1. Rész: Mekkora vonzerőt – rizikótényezőt – jelentenek a zenei fesztiválok drogfogyasztás szempontjából? – A magyar és külföldi résztvevők eredményeinek összehasonlítása
2023 nyarán a Drogkutató Intézet egy teljes körű kutatási projektet előkészítő, előzetes felmérést végzett a hazai, zenei fesztiválok látogatói körében, az általános, és a fesztiválokon jellemző drogfogyasztási szokások feltárására. A kutatás fő kérdése az volt, hogy mennyiben tér el általában a fesztiválokon jellemző fogyasztási viselkedés az ilyen rendezvényeken kívüli fogyasztói magatartástól, illetve a fesztiválok résztvevőinek eredeti szándékaitól, amelyekkel a rendezvényekre érkeznek. A vizsgálat eredményei leíró jellegűek, a kutatás következtetések megfogalmazását nem teszi lehetővé.
A 2023 nyarán zajlott vizsgálat során online, kérdőíves felmérés formájában kérdezték az Intézet munkatársai az arra önként vállalkozókat a droghoz való viszonyukról. A kutatás fókuszát az illegális szerek képezték, az alkoholra, a kávéra és a dohányra vonatkozó fogyasztási szokásokra nem tértek ki a kérdőívek. A kutatás során három különböző kérdőívet töltöttek ki a résztvevők, az egyik a fesztiválon tervezett fogyasztói viselkedést, a második a fesztiválon kívüli, korábbi fogyasztói magatartást, a harmadik pedig a fesztiválon megvalósult fogyasztói viselkedést vizsgálta. Cikkünkben az első, illetve a második és harmadik kérdőív kombinációját kitöltő, magyar és külföldi személyek eredményeinek összehasonlítását mutatjuk be.
A demográfiai adatokra vonatkozó kérdéseket követően egy eldöntendő kérdésre válaszoltak a résztvevők, amely arra vonatkozott, hogy terveznek-e drogot fogyasztani a fesztiválon, illetve, hogy fogyasztottak-e már valaha drogot. Minden esetben csak az „igen” választ adók töltötték ki a kérdőív második, a fogyasztás, illetve az arra irányuló szándék jellemzőit feltáró részét.
1. Demográfiai eredmények
A szándék kérdőívet 461 (362 magyar és 99 külföldi), a viselkedés kérdőíveket (általános+fesztivál) pedig 585 (405 magyar és 180 külföldi) személy töltötte ki.
A szándék kérdőív magyar kitöltőinek 64%-a férfi, 34%-a nő, 2%-a pedig önmagát nem az előző két csoporthoz soroló személy, külföldi kitöltőinek 76%-a férfi, 21%-a nő, 3%-a pedig önmagát nem az előző két csoporthoz soroló személy volt. A viselkedés kérdőívek 65%-a férfi, 32%-a nő, 3%-a pedig önmagát nem az előző két csoporthoz soroló személy, külföldi kitöltőinek 74%-a férfi, 23%-a nő, 3%-a pedig önmagát nem az előző két csoporthoz soroló személy volt.
A magyar résztvevők átlagéletkora 27, a külföldieké 28 év volt a szándék és a viselkedés kérdőívek kitöltői esetében is. A szándék kérdőív legfiatalabb magyar kitöltője 16, legfiatalabb külföldi kitöltője 20 éves volt. E kérdőív kitöltői között a legidősebb magyar és a legidősebb külföldi személy is 100 éves volt, és nem voltak jelen 60 és 80 év közötti életkorú személyek. A viselkedés kérdőívek kitöltői esetében a számok nagyon hasonlóan alakultak: a legfiatalabb magyar 11, a legfiatalabb külföldi fesztiválozó 17 éves volt; a legidősebb magyar 100, míg a legidősebb külföldi személy 91 éves volt.
A magyar résztvevők között városiak és fővárosiak voltak jelen a legnagyobb arányban, a külföldi résztvevők között a városiakat követően a falun és a fővárosban élők közel hasonló arányban fordultak elő, a viselkedés kérdőív kitöltőinél az előző javára. A szándék kérdőív külföldi kitöltői jelentősen kisebb aránynak élnek megyeszékhelyen (ez a viselkedés kérdőívek kitöltői esetében is igaz), és többen egyéb településtípuson, mint a magyar résztvevők, nagyközségben pedig egyáltalán nem.
Magyar résztvevők között gimnáziumot, külföldi résztvevők között főiskolát, egyetemet végzett személyek voltak jelen a legnagyobb arányban. Külföldieknél a leggyakoribb iskolai végzettség típus aránybeli fölénye jelentősebb volt, magyaroknál kisebb volt a különbség a második leggyakoribb végzettséghez (főiskola, egyetem) képest.
A legtöbb résztvevő jónak, vagy kiválónak tartotta saját egészségi állapotát, a viselkedés-kérdőívek külföldi kitöltői között nagyobb volt az eltérés a kettő között, az előbbi javára. A magyar résztvevők legnagyobb aránya átlagos, második legnagyobb aránya átlag feletti anyagi helyzettel rendelkezik saját megítélése szerint, külföldieknél éppen fordítva. A szándék kérdőív külföldi kitöltői esetében az átlagos és a kiemelkedő anyagi helyzettel rendelkező személyek aránya közel hasonló volt.
2. A résztvevők mekkora aránya tervez drogot fogyasztani a fesztiválon?
Az ellentmondó válaszok (0.2%) figyelembevétele nélkül megállapíthatjuk, hogy a magyar kitöltők 13.5%-a, a külföldi kitöltők 28.3%-a tervezett drogot fogyasztani a fesztiválon (1., 2. ábra). A bizonytalan személyek aránya nagyon hasonlóan alakult: a magyarok 16.6%-a, a külföldiek 18.2%-a nem tudta eldönteni a megkérdezés pillanatában.
Azok közül, akik igennel válaszoltak arra a kérdésre, hogy terveznek-e drogot fogyasztani az adott fesztiválon, 26 (13 magyar és 13 külföldi) személytől nem származnak adatok a további kérdéseinkre vonatkozóan. Ezen kérdésekre 51 (36 magyar és 15 külföldi) személy adott választ. Közülük 1 személy minden drogcsoport esetében nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy tervezi-e fogyasztani annak bármely tagját.
1. ábra
2. ábra
3. A résztvevők mekkora aránya fogyasztott már valaha drogot?
A magyar résztvevők 35.3%-a, a külföldi résztvevők 56.1%-a fogyasztott már valaha drogot (3., 4. ábra).
Az ellentmondó (2.2%) és hiányzó (14.5%) válaszok figyelembevételével megállapíthatjuk, hogy a magyar kitöltők 12%-áról, a külföldi kitöltők 9%-áról tudjuk biztosan, hogy fogyasztott drogot a fesztiválon.
3. ábra
4. ábra
Azok közül, akik igennel válaszoltak arra a kérdésre, hogy fogyasztottak-e valaha drogot, 85 (49 magyar és 36 külföldi) személytől nem származnak adatok a további kérdéseinkre vonatkozóan. Ezen kérdésekre 159 (94 magyar és 65 külföldi) személy adott választ. Közülük 13 személy minden drogcsoport esetében nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy fogyasztotta-e azok bármely tagját.
4. Hányan próbálják ki a drogokat a fesztiválon?
Azon személyek között, akik fogyasztottak már drogot, nem volt olyan, aki a fesztiválon fogyasztott volna először.
5. Mennyiben különböznek a korábban fogyasztott szerek a fesztiválon fogyasztani tervezett, és az azon valóban fogyasztott szerektől?
Az alábbi ábrák azon személyek eredményeit tartalmazzák, akik fogyasztottak már valaha drogot (korábban a fesztiválon kívül, vagy azon is), vagy terveztek drogot fogyasztani a fesztiválon, és származnak tőlük adataink a szercsoportonkénti (tervezett) fogyasztásra vonatkozóan (5., 6. ábra). Egy válaszadó több szert, szercsoportot is megjelölhetett.
A korábbi, fesztiválon kívüli fogyasztási arányok nagyon hasonlóak minden szer/szercsoport esetében a magyaroknál és a külföldieknél. A marihuána, az ecstasy és a stimulánsok a legnépszerűbbek, mind a korábbi, mind a fesztiválon tervezett fogyasztás esetében, bár utóbbi kettőt a magyarok valamivel nagyobb aránya tervezte fogyasztani – a marihuánánál éppen fordítva alakult -, és fogyasztotta végül ezeket a szereket a fesztiválon. A külföldiek valamivel nagyobb aránya tervezett hallucinogéneket, inhalánsokat és szintetikus kannabinoidokat fogyasztani, azonban a magyarokhoz nagyon hasonló arányban valósultak meg végül ezek a tervek a fesztiválon.
5. ábra
6. ábra
A kutatás további eredményeiről a Magyar Drogfigyelő február havi számában, valamint a Drogkutató Intézet honlapján olvashat bővebben.
