Nőként szerhasználónak lenni dupla deviancia. Már maga a szerhasználat sem társadalmilag elfogadott, de nőként a maszkulin szerhasználó szubkultúrában élni kétszeresen elfogadhatatlan. Ha arra gondolunk, hogy egy várandós nő legális vagy illegális tudatmódosító szereket használ hazudnánk, ha nem negatív ítéleteink aktiválódnának. Fontos azonban mérlegelni, hogy ezek a nők még a marginalizált rétegen belül is izolált helyzetbe kerülnek és sokszor alig van esélyük arra, hogy megkapják a megfelelő segítséget. Amire igenis szükségük van. Hogyan nyithat, akár egy nem várt terhesség is menekülő útvonalat a függőségből?
Korábbi cikkeinkben mélyrehatóan foglalkoztunk a szerhasználó nők bio-pszicho-szociális specifikumaival és a szerhasználat és a trauma kapcsolatával a nők életében. Ezekben az írásokban kulcstényező az, hogy a női szerhasználók ellátása és kezelése során szükséges figyelembe venni a női sors, a női élettörténet specifikumait. A női lét legegyedibb sajátossága a szívük alatt hordott gyermek áldása. Így a várandósságot a szerhasználat kontextusában vizsgálni elhanyagolhatatlan kérdéskör, ha a női szerhasználatot helyezzük nagyító alá.
Kaló Zsuzsa hiánypótló művében részletesen foglalkozik a szerhasználó nőkkel és köztük egy kiemelten fontos csoporttal, a szerhasználó várandós nőkkel. Pontos adatok és prevalencia értékeknek nem vagyunk birtokában, ami annak is köszönhető, hogy a szerhasználó nőkre sokkal inkább jellemző a rejtőzködő magatartás, az erős stigmatizációtól és a kirekesztettségtől való félelem miatt. Mindez a várandós nőkre fokozottan jellemző. A terhesség alatti illegális szerhasználat kialakulásának és fennmaradásának számos oka lehet. Múltbeli vagy jelenlegi függőség, pszichológiai és pszichiátriai problémák, betegségek, szexuális és fizikai abúzus, a fiatal kor (főleg a tizenéves kor vége és a húszas eleje), környezeti nyomás, könnyű hozzáférhetőség és a tudás hiánya arra nézve, hogy milyen veszélye lehet mindennek a magzatra.
Hogyan hatnak a különböző szerek az anyán kívül a gyermekre is?
A félelem, a bűntudat, a szégyen és a zavartság, a negatív megítélés, a kirekesztettségtől való félelem, valamint a jogi és társadalmi megítélés következményeinek elkerülése mind-mind odáig vezethetnek, hogy a szerhasználó várandós nők elkerülhetik vagy késleltethetik a terhesgondozást, tovább veszélyeztetve saját egészségüket és ezzel növelve a magzat veszélyeztetettségét. A terhesség ideje alatt fogyasztott legális és illegális szerek kivétel nélkül hatással vannak az anyán kívül a magzatra is.
Ezek a szerek a placentán keresztül könnyedén utat találnak maguknak és kifejtik hatásukat a magzaton is.
A különböző szerek más-más módon hatnak az anyában fejlődő életre. Az azonban tovább bonyolítja a helyzetet, hogy általában kevert szerhasználatról beszélünk, ami további veszélyeket szülhet. Az illegális szerek és hatásaik röviden összefoglalva a következők:
• Marihuána: Bár a marihuána fő metabolitja átjuthat a placentán, a marihuána rekreációs használatával következetesen nem növekszik a veleszületett rendellenességek, a magzati növekedés korlátozásának vagy a szülés utáni neurobehaviorális rendellenességek kockázata. Állandó használat mellett a magzat immunrendszerének diszfunkciója és a fertőzés kialakulásának veszélye növekszik. Azonban, a marihuána könnyebb hozzáférésének és szélesebb körű használatának tendenciája több amerikai államban a marihuána hatásainak jobb megértéséhez vezethet az idők során és a várandósságra gyakorolt hatásai is azonosíthatóvá válnak.
• Kokain: magzati érszűkületet és hipoxiát is eredményez. Az ismételt használat növeli a veszélyét a spontán vetélésnek, a koraszülésnek, a halvaszületésnek, korlátozza a növekedést és a méhlepény leválását, repedését eredményezheti. A magzatot alacsony születési súly és csökkent koponyatérfogat jellemezheti.
• Optiátok: Intrauterin retardáció, alacsony születési súly, koraszülés és gyakori születés utáni morbitidás és mortalitás jellemző. Absztinencia- szindrómához vezethet újszülöttkorban és később hirtelen csecsemőhalál, viselkedészavarok és érzékelési zavarok is kialakulhatnak.
• Amfetamin: a magzat növekedésére gyakorolhatnak súlyos hatásokat. A kardiovaszkuláris és vázizomrendszer fejlődésére is hatással lehetnek. Szintén lehetnek az újszülöttnek súlyos elvonási tünetei és a magzati mortalitás magas.
• Dizájner drogok: ezek hatásainak megértése még szegényes. A magzati érszűkület és a hipoxia valószínű, és fennáll a halálozás, az abruptio placenta és esetlegen a veleszületett rendellenességek veszélye.
• Hallucinogének: A hallucinogének, a pontosan használt anyagtól függően persze, de okozhatnak spontán vetélést, koraszülést és elvonási tüneteket a magzatban.
Több szer esetében gyakori jelenség a NAS, az az a Neonatal abstinence syndrome, magyarul absztinencia-szindróma újszülöttkorban. Azt is mondhatjuk, hogy az anya függőségét megörökli a gyermek, aki születése után a szer hiányában súlyos elvonási tüneteket él át, ami súlyos következményekkel járhat. Az idegrendszer és a legtöbb szabályozó rendszer diszfunkciója mellett, az étvágytalanság, a súlygyarapodás elmaradása, fáradékonyság, láz, szív és légzési panaszok, érzékeny hallás, hasmenés, bemerevedett izomzat, zavartság, nyugtalanság, ingerlékenység, heves sírás is jellemzi ezt az állapotot. A legtöbb esetben orvosi segítség és farmakológiai támogatás szükséges ahhoz, ezeket a tüneteket kezeljék és a kialakult rendellenességeket enyhítsék.
A társadalom szélén ülve
A társadalom kirekesztő a várandósan szerhasználó nőkkel szemben, mivel az általános felfogás szerint az anyai lét egyáltalán nem összeegyeztethető a szerhasználattal, sem morális és sem egészségügyi szempontból. Azonban ezeket a nőket nemcsak a társadalom ítéli el, hanem egyben ők, önmagukat is.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy ezeket a nőket általánosan a szerhasználó szubkultúra is kiveti magából.
A szerhasználatnak sok esetben megküzdési és alkalmazkodási funkciója is van és, mint túlélési módszer alakult ki, így annak abbahagyása nemcsak fizikai, de érzelmi-pszichológiai nehézségekkel is járhat, ami a marginalizált helyzetben súlyosbodhat.
A szerhasználó nők gyakori hiedelme, hogy úgy hiszik, függőségük miatt képtelenek a reprodukcióra, így a terhesség a legtöbb esetben váratlanul és felkészületlenül éri őket. Sok esetben amíg csak lehet – a fizikai változásokig – tagadják a terhességet. Ami a fentebb említett okoknak is köszönhető, hiszen kockázatosnak élik meg a környezetet is beavatni az izoláció miatt. Minderre a legtöbb esetben az ellátórendszer sincs felkészülve, a személyzet rendszerint nem részesül megfelelő oktatásban sem a szerhasználat által okozott problémákról, sem azok kezelési módjairól, de a megfelelő ellátóhelyekről és szakemberekről sincs tudomásuk. A társadalmi stigmatizáció pedig aktívan él az egészségügyi és szociális ellátórendszerben is. Erős negatív kép él a szerhasználókról, különösen a szerhasználó anyákról. Mindez, illetve korábbi cikkekben tárgyalt bio-pszicho-szociális tényezők és átélt traumatikus események csak eltávolítják a segítségre szorulókat az ellátástól.
