2024. december 4-én délelőtt a megjelent újságírókkal sajtóreggeli keretében arról beszélgetett Prof. Dr. Haller József, a Drogkutató Intézet igazgatója és Téglásy Kristóf, az Intézet stratégiai igazgatója, hogy mi a különbség – ha van – a marihuána és az orvosi marihuána között, valamint, a biofű hogyan kerülhet egy mondatba a marihuánával és az orvosi marihuánával.
Fontos egy kicsit tisztába tenni a fogalmakat, és mielőtt kitérünk az USA-ra, és két közelebbi országot, Németországot és Ukrajnát is fontosabb megemlíteni, ugyanis ebben a két országban legalizálták valamilyen formában a marihuánát. És itt máris tisztába kell tenni, hogy létezik-e olyan, hogy orvosi marihuána. Spoiler: nem létezik. Hiszen az orvosi marihuána sem más, mint marihuána, az “orvosi” kifejezés a felhasználására utal, nem pedig a fajtájára. A másik témakör amire ki fogunk térni a legalizációval kapcsolatban, az a dekriminalizáció. Mert az orvosi marihuána engedélyezését nagyon gyorsan szokta követni a teljes legalizáció. Németországban, mint tudjuk, magát a marihuánát legalizálták ez év áprilisában meghatározott mennyiségben, meghatározott kannabisz klubokban való beszerzési lehetőséggel, és azt is szabályozták, otthon mennyit lehet termeszteni. Ukrajnában ezzel ellentétben, a marihuánát orvosi céllal legalizálták a háború következményeinek a könnyebb elviselése céljából. – kezdte Téglásy Kristóf a sajtóreggelit, majd átadta a szót Prof. Dr. Haller Józsefnek, az Intézet igazgatójának, aki egy személyes élménnyel kezdett.
A Professzor elmondta, hogy nemrég több európai országban is járt, ahol legjobb tudomása szerint zéró tolerancia volt a marihuána fogyasztásra és értékesítésre, mégis, például Barcelonában belebotlott marihuánát hirdető reklámokba, ami egy 10 emeletes ház falán 10 négyzetméternyi helyet foglalt el, és a svájci marihuánát reklámozza (bármoit is gondoljanak ez alatt). Az sajnos nem derült ki számára, hogy ott mitől jobb a marihuána, mint bárhol máshol, de a reklámnak egyértelműen ez volt a lényege. Nagyon sok európai országban a kannabisz, mint olyan, legális, a THC tartalom van korlátozva, vagyis az az anyag, amitől kábul az ember. Olyan alacsony szintre korlátozzák, ami nem magasabb annál, mint ami a kenderben, az ipari kenderben van, amiből kendervászonzsák készül. És itt felvetődik a kérdés, hogy akkor miért szeretnék fogyasztani. A kannabidiol miatt. Ami nem drog. Nem lehet függősébe kerülni tőle, és nincsenek pszichikai hatásai. Ezzel már a kilencvenes évek eleje óta foglalkoznak, akkor vált igazi témává. Komoly gyógyhatást tulajdonítanak neki, aminek egy része testi, egy része pedig pszichikai fájdalomra vonatkozó fájdalomcsillapításra szolgál. Szóba került már többször akár a sajtóban is, hogy a marihuánának, és benne a THC-nak gyógyító hatása lenne. Ami a THC-ban lévő gyógyító hatásra vonatkozik, annak egy része kamu, egy része igaz. Viszont vannak gyógyszerek, amelyek jobbak, mint a THC. Pl. a szemnyomás, a zöldhályognak az okozója esetében csökkenti a szemnyomást. Ez nem kérdés. De az erre való gyógyszerek jobbak, mint a THC. A depresszióra gyakorolt hatása viszont kamu, ebben az esetben épp az ellenkezője igaz.
De akkor hogyan is állunk a kannabidiollal? – folytatta Haller József. Hatásosságát pszichikai esetekben is rengeteg tanulmány igazolja, és sokkal hatásosabb, mint a marihuána, és még ott is hatásos, ahol a marihuána hatása kamu. A kérdés ezek után az, hogy miért nem használjuk gyógyszerként. AZ EFSA asztalán jelen pillanat, ha jól tudom, 19 beadvány van az asztalon kannabinoid tartalmú élelmiszerkiegészítőkkel kapcsolatban, de nem fogják megkapni az engedélyt, ebben a pillanatban úgy néz ki. Ennek az oka a kannabidiol mellékhatásaiban keresendő. Az egyik legfontosabb mellékhatása az, hogy a májra romboló hatással bír. Valamint, hogy kábultságot okoz, lassítja a reflexeket, és ez nagyon sok pszichiátriai betegség esetében igaz. Itt állunk szemben egy nagyon furcsa helyzettel, hogy a kannabidiol, ami nem drog, hatásosságát sokkal hatásosabb bizonyítétok támasztják alá, mint a marihuánáét. És a kannabidiolt nem engedélyezzük, a marihuánáért pedig küzdenek országok. Egy olyan dologért, ami veszélyes, azért küzdenek, és nagyon megkérdőjelezhető az is, hogy bármilyen pozitív hatása lenne. És olyasmit tiltunk be, aminek a hatása kutatások alapján elég nyilvánvaló, még akkor is, ha vannak súlyos mellékhatásai. De még így is jobb, és kevésbé veszélyes, mint a THC. Ebből kiindulva, több európai országban, többek között az előbb említett Barcelonában is -, az alacsony THC és magas kannabidiol tartalmú kannabisz készítményeket mintegy orvosi marihuánaként forgalmazzák, és ez így nem jó és nem helyes, ahogy azt már Kristóf is említette a bevezetőjében.
Nemrég megvizsgáltak 12 engedéllyel rendelkező cég termékeit, és kiderült, ezeknek az engedélyezett készítményeknek az összetétele nagyon széles spektrumon tartalmaznak THC-t. Volt olyan, amelynek 1% alatt, másoknak pedig 20% fölött volt a THC tartalma, és ugyanez volt a helyzet a kannabidiol esetében is. És ezek a készítmények egyforma orvosi engedéllyel rendelkeznek, ugyanolyan címkével ellátva kerülnek ki a boltokba. És az USA-ban ugyanez a helyzet. Amire tehát rá van írva, hogy orvosi kannabisz, az valójában még semmit nem jelent. Mert az összetétel ugyanúgy eltérő lehet. És akkor érdemes beszélni a fogyasztásról is. Azt gondolnánk, hogy mivel orvosi készítményekről van szó, tabletta formájában kell beszednie a betegnek. De ez nem így van. Ezt a beteg dönti el, hogy szeretné fogyasztani. Belélegezni, bőrre kenni, stb., rengeteg verzió van. Azokban a depresszióval kapcsolatos klinikai tanulmányokban, ahol ezeknek a hatásait vizsgálták, nem korlátozták sem a dózist, sem pedig a fogyasztás formáját. Az orvos tehát sem módot, sem mennyiséget nem ellenőriz kezeléskor. Abból indulnak ki, hogy a páciens tudja magáról, hogy ő mennyire depressziós, és a dózist beállítja magának. Ez tehát olyan, mint a rekreációs kezelés, csak a termék címkéjében tér el attól.
Zárásként pedig a biofűről mondott néhány szót Haller József. Ami egy becsapós kifejezés elmondása szerint. Azért nevezik fűnek, mert azokat a szintetikus anyagokat, amelyeket vegyi laborokban állítanak össze, és amelyekben a THC molekulának a klónjai kis változtatásokkal, valamilyen növényre – nem feltétlen marihuána, lehet akár kamillára is – rácsepegtetve fogyasztják, és a marihuána hatásának több százszorosát tartalmazzák. A biofű tehát egy szintetikus kannabinoid, amit számtalanféle módon lehet fogyasztani. Az Európai Drogügynökség szerint elsősorban Kínában állítják elő ezeket a termékeket, és Belgiumon és Hollandián keresztül érkezik az EU-ba. Én megvizsgáltam, milyen ütemben jelennek meg az új kannabinoidok Magyarországon, és milyen az életgörbéje. Arra jutottam, hogy ezek a termékek fél év alatt kerülnek tiltólistára. Ekkor már a piacon kifuttatják a maradékot, és előkerül az új variáns. Mi egy 10 éves periódust néztünk meg, ami idő alatt 18 kannabionid tűnt fel az országban és tűnt el, majd jöttek az újak. A hozzánk eljutott rendőrségi lefoglalási adatok alapján meg lehetett állapítani, hogy a lefoglalások aránya nagyon jól idomult azokhoz a számokhoz, amelyeket vérben mértek. Ámde, ha a forgalmazást nézzük meg Európában, akkor a hazai forgalmazás nincs paralel viszonyban az európai fogalmazással. Ami azt jelenti, hogy egy kidolgozott stratégiát követnek a forgalmazók, és mindig az adott ország törvénykezéséhez igazítják a saját terjesztési stratégiájukat. Ugyanis a szabályozás szintén nincs szinkronban. Attól függ, egy adott termék melyik országban melyik életciklusában tart éppen, hogy az adott országban épp hol tart a szabályozás. Az USA-ban pedig még érdekesebb a helyzet, mert a DEA 2016-ban kezdte el nyilvánosságra hozni a lefoglalási adatokat, és 2016-ban a szintetikus kannabinoidok már 5 éve jelen voltak a világpiacon. Ők így tehát egy 5 éves lemaradással kezdték. És most ott tartanak, hogy 2023-ról még egyelőre nincs adat. Az USA-ban a szintetikus kannabinoidok illegálisak. Több közülük 1-es kategóriájú drognak számít, aminek nincs ismert egészségügyi hatása, de addikciót okoz, tehát veszélyes. Nagyon sok államban ennél szigorúbb a szabályozás, börtönbe lehet kerülni a forgalmazásáért. Úgy tűnik, mintha elveszett volna az utóbbi 2-4 évben a szabályozási és lefoglalási kedv. Itt is sorba vannak állítva a drogok népszerűségük alapján, és a vezető drogok nem egyeznek meg az európai vezető drogokkal, így ez azt jelenti, hogy oda máshonnan érkezik a termék. És ami nagyon furcsa, hogy van olyan drog, ami 5 éven keresztül a legnagyobb mennyiségben került lefoglalása. Ez azért érdekes, mert ilyen Európában nem fordulhatott elő, max. fél évig tud egy drog csúcson lenni, mert utána már jött is rá a tiltó törvény. Ezt az érdeklődésvesztést, amit a szintetikus kannabiodiokkal kapcsolatban tapasztalok az USA-ban – 2020-ban az összes lefogalalások száma 6-700 volt, addig 2023-ban 9 db volt, míg Európában ezres számrendben mérhető a lefoglalások száma -, elképzelhetőnek tartom, hogy azért történik, mert törvényessé vált a marihuána az USA-ban. És mint mondtam, a szintetikus kannabinoid bármire rácsepegtethető. Így a ma már legális füves cigire is. És mivel ma már a rendőr nem tud lefoglalni egy füves cigit az USA-ban, értelmet veszíti a szintetikus kannabinoidok lefoglalása, mert egyértelműen rá lehet csepegtetni füvescigire is. Az USA-ban most ott tart a helyzet a DEA egyik osztályvezetője szerint, aki ezt személyesen mondta el nekem, hogyha az utcán egy ember dülöngél, nem kérdezhetik meg tőle, miért van bódult állapotban, mert ma már a marihuána legalizált. Ha sörösüveg is van például a kezében, akkor már büntethető, mert az USA-ban a nyilvános alkoholfogyasztás tilos. Én tehát úgy gondolom, létrejött a szintetikus kannabinoidok biztonságos piaca. És ismét mondom, a hatásossága több százszorosa lehet a marihuánáénak.
Téglásy Kristóf hozzáfűzte, a kanadai legalizáció tapasztalataként, hogy a legalizálás mellett érvelőknek az a legfőbb érve, hogy a 18-24 éves korosztályban nem nőtt a marihuána fogyasztása a legalizálás óta. Ez igaz, de nem is csökkent, stagnált. Viszont kimutatták, hogy a középkorúak és a hatvan pluszosok között radikálisan megemelkedett a fogyasztás. 2021-től engedélyezték a különböző ételkészítmények forgalmazását, amelyek kannabiszt tartalmaztak, és egy év alatt háromszorosára nőtt a droghasználat miatt sürgősségi osztályra került betegek, legnagyobb esetben idősek száma. Ennek egyik oka a szervezetbe kerülő megemelkedett bódító anyag szervezetbe jutása, valamint ez a korosztály vélhetően más gyógyszereket is szed, ezek rosszul léptek kölcsönhatásba a marihuánával. A másik gondolata a C-listával volt kapcsolatos. Ezt 2012-2013-ban hozta létre a Kormány, ami az Unióban is egy újszerű dolog volt. Ha egy szert lefoglaltak majd ellenőrzés alá vonták, megállapították róla, hogy kábítószer, ez bekerült a Parlament elé, és a listát bővítette, ami egy több mint egy éves folyamat volt. Az újdonság az, hogy a C listára kerüléstől egy év van a szer bevizsgálására, de már a listára kerülés pillanatától büntethető a fogyasztása, tartása, kereskedelme. És ezért nem tud maximum 1 évnél tovább forgalomban lenni egy termék, ha kiderül róla, hogy kábítószer, mert azonnal tiltottá válik. A C-lista másik előnye, hogy a törzsképlet kerül fel rá, és így kicsit komolyabb módosítást kell a készítőknek végrehajtani, hogyha nem akarja, hogy felkerüljön terméke a C-listára. De ez sajnos nem akadályozza meg a gyártókat abban, hogy rövid idő alatt ne kerüljön új termék a piacra.
