Románia a drogfogyasztás új korszakában
Téglásy Kristóf
2025.07.18.
A legfrissebb EU-drogjelentés szerint Romániában jelentősen nőtt a fiatalok körében a kábítószer-használat. Az ország nemcsak fogyasztó, de tranzitútvonallá is vált. A szakemberek szerint az adatalapú monitoring és a prevenció kulcskérdések. A közvetlen szomszédunkban is egyre jobban terjed a kábítószer használat. A román droghelyzet 2025-ben soha nem látott kihívások elé néz. Az Európai Unió Drogügynökségének (EUDA) legfrissebb, 2025-ös jelentése alapján az illegális szerek használata, különösen a fiatalok körében, egyre növekvő tendenciát mutat. A hivatalos statisztikák szerint a 15–34 éves román fiatalok 16,9 százaléka már kipróbált valamilyen kábítószert, 10 százalékuk az elmúlt évben is használt szert, míg 6,6 százalékuk havi rendszerességgel fogyaszt illegális anyagokat. Mindez azt jelenti, hogy Románia immár nem csak tranzitútvonala a Balkánon át érkező drogoknak, hanem önálló fogyasztói piaccá is vált – különösen a kannabisz, az MDMA (extasy), a kokain és a szintetikus anyagok esetében.
A kimutatások szerint a romániai kannabiszhasználók túlnyomó többsége nem áll meg itt. A legfrissebb felmérés szerint a marihuánát használó fiatalok 29,3 százaléka MDMA-t, 26,3 százaléka kokaint, 20,7 százaléka amfetamint, míg 16 százalékuk valamilyen új pszichoaktív szert (NPS) is kipróbált már. Ez az úgynevezett „polydrog-használat” nemcsak az egészségügyi kockázatokat növeli, hanem megnehezíti a hatóságok és a kezelési rendszerek dolgát is. „A szerhasználat sokszor nem egyetlen szerről szól – hanem keverékekről, impulzív döntésekről, és gyakran olyan szerekről, amiknek még az összetevői sem ismertek” – mondta egy neve elhallgatását kérő addiktológus Bukarestből. A kábítószer-használat már a serdülőkorban megkezdődik. A 16 éves román diákok körében az életpálya szerhasználat aránya 9,5 százalék, az éves használat pedig eléri a 9 százalékot. Ez azt jelenti, hogy minden tizedik középiskolás tanuló már fogyasztott valamilyen illegális szert – legtöbbször kannabiszt. A Nemzeti Drogellenes Ügynökség (ANA) szerint a fiatalokkal való munka súlypontja az iskolákba kell, hogy kerüljön.
Románia földrajzi elhelyezkedése miatt évtizedek óta fontos tranzitország a nemzetközi drogkereskedelemben. A balkáni útvonal egyik fő csatornájaként a heroin, a kokain és újabban a szintetikus drogok is áthaladnak az országon, gyakran célpontként is megjelenve. A román szervezett bűnözés a kutatások szerint nemzetközi kapcsolatokat is kiépített: a ’Ndrangheta olasz maffiával, a szerb és albán drogkartellekkel, illetve latin-amerikai kokainellátó hálózatokkal működnek együtt. Habár Romániában még nem jellemző a nyugat-európaihoz hasonló drogokhoz kapcsolódó erőszakhullám, a hatóságok ez ügyben is óvatosságra intenek.
Az EUDA 2025-ös jelentésében különösen aggasztónak nevezi az új szintetikus opioidok (pl. nitazének) megjelenését. Ezek az anyagok – hasonlóan a fentanilhoz – rendkívül erősek és kis mennyiségben is halálosak lehetnek. Az EU korai figyelmeztető rendszere (EWS) 2023-ban 47 új szert azonosított, köztük számos nitazént, amik Európában már több halálesetet is okoztak. Románia ebben a kérdésben jelentős hátrányban van: az országban jelenleg nincs jól működő EWS-rendszer, a szennyvíz-alapú elemzés (wastewater analysis) sem épült ki (ami pl hazánkban hosszú évek óta jól működik és nagyon fontos mérőszámokat ad a szakembereknek), így nehéz pontosan látni, hogy milyen anyagok vannak jelen a lakosság körében. A román kormány 2022-ben fogadta el a legújabb, 2022–2026 közötti időszakra vonatkozó nemzeti drogstratégiát. Ennek célja, hogy 2026-ra a fiatalok éves kábítószer-használata 10 százalék alá, havi használata pedig 5 százalék alá csökkenjen. A cél ambiciózus, de a végrehajtás komoly akadályokba ütközik. A digitális prevenciós programok gyerekcipőben járnak, míg a fiatalok elérése a közösségi médiában alig kontrollált.
A droghelyzet Romániában ma már nem csak a „szociális peremhelyzetűek” problémája. A számok azt mutatják, hogy egyre szélesebb társadalmi rétegek érintettek, különösen a fiatalok. Az állam válasza egyelőre nem képes lépést tartani a trendekkel – pedig az idő sürget. A szerhasználat ugyanis már nem csak egyéni tragédia, hanem strukturális kihívás is: az egészségügynek, az oktatásnak és a rendvédelemnek egyszerre kell reagálnia. Ennek tükrében is értékelendő az, hogy a magyar kormány kitart a zéró tolerancia elve mellett és minden eszközzel érvényesíti is azt. Ugyanis Romániában is eljöhet az a pont, ahonnan már nagyon nehéz a folyamatokat visszafordítani, és még ha megoldható is, akkor is aránytalanul nagy terheket ró a gazdaságra, amit nem biztos, hogy ki tudnak termelni.
Forrás:
