Ha nyár, akkor szünidő, bulizás, főleg a zenei fesztiválokon, ami sajnálatos módon szinte automatikusan együtt jár a drogfogyasztással, és annak növekedésével. A kábítószerek használata az év bármely időszakában megtörténhet, a nyári időszakban mégis nagyobb kockázatnak vannak kitéve a fiatalok, hiszen az első szerfogyasztás is gyakran ilyenkor történik. Így ez az évszak komoly rizikófaktornak minősül a drogok kipróbálásának tekintetében.
Több tanulmány is vizsgálta már a droghasználat évszakonkénti megoszlását, és 2023 nyarán a Drogkutató Intézet is egy teljes körű kutatási projektet előkészítő, előzetes, magyar és angol nyelvű, anonim felmérést végzett a hazai zenei fesztiválok látogatói körében, az általános, és a fesztiválokon jellemző drogfogyasztási szokások feltárására. A kutatás fő kérdése az volt, mennyiben tér el általában a fesztiválokon jellemző fogyasztási viselkedés az ilyen rendezvényeken kívüli fogyasztói magatartástól, illetve a fesztiválok résztvevőinek eredeti szándékaitól, amelyekkel a rendezvényekre érkeznek.
A kutatás során három különböző kérdőívet töltöttek ki a résztvevők, az egyik a fesztiválon tervezett fogyasztói viselkedést, tehát a rendezvényeken történő fogyasztásra irányuló szándékot, a második a fesztiválon kívüli, korábbi fogyasztói magatartást, a harmadik pedig a fesztiválon megvalósult fogyasztói viselkedést vizsgálta. Az első kérdőívet azok töltötték ki, akik a kitöltés napján érkeztek a rendezvényre, a második kérdőívet bárki kitölthette, a második és a harmadik kérdőív kombinációját pedig azok, akik a kitöltés pillanatában legalább egy napja már a fesztiválon tartózkodtak.
Az 1. kérdőívet 461 (362 magyar és 99 külföldi), a 2. kérdőívet 422 (421 magyar és 1 külföldi), a 2. és a 3. kérdőívet együtt pedig 585 (405 magyar és 180 külföldi) személy töltötte ki. Mindegyik kérdőív kitöltői között a főiskolát, egyetemet végzett személyek fordultak elő a legnagyobb arányban, őket követték a gimnáziumot végzettek, és minden esetben a posztgraduális és az egyéb típusú képzés zárta a gyakoriság szerint kialakult sort, és összességében elmondható, hogy mindenki általános, vagy a fölötti anyagi helyzettel rendelkezik, vagy ilyen anyagi helyzetben lévő családban él.
A kutatás eredménye az alábbiak szerint alakult:
Összesen 306 (253 magyar és 53 külföldi) személy válaszolt nemmel, 77 (49 magyar és 28 külföldi) személy pedig igennel arra kérdésre, hogy tervez-e drogot fogyasztani az adott fesztiválon, valamint 78 (60 magyar és 18 külföldi) személy még nem tudta eldönteni a megkérdezés pillanatában.
A 2. és a 3. kérdőívet is kitöltő személyek közül összesen 341 (262 magyar és 79 külföldi) személy válaszolt nemmel, 244 (143 magyar és 101 külföldi) személy pedig igennel arra kérdésre, hogy fogyasztott-e valaha drogot.
A résztvevők korábban, életük során leggyakrabban új élmények átélésének céljával fogyasztottak drogot, ugyanezzel a céllal érkeztek a fesztiválra is, és akik valóban fogyasztottak drogot a fesztiválon, azok leggyakrabban ebből a célból tették.
A minden kérdésre választ adó, fogyasztást tervező személyek közel 70%-a tervezett marihuánát, több mint fele ecstasy-t, közel fele stimulánsokat fogyasztani a fesztiválon, hiszen a korábbi fogyasztási szokásaikat nézve is ezek a szerek/szercsoportok fordultak elő a legnagyobb arányban, ugyanebben a sorrendben.
Konklúzió
Habár számos szigorú intézkedést vezettek be a fesztiválok szervezői, a beléptetéstől a kilépésig, látható, hogy a kábítószerek jelen vannak a fesztiválokon. Ez természetesen világjelenség, Magyarország az uniós mezőny második felében helyezkedik el, ha az életprevalencia adatokat nézzük. Miközben a terjesztőkkel szemben nagyon szigorúan fel kell lépni, érdemes a prevenciót is kiemelten erősíteni, hiszen ha releváns információkkal látjuk el a fiatalokat, akkor képesek lesznek nemet mondani a drogokra. Ennek érdekében tervezi a Drogkutató Intézet pilotprojektjének kiszélesítését a 2024-es fesztiválszezonban.