Az ünnepek utáni csendbe berobbant a hír, miszerint egy ámokfutó halálos kimenetelű balesetet okozott. Ahogy az lenni szokott szinte minden esetben, a három áldozat a vétlen autóban ült. Azóta kiderült, hogy a tettes drog hatása alatt állt, a hírek szerint marihuánát és kokaint találtak a vérében. Ennek ellenére ez a három áldozat se fog szerepelni a 2025-ös év kábítószer által okozott halálozási statisztikában.
A kábítószerrel összefüggő haláleseteket gyakran a társadalom egyik legsúlyosabb problémájaként emlegetik, amely súlyos hatással van az egyénekre, családokra és közösségekre egyaránt. A hivatalos statisztikák, amelyek a kábítószer által közvetlenül okozott halálozások számát közlik, általában a túladagolásokat vagy az akut toxikus hatásokból eredő haláleseteket tartalmazzák. A 2023-as és 2024-es évekre vonatkozóan jelenleg még nem állnak rendelkezésre hivatalos adatok, a legfrissebb elérhető statisztikák 2021-ből származnak, amikor 43 kábítószerrel összefüggő halálesetet regisztráltak az országban. Bár ezek a számok is megrázóak, valójában csak a jéghegy csúcsát jelentik, hiszen számos olyan haláleset is kapcsolódik a drogokhoz, amelyeket a hivatalos adatok nem vesznek figyelembe. Ezek közé tartoznak például a drog hatása alatt elkövetett öngyilkosságok és halálos kimenetelű közúti balesetek áldozatai.
A kábítószer-fogyasztással kapcsolatos halálozások statisztikáinak összeállítása során a hatóságok és egészségügyi szervezetek általában egyértelműen definiált eseteket vesznek figyelembe. Ezek közé tartoznak a kábítószer-túladagolások, az illegális szerek által kiváltott akut mérgezések, valamint az olyan szövődmények, mint például a fertőzések (HIV, hepatitis), amelyeket a kábítószer-használat következményeinek tekintenek. Azonban a drog hatása alatt elkövetett cselekményekből, például öngyilkosságokból vagy közlekedési balesetekből származó halálesetek gyakran nem kerülnek be ezekbe a statisztikákba. Ennek oka, hogy nehéz egyértelműen megállapítani, hogy a drogok milyen mértékben járultak hozzá ezekhez a tragédiákhoz. Az ilyen esetekben az áldozatok halálát gyakran más kategóriákba sorolják, például „öngyilkosság”, „közúti baleset”, vagy az „élettel összeegyeztethetetlen sérülés” és a drog hatását csak másodlagos tényezőként említik, ha egyáltalán megemlítik.
Az öngyilkosságok és a kábítószer-használat közötti kapcsolat rendkívül összetett, és számos pszichológiai, szociális és biológiai tényezőből ered. A drogok, különösen a depresszánsok (pl. heroin) és pszichoaktív szerek (pl. amfetaminok, LSD), drámai módon befolyásolhatják az ember mentális állapotát, növelve az impulzivitást és csökkentve a gátlásokat. Ezek a hatások különösen veszélyesek lehetnek azok számára, akik már eleve hajlamosak a depresszióra vagy az öngyilkossági gondolatokra. Figyelembe kell venni azt is, hogy bizonyos drogok pánikrohamokat, üldözési mániát, sok esetben közvetlen szuicid késztetést válthatnak ki. A problémát súlyosbítja, hogy az öngyilkosságok kivizsgálása során gyakran nem végeznek átfogó toxikológiai vizsgálatot, vagy ha el is végzik, az eredmények nem mindig kerülnek be a hivatalos statisztikákba. Ennek következtében sok olyan eset, ahol a drogok jelentős szerepet játszottak, rejtve marad. Például egy drog hatása alatt elkövetett öngyilkosságot gyakran egyszerűen „mentális betegség” vagy „élethelyzeti válság” következményeként könyvelnek el, miközben a drog által kiváltott állapot volt az esemény közvetlen kiváltó oka.
A közlekedési balesetek esetében a kábítószer-használat szintén alulreprezentált a statisztikákban. Bár az alkohollal összefüggő balesetek nyilvántartása sok országban szigorú, a kábítószerek kimutatására irányuló vizsgálatok gyakran korlátozottak. Sőt, a különböző drogok hatása jelentősen eltérhet: míg az alkohol tipikusan lassítja a reakcióidőt, addig például a stimulánsok, mint az amfetaminok, a túlzott magabiztosságot és az impulzív viselkedést növelik, ami szintén súlyos balesetekhez vezethet. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a drog hatása alatt álló sofőrök gyakran egyéb kockázati tényezőkkel is rendelkeznek, például fáradtság vagy figyelemhiány. Egy halálos baleset után azonban a kivizsgálás során ritkán helyezik a hangsúlyt a drogok szerepére, és a toxikológiai vizsgálatok eredményei nem mindig kerülnek be a baleset okait feltáró jelentésekbe. Az elmúlt években azonban jelentős növekedés tapasztalható a kábítószer hatása alatt közlekedő sofőrök számában. 2022-ben az ORFK adatai alapján 1039 gépjárművezetőt állítottak elő, akik kábítószer hatása alatt vezettek, ami az eddigi legmagasabb arány. Különösen aggasztó, hogy a legnagyobb növekedést a 14 és 17 év közötti korosztályban tapasztalták. Fontos megjegyezni, hogy a kábítószer hatása alatt okozott balesetek pontos száma nehezen meghatározható, mivel a drogtesztek alkalmazása korlátozott, és a pszichoaktív szerek jelenlétének kimutatása bonyolultabb, mint az alkoholé. A nyáltesztek például Magyarországon még nem általánosan használatosak, ami megnehezíti a kábítószert fogyasztó sofőrök ellenőrzését.
Az, hogy a kábítószerrel összefüggő halálesetek statisztikái nem tartalmazzák az öngyilkosságok és halálos közúti balesetek áldozatait, súlyos következményekkel jár a társadalomra nézve. Egyrészt alábecsüljük a drogok valódi társadalmi hatását, és ezáltal alulértékeljük a megelőző intézkedések fontosságát. Másrészt a hiányos adatok félrevezethetik a döntéshozókat és a mentálhigiénés szakembereket, akik így nem a megfelelő területekre koncentrálják erőfeszítéseiket. A kábítószerrel összefüggő halálesetek valódi mértékének megértése érdekében elengedhetetlen a statisztikai adatok kiterjesztése és pontosítása. Csak így lehet megfelelően felmérni a probléma súlyosságát, és hatékony intézkedéseket hozni a kábítószer okozta halálozások csökkentésére. Ha nem vesszük figyelembe a rejtett eseteket, továbbra is alábecsüljük a drogok pusztító hatását a társadalomra.
Forrás:
Drasztikusan nőtt a kábítószer hatása alatt közlekedő járművezetők száma – Drogkutató Intézet
