Kannabisz, kokain és heroin – ma talán illegális drogként ismerjük őket, de valaha mindegyik legális volt. Később a politika is szerepet játszott abban, hogyan tekintettünk rájuk, idővel pedig többet tudtunk meg az egészségre gyakorolt ​​hatásukról. Ezután illegálisnak nyilvánították őket, majd évtizedekkel később ezeket a drogokat és származékaikat legálisan, orvosi célokra használják. Íme, hogyan tiltottuk be végül a kannabiszt, a kokaint és a heroint, és milyen okok vezettek idáig. Továbbá felmerül a kérdés: vajon érdemes a mai legalizációs törekvéseknek teret adni és visszatérni egy olyan állapotba, amit egyszer már meghaladtunk?

Kannabisz

A kannabisz eredetileg Közép-Ázsiából származik, majd eljutott Észak-Afrikába és az amerikai kontinensre is.[1] Az emberek elsősorban a növény rostjáért termesztették, amelyből köteleket és zsákokat készítettek. Idővel azonban más tulajdonságaira is felfigyeltek. Sok ősi gyógyászati felfedezéshez hasonlóan a kannabisz használata is vallási gyakorlatokból indult ki. A hindu Védák (i. e. 1700–1100) már említik a kannabiszt,[2] mégpedig szent és jó közérzetet adó növényként. Indiában ma is használják rituális célokra, például a Shivratri és a Holi ünnepeken, ahol a bhang nevű készítmény formájában fogyasztják.[3]

Az 1700-as évek végén a brit gyarmati hatóságok Indiában elkezdték megadóztatni a kannabisztermékeket. Közben azt is észrevették, hogy a gyarmaton sokan mutattak olyan tüneteket, amelyeket ma pszichózisként írnánk le, és ezt gyakran a „kenderőrületnek” (Indian hemp insanity) tulajdonították. Az 1800-as évek végére egy brit kormányzati vizsgálat arra jutott, hogy elsősorban a nagyon nagy mennyiségű kannabiszfogyasztás járhat mentális egészségügyi problémákkal.[4]

Az 1880-as években az Egyesült Államokban a kannabiszt terápiás célokra alkalmazták, többek között például tetanusz és migrén kezelésére. A megfelelő adagolásról azonban nem volt egyetértés, sőt sokszor még ismeret sem. A helyi készítők egyszerűen a rendelkezésükre álló növényi részekből készítettek egy oldatot: a leveleket és virágokat alkoholba áztatták, hogy kivonják az olajokat, és bíztak benne, hogy hatásos lesz.[5]

Vizsgáljuk meg, hogy hogyan vált a kannabisz egy megkérdőjelezhető hatásosságú terápiás szerből illegális kábítószerré.

A kannabisz szabályozására irányuló nemzetközi törekvések már 1912-ben elkezdődtek, amikor megszületett a világ első, kábítószer-kereskedelem elleni egyezménye. Az Egyesült Államok és Olaszország is szerette volna, ha a kannabisz is bekerül a tiltott anyagok közé, de ez végül csak 1925-ben valósult meg. 1915-ben a mexikói határnál fekvő El Paso volt az első amerikai város, amely betiltotta a nem orvosi célú kannabiszkereskedelmet. Az 1930-as évekre a kannabiszt már széles körben közveszélyes szerként kezelték, és az USA nagy részén, valamint Európában és lassabban Ausztráliában is olyan törvényeket vezettek be, amelyek tiltották a használatát. Ekkorra a kannabiszt már a kokainnal és az ópiátokkal együtt szabályozták. [6]

Az 1980-as évek óta tapasztalható változás a kannabisz orvosi célú felhasználásának megítélésében és egyre több kutatás szól erről a témáról – változó eredményekkel, sokszor bizonytalanságokkal.

A rekreációs célú kannabiszhasználat azonban ma már egyértelműen fizikai és mentális egészségügyi kockázatokkal hozható összefüggésbe. Rövid távon rontja a mindennapi működést: gyengíti a tanulási képességet, a teljesítményt és a koncentrációt. Hosszabb távon pedig növelheti a pszichózis kialakulásának kockázatát.

Kokain

A leginkább Peruban, Bolíviában és Kolumbiában fellelhető kokacserjén található levelekből először 1860-ban egy német származású tudós – Albert Neimann izolálta az alkaloidot, amit ma kokainként ismerünk. Niemann hamar felismerte, hogy a szer a nyelvére helyezve zsibaddó érzést okoz.[7] Azonban ekkorra már felfedeztek hatékony érzéstelenítőket, például az étert és a dinitrogén-oxidot, így a kokaint többnyire tonikokban és szabadalmaztatott gyógyszerekben használták.

Talán a leghíresebb példa a Coca-Cola volt, amely 1886-os piacra dobásakor kokaint tartalmazott.[8] Ugyanakkor a kokaint már korábban, az 1860-as évek Olaszországában is használták egy Vin Mariani nevű italban, amiért egyébként XIII. Leó pápa is rajongott.[9]

Mivel a kokain alapú termékek könnyen elérhetők voltak, gyorsan függőséget okozó droggá vált. 1914-ben az Egyesült Államokban illegális lett a kokain birtoklása.[10] A ’60-as és ’70-es évek hippi korszakát követően a kokain a ’80-as évek egyik központi drogjává vált. A „crack” kokain ezzel párhuzamosan súlyos pusztítást okozott, különösen a fekete amerikai közösségekben.[11]

Ami az orvosi célú felhasználást illeti, a fájdalomcsillapító hatás mellett érszűkítő hatású is – összehúzza az ereket és csökkenti a vérzést. Ezért még mindig használják bizonyos típusú műtétek során.[12] A rekreációs használatot tekintve, ma már különböző típusú súlyos fizikai és mentális károsodással hozzák összefüggésbe. Rövid és hosszú távon szív- és vérnyomásproblémákat, valamint szervkárosodást okozhat. Legrosszabb esetben akár halálhoz is vezethet.[13] Jelenleg pedig az illegális kokaintermelés és -használat továbbra is világszerte növekszik.

Heroin

A mák nedvéből kinyert ópiumot a kezdetekben fájdalomcsillapításra használták. A 19. századra a függőséget okozó és potenciálisan halálos ópium alapú termékek pedig széles körben elérhetők voltak az Egyesült Királyságban, Európában és az Egyesült Államokban. Az ópiumfüggőség valós globális problémává vált.[14]

1874-ben Charles Romley Alder Wright angol vegyész előállította a diacetilmorfint (más néven diamorfint). A Bayer gyógyszergyár úgy gondolta, hogy hasznos lehet köhögéscsillapító gyógyszerekben, és a Heroin márkanevet adta neki, majd 1898-ban forgalomba hozta. Sajnos a készítmény súlyosbította a mellkasi fertőzéseket. Így bár a diamorfint jó szándékkal fejlesztették ki, ez az opiát rendkívül erős függőséget okozott. Röviddel a forgalomba hozatala után világossá vált, hogy ugyanolyan addiktív, mint más opiátok. Ez egybeesett a nem orvosi opiátok kereskedelmének beszüntetésére irányuló nemzetközi lépésekkel, mivel ezek pusztító hatással voltak Kínára és más ázsiai országokra.[15]

Noha a heroinnal kapcsolatos károkat ma már némileg meghaladják az olyan erős szintetikus opioidok, mint az oxikodon, a fentanil és a nitazén csoportba tartozó kábítószerek, még mindig tudjuk, hogy a heroinhasználat és -függőség számos fizikai és mentális egészségügyi problémához, valamint a túladagolás okozta halálhoz is hozzájárul.

[1] Wnuk A. (2023). How humans brought cannabis to every corner of the globe. New Scientist. https://www.newscientist.com/article/2391228-how-humans-brought-cannabis-to-every-corner-of-the-globe/

[2] https://hopetrustindia.com/blog/indias-cannabis-history/

[3] Ramadurai C. (2022.) The intoxicating drug of an Indian god. BBC. https://www.bbc.com/travel/article/20170307-the-intoxicating-drug-of-an-indian-god

[4] Martyr P. (2025). 3 drugs that went from legal, to illegal, then back again. The Conversation.

[5] Mills J. (2013). Cannabis Britannica: The rise and demise of a Victorian wonder-drug. Gresham College. https://www.gresham.ac.uk/watch-now/cannabis-britannica-rise-and-demise-victorian-wonder-drug

[6] Martyr P. (2025)

[7] Redman, M. (2011). Cocaine: what is the crack? A brief history of the use of cocaine as an anesthetic. Anesthesiology and pain medicine, 1(2), 95.

[8] https://www.coca-colacompany.com/about-us/history/the-birth-of-a-refreshing-idea

[9] https://www.historyisnowmagazine.com/blog/2021/4/5/pope-leo-xiii-the-pope-who-drank-cocaine-wine

[10] https://www.pbs.org/wgbh/pages/frontline/shows/drugs/buyers/socialhistory.html

[11] Smith D. (2023). When Crack Was King: looking back on an epidemic that destroyed lives. The Guardian. https://www.theguardian.com/books/2023/jul/17/when-crack-was-king-donovan-x-ramsey

[12] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK430769/

[13] https://ourworldindata.org/grapher/death-rates-cocaine-who?time=2021

[14] Martyr P. (2025)

[15] Martyr P. (2025)