Összefoglaló az Abszurdnak tűnő döntés Kanadában – keménydrogokat dekriminalizáltak Brit Kolumbiában című eseményünkről.
Szerző Dallos Laura
Dátum 2023.03.17.
Március 9-én a Drogkutató Intézet és a Batthyány Lajos Alapítvány közös konferenciát tartott, aminek témája a 2023. január 31-ével Brit Kolumbiában bevezetett dekriminalizációs intézkedés, melynek értelmében a 18 éven felüliek 2,5 grammot szabadon tarthatnak maguknál heroinból, fentanilból és többek között kokainból is. A témával Intézetünk munkatársai már hónapok óta foglalkoznak, a Magyar Drogfigyelőben megjelent összefoglaló tanulmányunkat ITTolvashatjátok.
Pócza István, a BLA szakmai programigazgatójának megnyitója után Prof. Dr. Haller József, Intézetünk igazgatója tartotta meg nyitó előadását. A téma bevezetéseként a Professzor a drogok történelméről, kialakulásuknak és használatuknak a múltjáról beszélt. Előadásából kiderült, hogy a kábítószerek megjelenését követően átlagosan 80 év kellett ahhoz, hogy szakemberek meghatározzák az egyes szerek azon hatásait, melyek az egyénre és a társadalomra is károsak, ennek következtében pedig ezek a szerek betiltásra kerültek már a XX. században. Intézetünk igazgatója arra is rávilágított, hogy a legalizáció és a dekriminalizáció nem újítás, hanem ahogy fogalmazott, visszatérés az „első kockára”, vagyis egy olyan állapothoz való visszanyúlásként értelmezhető, amire korábban már a történetben láthattunk példát, melyek kivétel nélkül sikertelenek voltak. „Úgy teszünk, mintha semmit sem lehetett volna megtanulni ebből az egészből. Úgy viselkedünk, mint aki semmit sem tanult.” – hangsúlyozta.
A Professzor Úr bevezetőjét egy Kanadából kapott videós üzenet követte, melyben Zanati Balázs, a Toronto Police Service közösségi rendészeti járőre a saját tapasztalatait osztotta meg velünk az ottani helyzetről. Balázs először a 2018-ban legálissá vált marihuána látható következményeiről számolt be, miszerint az ehhez a lépéshez fűzött ígéretek nagy részében nemhogy pozitív, de sokkal inkább negatív változás figyelhető meg. Három területnek a javulását remélte a kanadai kormány a marihuána legalizálásától, ezek az igazságszolgáltatás és egészségügy tehermentesítése, a feketepiac visszaszorítása, valamint a fiatalok védelme. Balázs kiemelte, hogy a feketepiac továbbra sem látszik eltűnni, sőt, továbbra is virágzik, ugyanis a fogyasztók nem elégedettek a legálisan kapható, állami szabályozásoknak megfelelő boltokban kapható marihuánával és marihuánát tartalmazó készítmények THC tartalmával, így a kábítószert sokan továbbra is a feketepiacról szerzik be, ezzel tovább éltetve azt. Ez pedig szorosan összefügg a kiskorúak védelmével, ugyanis nevezettek a jövőben sem ellenőrzött körülmények és még kevésbé kontrollált környezetben fogyasztanak majd.
A videóban elhangzottak alapján pedig az is kiderült, hogy az elmúlt öt évben a kábítószerhelyzet megváltoztatta az életet Torontóban, lassan több kannabiszt árusító bolt van a városban, mint élelmiszerbolt, de mindemellett növekedett a hajléktalanok száma is, akiknek jelenléte és szerhasználata gyakori problémát jelent és jelentős terhet ró az igazságszolgáltatásra és egészségügyre egyaránt. Az utóbbi időben pedig egyre több olyan hírt lehetett hallani, hogy Torontóban ártatlan emberek válnak agresszió áldozatává, olyan személyek által, akik vagy kábítószer hatása alatt állnak az elkövetés pillanatában, vagy a szerfogyasztás következményeként mentális problémákkal küzdenek.
Balázs természetesen a brit-kolumbiai modell részleteit is bemutatta, amire a bevezetőben már kitértünk. Személyes tapasztalatai továbbá arra engednek következtetni, hogy sajnos hamarosan Kanada más tartományai is ráléphetnek a “keménydrogok” dekriminalizációjának beláthatatlan következményekkel járó útjára.
Az esemény Dr. Molnár István Jenő, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatójának előadásával folytatódott, ahol betekintettünk Kanada mellett az Egyesült Államok helyzetébe is, valamint bevezetésképpen az opioid válság szörnyű következményeivel szembesültünk. Kanadában 2016 és 2022, azaz 6 év leforgása alatt több mint 48.000 ember, az Egyesült Államokban pedig ugyanebben az időszakban több mint 371.000 ember haláláért felelős a kábítószer. Az Észak-Amerikában megfigyelhető jogi-gyakorlati mintázat szerint Kanadában és az Egyesült Államokban is a kannabisz orvosi célú felhasználását követte annak, illetve más kábítószereknek a dekriminalizálása, és ma már ott tartunk, hogy a dekriminalizáció sem elég, sokan a teljes legalizáció mellett kampányolnak. Ahogy Intézetünk stratégiai igazgatója fogalmaz, nem engedhetjük, hogy a legalizáció útján elinduljunk, mert az beláthatatlan következményekkel járna.
Miért fontos nekünk ezzel a témával Európában és itt Magyarországon is foglalkoznunk? Mert a nyugatról induló dekriminalizációs hullám már Európában is több helyen felütötte a fejét, éppen ezért fel kell készülnünk, tisztában kell lennünk, és tanulnunk kell azokból a tapasztalatokból, amik láthatóan nem vezettek eredményre sem Kanadában, sem az USA-ban. Ezek a látható hibák pedig több adattal is alátámaszthatóak, melyből az előadásban négy került kiemelésre:
Kanadában a 25 éven felüliek körében nőtt a fogyasztás (1);
A kanadai fiatalok körében megnövekedett a kannabiszhoz kapcsolódó kórházi és sürgősségi osztályos látogatások száma (2);
A használatot engedő amerikai államokban 20%-kal gyakrabban használnak kannabiszt, mint azokban az államokban, amelyek nem engedik a használatot (2);
Oregonban (USA) 2020-ban került sor a „keménydrogok” dekriminalizálására, de kevesen igényeltek azóta is egészségügyi szolgáltatást, illetve 2021-ben az előző évhez képest 20%-kal nőtt a halálos kimenetelű túladagolások száma (3).
Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetés során további kérdésekre keresték választ szakértőink, Dr. Csákó Ibolya rendőr alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság munkatársa, Majzik Balázs (Nemzeti Népegészségügyi Központ Drogmegelőzési Programok Osztályának osztályvezetője), és Dr. Molnár István Jenő (Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója).
A beszélgetés legelején tisztázásra került két fontos fogalom, a legalizáció és a dekriminalizáció, ugyanis a hétköznapi használatban ezeket gyakran szinonimaként említik, vagy egyszerűen csak helytelenül használják.
A brit-kolumbiai szabályozás a korábban említett kábítószerek tartását és fogyasztását 2,5 grammban maximalizálta. Felmerül a kérdés, vajon a rendőrök egy igazoltatás kapcsán hogyan tudják ezt a mennyiséget megállapítani, egyáltalán lehetséges-e ez? Ennek a kérdésnek a megválaszolásához ajánljuk alábbi videónkat, melyben Dr. Csákó Ibolya tökéletesen szemlélteti a közönségnek, hogyan is „állapítható” meg ez az adag szemmértékkel.
A mennyiség meghatározásának eldöntése további kérdéseket és aggályokat vet fel. Bár a fogyasztók a maximális mennyiséget inkább több, 5-6 grammban határoznák meg, ez a 2,5 gramm is a halálos dózis többszörösével egyenlő. Példának okáért a fentanil – mely nem véletlenül okolható több tízezer halálesetért – letális (halálos) dózisát a kutatók 2 mikrogramm, vagyis 0,002 gramm körüli értékben határozzák meg. Egy gyors osztás eredményeképpen pedig kiszámolható, hogy ma egy brit-kolumbiai felnőtt 1250 halálos adagnyi fentanillal a zsebében sétálgathat büntetlenül. Természetesen az ellenőrzés „pontatlansága”, vagyis csupán csak 1 grammnyi többlet birtoklása további 500 halálos adagot jelent. De nem csak a fentanilt lehet ily módon túladagolni. Egy átlagos, egészséges, 70 kg-os felnőtt férfi esetében, akinél nem alakult ki tolerancia az anyaggal szemben, és akinek a szervezetében nem maradtak korábbi anyagok maradványai, a következőképpen alakulnak a halálos dózisok (4):
kokain: 1,2 gramm
heroin: 0,05 gramm
MDMA: 2 gramm
metamfetamin: 0,15 gramm
Látható tehát, hogy ezek a szerek már sokkal kisebb mennyiségben is végzetesek lehetnek, mint a szabályozásban előírt 2,5 gramm.
A számadatoknál maradva pedig a közgazdász végzetséggel is rendelkező Majzik Balázs modellezte a hallgatóság számára, hogy a legalizáció vajon tényleg gazdasági szempontból egy jövedelmező döntést jelent-e az adott országnak – mint ahogy arról sokszor a legalizáció melletti érvként lehet hallani – vagy sem. 2016-os adatokra támaszkodva megvizsgálta az alkohol és a dohányzás, mint hazánkban jelenleg legálisan hozzáférhető szerek jövedékadójából származó állami bevételeket. Balázst idézve dohányzásnál 298 milliárd forintnyi, alkoholnál 98 milliárd forintnyi jövedelem keletkezett az állam részére, melyek nagyjából a GDP 1,1%-át teszik ki. Ezzel szemben az alkohol, valamint a dohányzás okozta károk kezelésére történő kiadások pedig a GDP 1,3%-át tették ki, így tehát egyértelműen látható a különbség, hogy a bevételek nem tudják fedezni a kiadásokat.
Összességében tehát számtalan értékes gondolattal gazdagodtak azok, akik megjelentek eseményünkön és reméljük hasznosnak tartották előadásainkat. Köszönjük előadóinknak, hogy elfogadták a meghívásunkat és köszönjük az érdeklődőknek a részvételt! A jövőben is szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt a DKI eseményein!
Források:
1: Rubin-Kahana, S. R. & Crepault, JF. & Matheson J. & Le Foll, Bernard (2022). The impact of cannabis legalization for recreational purposes on youth: A narrative review of the Canadian experience. Frontiers Psychiatry, Volume 13. Doi: https://doi.org/10.3389/fpsyt.2022.984485