A Z generáció legmeghatározóbb platformja az utóbbi években nem meglepetés, hogy a
TikTok lett, ahol a trendvideók, a közösségi kihívások, termékek reklámozása,
véleménynyilvánítás és élővideók részesülnek előnyben. Ugyanakkor a felsorolt tartalmak
mellett körvonalazódott a TikTok „sötétoldala” is. Mint minden közösségi médiás platform,
úgy ez is rendelkezik irányelvekkel és szabályokkal, hogy milyen jellegű tartalmakat lehet
közölni, de tanulmányok azt mutatják, hogy a drogterjesztőknek sikerült ezeket kijátszaniuk,
emojikkal, kódolt szavakkal, és ezáltal akár kiskorúaknak is népszerűsíthetik a különféle
kábítószereket. A TikTok algoritmusa, amely azon elv alapján működi, hogy a korábban
megtekintett, kedvelt videókat dobja fel a felhasználónak, emellett lehetőséget ad arra is,
hogy a fiatalok aktívan keressenek videókat, hashtagek alapján, azonos tartalmak alapján.

Ahogy korábban említettem kódolt formában jelennek meg a tartalmak, így kijátszva az
irányelveket, az automatizált mesterséges intelligencia, ami ellenőrzi a tartalmakat, észre se
veszi a káros tartalmakat. A fiatalok gyorsan megtanulják a hashtageket és azt is hogyan
kommunikáljanak a terjesztőkkel.

Hashtagek, amelyek droghasználatra utalnak vagy azt normalizálják:
#dr00gtiktok – direkt kódolt forma
#xans, #bars – Xanax
#plug – terjesztő
#lean – kodein tartalmú „nyugtató koktél”
#HHC, #delta8, #3MMC – dizájnerdrogok

A videós tartalmaknak különféle típusai vannak, a leggyakoribb a használók videói, amiben
megmutatják, hogyan viselkednek egy adott drog hatása alatt, például: „ilyen vagyok 3
tabletta után…” vagy „így viselkedtem egy füves cigaretta után…”. A második típus, ami
szinté hasonlóan sokszor előfordul, megtalálható az „DM for price” leírású videók, ennek
jelentése: DM= Direct Message, tehát „írj pirvát üzenetet az ár miatt”. A harmadik
legnépszerűbb tartalom típus tulajdonképpen egy használatiútmutató, elmondják, hogyan
kell bizonyos típusú kábítószereket szedni, mire számíts az első használat után. Ezek a
tartalmak sokszor trendi zenékkel, vizuálisan vonzó effektekkel készülnek, hogy a célcsoport
minél könnyebben azonosuljon velük.
Ezen tartalmak legfőbb veszélye, hogy a fiatalok a trendi tartalom miatt gyorsan és könnyen
fogyasztják őket és nem is érzékelik a kockázatot, mert ezek a videók sokszor viccesnek és
lazának tűnnek. Néhány esetben ezek a videók és felhasználók több milliós nézettséggel
rendelkeznek, ami azt mutatja, hogy a platformon keresztül gyorsan terjed a minta.

A vásárlás menete már nem a TikTok-on történik, arra díler már javasol egy másik
platformot, egy olyat, ahol a beszélgetés, levelezés nem lenyomozható, egyfajta „eltűnő
üzeneteknek” hívják ezeket. A folyamat például folytatódhat Snapchat-en, Signal-on,
Telegram-on, de akár már a META platformjain is (Messenger, Instagram) van lehetőség
titkosított üzenetváltásra, amely 24 óra múlva eltűnik, törlődik. A rendelésben pedig egy
„menüt” kell a terjesztőnek elküldeni, ez tulajdonképpen pont, mint egy étel
házhozszállítása, van egy menü, amiből a vásárló fiatal kiválasztja mire és milyen
mennyiségben van szüksége és ezt emojikkal, rövidítésekkel elküldik. A fizetés vagy
átadáskor készpénzben történik meg vagy pedig Revolut-on, vagy kriptovalutában. Budapest
a leggyakoribb a „házhozszállítás”, megadja a vásárló a címét, és a futár rövid időn belül
kiszállítja neki a kért kábítószereket. Nyilvános találkozások és átadási pontok is
lehetségesek, utóbbi csak előre fizetés esetében.

Rendkívül veszélyes, hisz így a 18 éven aluliak, és különös ők, nagyon könnyen juthatnak a
TikTokon hirdetett kábítószerekhez, illetve a vásárlás módja megváltozott, már nem alvilági
„veszélyes”, hanem fiatalos „trendi” és kényelmes az ember telefonján keresztül.
A TikTok sikerének kulcsa az algoritmusa, amely személyre szabott tartalmat kínál a
felhasználó korábbi érdeklődése és viselkedése alapján. Ez az úgynevezett. „For You Page”
(FYP), nem csak a szórakozást szolgálja, hanem tartós viselkedési mintákat is kialakíthat –
különösen a fiatalabb, befolyásolható közönségnél.
Ez magyarul úgy működik, hogy az algoritmus megtanulja, hogy a néző milyen videókat
nézett végig korábban, milyen videókat kedvelt, és külön fajta tartalmak nézésével mennyi
időt töltött el az ember. Tehát például egy 15 éves felhasználónak, akár csak véletlenül egy
drogtartalmú videót dob fel az algoritmus, ezt végig nézi és ezután már automatikus ehhez
hasonló videókat fog az algoritmus besorolni az ő „For You Page-ére”. Ami kezdetben még
ijesztő és idegen tartalom lehet a nézőnek, később már megszokott és elfogadott lesz
számára és akár már külön keresheti ezeket. Ha ráadásul egy még befolyásolható tinédzser
azt látja, hogy az általa bálványozott influenszerek is ilyen tartalmakat osztanak meg, külön
meghozza a kedvét, hogy ő maga is kipróbálja.
A Ganser et al., 2024-es kutatás szerint azok a fiatalok, akik naponta találkoznak
drogtartalmú videókkal, 19,6-szor nagyobb eséllyel próbálnak ki pszichoaktív szereket egy
hónapon belül. Ez rettentően magas szám, ha belegondol az ember abba, hogy egy szülő
nem tudja gyermekét a nap 24 órájában ellenőrizni, hogy milyen tartalmú videókat tekint
meg.
A szülők, pedagógusok sokszor nem is látják, milyen tartalommal találkozik a gyerekük.

A TikTok világában a szabályok kijátszhatók, a hatóságok reakciói lassúak, a platform pedig
gyakran csak „utólag” szankcionál. Eközben a fiatal felhasználók nap mint nap találkoznak
drogtartalmakkal – anélkül, hogy tisztában lennének a valódi veszélyekkel.
Az irányelvek előírják, hogy tilos az illegális tevékenységek népszerűsítése, ideértve a
kábítószer kereskedelmet, tilos az alkohol, dohány, kábítószer és egyéb pszichoaktív szerek
reklámozása, különös figyelemmel a fiatalkorúak körében. Ennek ellenére ezek a tartalmak
jelen vannak a korábban említett rejtett, kódolt formában. Ezekkel szemben az algoritmus
nem tud lépést tartani és szabályozni, hisz nem képes teljesmértékben felismerni a kódolt
üzeneteket. A TikTok csak a figyelemfelkeltés platformja, itt csak begyűjtik az esetleges
vásárlókat, az üzlet ugyebár máshol zajlik le. Az ügyesebb terjesztők, kereskedők ráadásul
naponta új profilt nyitnak, így kikerüli a tiltást, ezeket eltűnő profiloknak nevezik.
Jogi és etikai kihívásokkal küzd jelenleg az Európai Unió, beleértve Magyarországot is, hisz
az EU-s digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) 2024-től kötelezi a nagy platformokat
(TikTok is) a „kockázatalapú tartalomfigyelésre”, ugyanakkor a közösségi média védtelen
kiskorúak védelméről szóló irányelvek ellenőrzése sokszor csak formális, bárki beírhat
magasabb életkort a valósnál.

73 közösségi médiás kutatás alapján a szerhasználatot ábrázoló tartalmak 76%-a pozitív, és
csak 20%-a negatív. Ez azt jelenti, hogy a drogtartalmú videóknál 76%-ban egy jó dologként
ábrázolják a TikTok-on a kábítószereket, vicces, boldogító, trendi dologként. Rettentően
alacsony ez a 20%-os mutató, ez alapján a tartalmak 1/5-nél mutatják be. A valós veszélyét a
függőségnek és a használatnak. Tulajdonképpen minden 5. videó elrettentő példa csak a
többi pedig terjesztő ajánló tartalom. A Wired által végzett felmérés alapján a 13-18 évesek
között 60%-uk találkozott drogtartalommal, és 10%-uk vásárolt is kábítószert a közösségi
médián keresztül. Egy EMA-alapú (ökologikus pillanatfelvétel) amerikai kutatás szerint
azokon a napokon, amikor fiatalok drogtartalmat láttak, 19,6-szor nagyobb valószínűséggel
fogyasztottak szert. Hasonlóan más kutatás is azt mutatta, hogy a drogos tartalmak lájkolása
hosszú távon társul alkohol- és vaping-használattal.

A TikTok mára nem csupán egy szórakoztató közösségi platform, hanem egy rejtett közvetítő
csatorna is a szerhasználat normalizálásában és népszerűsítésében. Az algoritmus logikája, a
vizuálisan vonzó és trendivé tett tartalmak, valamint a rejtett kódolási módszerek lehetővé
teszik, hogy a drogkultúra aktívan jelen legyen a Z generáció digitális közegében – szinte
észrevétlenül a felnőttek számára. A drogos tartalmak túlnyomó többsége pozitív érzelmi
töltetű, ami erőteljesen befolyásolja a fiatalok attitűdjét.

Források:
https://www.addictioncenter.com/community/social-media-teen-drug-use
https://www.wired.com/story/drug-dealers-have-moved-onto-social-media
https://www.dea.gov/sites/default/files/2022-03/20220208-
DEA_Social%20Media%20Drug%20Trafficking%20Threat%20Overview.pdf
https://theconversation.com/archetyp-was-one-of-the-dark-webs-biggest-drug-
markets-a-global-sting-has-shut-it-down-259441