azonban nem számítanak újkeletű szernek, az 1950-es évek végén Svájcban számos, ebbe a szerkezeti csoportba tartozó vegyületet szintetizáltak (Miller, 2022). Az etonitazén volt a prototípus, melyet később nemzetközi ellenőrzés alá vontak, mivel más opioidokhoz, pl. a fentanilhoz képest jóval nagyobb hatékonyságú volt. 2012-ben vetették fel, hogy a nitazén-analogók visszaélésre adhatnak okot, melynek súlyos következményei lehetnek. 2019-ben megjelent az illegális kábítószer piacon az izotonitazén, melyet az etonitazénnal egy időben fejlesztettek ki és hatékonysága a fentanilhoz hasonló vagy annál erősebb. Az izotonitazént egyre gyakrabban hozták kábítószer-túladagolásos halálesetekkel összefüggésbe, ezt követően a Amerikai Egyesült Államok Kábítószer-ellenőrzési Hivatala (DEA) 2020 augusztusában jegyzékbe vette. Nemsokkal később további nitazénanalógok szivárogtak be az illegális piacra. A jelentések szerint ezek a szerek állatmodellekben a fentanilnál erősebb fájdalomcsillapító hatásúak, az etonitazepin a leghatásosabb, ezt követi a protonitazén és a metonitazén. 2021-es adatok alapján a metonitazén a toxikológiai esetek során a legnagyobb gyakoriságban fordult elő. Papsun és munkatársai kutatásuk során 2020 januárja és 2021 decembere között, összesen 384 vérmintából mutatták ki legalább az egyik, de gyakran többféle NSO jelenlétét. 144 esetben izotonitazént, 122 esetben metonitazént és 91 esetben pedig brorfint. (Papsun és mtsai, 2022).
A naloxon ugyan hatásosnak bizonyult a túladagolások visszafordítása kapcsán, de a fentanilhoz képest többszörös adagra van szükség. Aggodalomra ad okot, hogy a toxikológiai jelentésekben és a halotti anyakönyvi kivonatok halálozási ok mezeiben egyre gyakrabban kerülnek be ezek a szerek (Roberts és mtsai, 2022).
Az Nemzeti Törvényszéki Laboratóriumi Információs Rendszerébe (NFLIS) 2019 óta 1660 benzimidazol-opioidról érkezett jelentés. Továbbá az ebbe az osztályba tartozó anyagokat más pszichoaktív anyagokkal, köztük tiltott opioidokkal és benzodiazepinekkel együtt azonosították biológiai mintákban. Mivel nincs engedélyezett orvosi felhasználásuk, ezen anyagok toxikológiai esetekben történő pozitív azonosítása hangsúlyozza a tiltott kábítószerek piacán való jelenlétükkel kapcsolatos közegészségügyi veszélyt.
A TN-SUDORS a Tennessee Egészségügyi Minisztérium Informatikai és Analitikai Hivatala a Tennessee Állami Nem szándékos kábítószer – túladagolás jelentési rendszere. A 2019-2021 közötti időszakban a TN-SUDORS által felvett adatok alapján összesen 52 nitazénnel kapcsolatos végzetes kábítószer-túladagolást azonosítottak. A rögzített adatokból 2019-ben nem volt még kimutatható ezen szerek jelenléte, 2020-ban 10 esetben, 2021-ben pedig 42 esetben váltak felelőssé a nitazének drog-túladagolásos halálesetek okozásáért. A jelzőrendszer szerint 2020-ban a legtöbb nitazénnel kapcsolatos halálesetet izotonitazénnek tulajdonították, 2021-ben azonban a legtöbbet metonitazénnek. A 2020-ban azonosított 10 nitazénnel kapcsolatos túladagolásos haláleset közül az elhunytak átlagos életkora 40,6 év volt, és kilenc (90,0%) elhunyt férfi volt. 2021-ben az elhunytak átlagos életkora hasonló volt (42,6 év); a 42 elhunyt kisebb hányada volt férfi (66,7%). Míg 2021-ben nőtt a nitazénnel kapcsolatos halálesetek száma, 85,7%-ban a metonitazénnek tulajdonították, amely a többi nitazénhez képest alacsonyabb hatású. Mind 2020-ban, mind 2021-ben a leggyakoribb beadási mód az injekció volt (18; 34,6%). Az egyéb bejuttatási módok a dohányzás, a szippantás és a lenyelés. A fentanil (59,6%) mellett az egyéb társult anyagok között szerepelt metamfetamin (46,2%), amfetamin (25,0%) és flualprazolam (13,5%) (Roberts és mtsai, 2022).
Mint minden, az illegális kábítószerpiacon megjelenő új szer esetében, úgy a nitazénekkel kapcsolatban is kiemelten fontos a tudatosság növelése, ártalomcsökkentést célzó stratégiák végrehajtása, a fokozott tesztelés és felügyelet. Az új szintetikus opioidok jelentős kockázatot jelentenek a közegészségügyre és a közbiztonságra egyaránt. Hatáserősségük eltérő, gyakran jóval erősebbek a fentanilnál, a rekreációs célú opioidok kínálata közé pedig könnyen beszivárognak és egyre növekszik a nemkívánatos eseményekről és károkról szóló jelentések száma is, mely összefüggésbe hozható ezekkel a szerekkel. A hagyományos opioid agonistákhoz (pl.fentanil) hasonlóan az NSO-k használata szedációt, eufóriát, légzésdepressziót, kómát és sajnos gyakran halált is okozhat (Papsun és mtsai, 2022). Mivel az Egyesült Államokban továbbra is az opioidokkal való visszaélés járványa tapasztalható, a különböző szerkezeti osztályokba tartozó új és halálos szintetikus opioidok – köztük a nitazének – folyamatos fejlődése, valamint az új, orvosi felhasználási engedéllyel nem rendelkező szintetikus opioidok kereskedelmének és népszerűségének növekedése közegészségügyi aggodalomra ad okot.
