A büntetés-végrehajtási intézményekből szabaduló személyek társadalmi reintegrációja számos kihívást rejt magában, különösen az addiktológiai problémák tekintetében. A börtönévek alatt gyakran megszakad a korábbi drogfogyasztási minta, ám a szabadulást követően sokan újra kapcsolatba kerülnek a kábítószerekkel – nem ritkán még súlyosabb formában, mint korábban. Az opioidok – különösen a heroin, a metadon és az újabb szintetikus szerek – kiemelt szerepet játszanak ebben a visszaesési folyamatban, mivel ezek a szerek nemcsak erőteljes függőséget okoznak, hanem a túladagolás kockázatát is jelentősen növelik.

A nemzetközi és hazai kutatások egyaránt rámutatnak arra, hogy a börtönből szabadulók körében a drogfogyasztás újraindulása gyakori jelenség, különösen azoknál, akik már a szabadságvesztés előtt is küzdöttek szerhasználati problémákkal. A magyarországi adatok szerint a kábítószer-fogyasztás általános növekedése mellett egyre több intravénás szerhasználó jelenik meg, és a túladagolásban elhunytak átlagéletkora is emelkedik.[1] Ez különösen aggasztó a börtönből szabadulók esetében, akik gyakran szociálisan izoláltak, munkanélküliek, és nem részesülnek megfelelő utógondozásban vagy addiktológiai ellátásban.

A börtönévek alatt a szerhasználat gyakran háttérbe szorul, de nem szűnik meg teljesen. A tiltott szerekhez való hozzáférés korlátozottabb, ugyanakkor a pszichoaktív gyógyszerek – köztük az opioid alapú fájdalomcsillapítók – jelenléte nem ritka a zárt intézményekben sem. A szabadulást követően a korábbi függőségi minták gyorsan visszatérhetnek, különösen akkor, ha a személy nem kap megfelelő támogatást a társadalmi visszailleszkedéshez.

Cikkünk célja, hogy feltárja a börtönből szabadultak drogfogyasztási szokásainak alakulását, különös tekintettel az opioidok szerepére. Megvizsgáljuk a visszaesés okait, illetve a társadalmi és egészségügyi kockázatokat. Az opioidokkal kapcsolatos trendek különösen fontosak, hiszen ezek a szerek nemcsak a függőség mélyülését, hanem a halálozási statisztikák romlását is jelentősen befolyásolják.

Egy 2024-ben publikált tanulmány szerint az opioidokkal összefüggő túladagolás a vezető halálok azok körében, akik nemrég szabadultak a börtönből. Ugyanakkor az opioidhasználat kezelésére szolgáló gyógyszeres terápia (MOUD) alkalmazása a fogvatartás ideje alatt csökkentheti a halálozási kockázatot. A tanulmány kvalitatív módon elemzi a szabadulás utáni túladagolás kockázatával kapcsolatos észleléseket azoknak a személyeknek a szemszögéből, akik 2021 és 2022 között Massachusetts állam nyolc börtönének egyikében részesültek MOUD-kezelésben.[2]

Az elemzés 3 dimenzióban értékelte a visszaesési, illetve túladagolási kockázatokat. A fizikai környezetben rejlő kockázatok közé olyan tényezők tartoztak, mint az opioid-tolerancia elvesztése a börtönbüntetés ideje alatt, a többféle szer együttes használata (poliszubsztancia-használat), valamint a régióban elérhető kábítószerek toxikussága – ezek mind jelentősen növelték a szabadulás utáni túladagolás kockázatát. A társadalmi kockázati tényezők közé tartoztak a kortárscsoportok kockázati normái – beleértve a drogkereskedők és fogyasztók közötti személyes kapcsolatokat –, valamint a makroszintű társadalmi egészségmeghatározók, mint például a lakhatási bizonytalanság és a mentális egészségügyi szolgáltatások elérhetősége. A gazdasági kockázati tényezők közé sorolták a börtön ideje alatti jövedelemszerzési lehetőségek hiányát és a munkavállalás nehézségeit. A résztvevők több olyan szakpolitikai tényezőt is megemlítettek, amelyek hozzájárulnak a szabadulás utáni túladagolás kockázatához – például az ártalomcsökkentő eszközök elérhetőségét, a közegészségügyi szolgáltatásokat, valamint az opioidhasználati zavar gyógyszeres kezelésére (MOUD) vonatkozó szélesebb körű szabályozást.[3]

A résztvevők túlnyomó többsége az opioid-tolerancia elvesztését a börtönbüntetés ideje alatt, a szabadulás utáni túladagolás egyik fő kiváltó okaként írta le. Sokan közülük megjegyezték, hogy gyakori jelenség, hogy az emberek a szabadulás után visszatérnek a börtön előtti droghasználati szokásaikhoz. Emellett, az opioid-tolerancia elvesztését összekapcsolták a kábítószerellátás kiszámíthatatlanságával – ezek a tényezők együtt súlyosbítják a szabadulás utáni túladagolás magas kockázatát.[4]

A tolerancia változásain túl a résztvevők a személyes droghasználat egyéb aspektusait is megemlítették, amelyek hozzájárulnak a túladagolás kockázatához. Különösen a benzodiazepinekkel és alkohollal történő poliszubsztancia-használatot emelték ki mint a szabadulás utáni túladagolás egyik fő kiváltó tényezőjét. Többen úgy fogalmaztak, hogy különböző drogok, alkohol, és tabletták keverése jelenti a legnagyobb veszélyt a túladagolásra. Továbbá számos résztvevő beszámolója szerint a fentanil telítettsége az illegális kábítószerpiacon szorosan összefügg a túladagolások gyakoriságával ebben a populációban.[5]

Egy másik, 2023-ban publikált tanulmány a börtönből való szabadulás utáni halálos és nem halálos opioid túladagolási statisztikákat igyekezett összegyűjteni, és ezek alapján becsülni, Oregon állam 2014 és 2018 közötti időszakra vonatkozó adatai alapján.[6]

A 18 258 szabadult kétharmadánál dokumentált szerhasználati zavar miatti kezelési igény állt fenn, és 20%-uknál mentális egészségügyi ellátásra is szükség volt. A börtönből való szabadulást követően összesen 579 opioid-túladagolásos eset történt, amelyek közül 65 – azaz 11% – halálos kimenetelű volt. A túladagolások aránya az első két hétben volt a legmagasabb, különösen a nők körében, valamint azoknál, akiknél mentális egészségügyi vagy szerhasználati zavar miatti kezelési igény állt fenn.[7]

[1] Frank Zs. (2025). Felszívódott drogstratégia – Újra nő a kábítószer-fogyasztás Magyarországon, egy felmérés szerint minden harmadik ember füvezett már. Népszava.

[2] Michener, P.S., Bianchet, E., Fox, S. et al. “Expected to happen”: perspectives on post-release overdose from recently incarcerated people with opioid use disorder. Harm Reduct J 21, 138 (2024). https://doi.org/10.1186/s12954-024-01055-1

[3] Michener et al. (2024)

[4] Michener et al. (2024)

[5] Michener et al. (2024)

[6] Hartung, D. M., McCracken, C. M., Nguyen, T., Kempany, K., & Waddell, E. N. (2023). Fatal and nonfatal opioid overdose risk following release from prison: A retrospective cohort study using linked administrative data. Journal of substance use and addiction treatment, 147, 208971.

[7] Hartung et al. (2023)