Az elmúlt időszakban Belgiumban és Hollandiában tapasztalt lövöldözések rávilágítanak a drogháborúk súlyos veszélyeire és azok társadalmi hatásaira. A kábítószer-kereskedelemhez kapcsolódó erőszak nem csak az érintett országokban, hanem Európa-szerte aggodalomra ad okot, hiszen a szervezett drogbűnözés terjedése és az ezzel járó erőszak közvetlenül fenyegeti a közbiztonságot és a társadalmi stabilitást.
2025 februárjában Brüsszel Anderlecht negyedében több lövöldözés is történt, amelyek során egy ember életét vesztette, és többen megsebesültek. A hatóságok szerint ezek az incidensek rivális drogbandák közötti területi konfliktusokhoz köthetők. A Peterbos és az Aumale negyedekben működő bandák között feszültség azért alakult ki, mert egy jelentősnek mondható, 200 kilogrammos kábítószer-szállítmány eltűnt és ez erőszakos összecsapásokhoz vezetett. A belga hatóságok reagálásként fokozott rendőri jelenlétet vezettek be az érintett területeken, és összehangolták a különböző rendőrkerületek munkáját a hatékonyabb fellépés érdekében. Az új belga szövetségi kormány prioritásként kezeli a drogkereskedelem elleni küzdelmet, és szigorúbb ellenőrzéseket vezetett be a kikötőkben, repülőtereken és vasútállomásokon. Emellett Brüsszel és Antwerpen városaiban megerősítették a szövetségi rendőrség erőforrásait a szervezett bűnözés visszaszorítása érdekében. A belga hatóságok és kábítószerrel foglalkozó állami vezetők kezdik felismerni, hogy a liberális hozzáállás a drogkérdéshez erőszakhoz és káoszhoz vezet. Erről már írtunk korábbi elemzésünkben.
Hollandiában is jelentős problémát jelent a kábítószer-kereskedelem és az ahhoz kapcsolódó erőszak. Az ország nemzetközi kikötői, különösen Rotterdam, kulcsfontosságú belépési pontok a kábítószerek számára Európában. A holland hatóságok folyamatosan küzdenek a drogbandák tevékenysége ellen, és rendszeresen hajtanak végre összehangolt műveleteket a bűnszervezetek felszámolására. Például 2023 decemberében egy közös belga-holland rendőrségi akció során tizenhárom kábítószer-kereskedőt állítottak elő, akik egy nemzetközi bűnszervezet tagjai voltak.
A drogháborúk számos olyan veszélyt hordoznak magukban, amelyek túlmutatnak az azonnali erőszakos cselekményeken, és egyértelműen a drog feketepiac erősödésével vannak összefüggésben, amin nemhogy javított, de egyenesen rontott a német droglegalizációs törvény:
- Közbiztonság romlása: A nyílt utcai lövöldözések és erőszakos összecsapások közvetlen veszélyt jelentenek a lakosságra, csökkentve a közbiztonság érzetét és növelve a félelmet a mindennapi életben.
- Gazdasági hatások: A drogháborúk negatívan befolyásolják a helyi gazdaságot, mivel az erőszak és a bizonytalanság elriasztja a befektetőket és a turistákat, valamint növeli a bűnüldözés és az egészségügyi ellátás költségeit.
- Társadalmi kohézió gyengülése: A drogbandák tevékenysége aláássa a közösségek közötti bizalmat, és hozzájárul a társadalmi feszültségek növekedéséhez, különösen a hátrányos helyzetű városrészekben.
- Korrupció és intézményi bizalom csökkenése: A kábítószer-kereskedelemből származó jelentős pénzösszegek korrupcióhoz vezethetnek a rendőrség, az igazságszolgáltatás és más állami intézmények körében, ami tovább gyengíti a közbizalmat.
- Nemzetközi dimenzió: A drogháborúk gyakran nem korlátozódnak egyetlen ország határain belülre, hanem nemzetközi hálózatokon keresztül működnek, ami megnehezíti a bűnüldöző szervek munkáját, és nemzetközi együttműködést igényel.
Akkor mégis, milyen intézkedések jelenthetik a megoldást? A drogháborúk elleni küzdelem összetett feladat, amely többirányú megközelítést igényel. Elengedhetetlen a rendőrség és az igazságszolgáltatás erőforrásainak növelése, valamint a nemzetközi együttműködés fokozása a drogbandák elleni hatékony fellépésben. Amint a magyar drogellenes stratégia fő iránya a prevenció elsődlegessége, úgy nemzetközi szinten is előtérbe kell helyezni a fiatalok oktatását és a tudatosság növelését a drogok veszélyeiről.
Látni kell és ki is kell mondani azt is, hogy a drogháborúk és az illegális migráció szoros összefüggésben van. Svédországban az elmúlt években jelentős növekedés tapasztalható a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények és az ezekhez kapcsolódó erőszak terén. A rendőrségi jelentések szerint az országba érkező migránsokból szerveződő bandák egyre inkább átveszik az irányítást a drogpiac felett, ami konfliktusokhoz vezet a már meglévő bűnözői csoportokkal. Malmö várzekbeosában például 2019-ben több mint 100 robbantásos merényletet regisztráltak, és 2011 óta 38 emberölés történt, amelyek közül csak hatot sikerült felderíteni. A fiatalok körében végzett felmérések szerint a 15 évesek 5-6%-a, míg a 17 évesek 13-19%-a használ valamilyen kábítószert. A felnőtt lakosság körében ez az arány közel 10%. A kábítószer-kereskedelemben részt vevő újonnan érkezett csoportok gyakran afrikai és közel-keleti kapcsolatokkal rendelkeznek, és agresszíven terjeszkednek a helyi drogpiacon, ami növeli az erőszakos incidensek számát.
Belgium és Hollandia Európa kábítószer-kereskedelmének központjaivá váltak, különösen az olyan nagy kikötővárosok révén, mint Antwerpen és Rotterdam. Ezeken a területeken az elmúlt években jelentős növekedés volt tapasztalható a lefoglalt kábítószerek mennyiségében és az erőszakos bűncselekmények számában. A kábítószer-kereskedelemben résztvevő csoportok gyakran nemzetközi hálózatok részei, amelyekben migráns hátterű bűnözői csoportok is szerepet játszanak. Hollandiában és Belgiumban a szintetikus kábítószerek, például az MDMA és az amfetamin előállítása is jelentős. Az Európai Unióban 2017-ben jelentett 21 aktív MDMA-laboratórium mindegyike Hollandiában működött. Ezekben az országokban a kábítószer-kereskedelem és gyártás nemcsak a helyi bűnözői csoportokhoz, hanem nemzetközi hálózatokhoz is kapcsolódik, amelyekben migráns hátterű csoportok is részt vesznek.
Jól látható, hogy a migráció és a drogháborúk közötti kapcsolat Európában összetett és több tényezőre vezethető vissza. Egy azonban tisztán látszik, hogy a migráns hátterű bűnözői csoportok megjelenése és terjeszkedése a kábítószer-kereskedelemben hozzájárulhat az erőszakos bűncselekmények számának növekedéséhez és a társadalmi feszültségek fokozódásához. A hatékony válaszlépések kidolgozása érdekében elengedhetetlen a bűnüldöző szervek, a közösségek és a politikai döntéshozók közötti szoros együttműködés, valamint a megelőzési és integrációs programok erősítése. Ehhez azonban az első lépés az kell, hogy legyen, hogy a döntéshozók kiemeljék a fejüket a homokból és végre nyíltan, egyértelműen és tisztán beszéljenek, és elítéljék a droghasználat mindenféle formáját. A zéró toleranciának az uniós európai gondolkodásba is vissza kell térnie.
Forrás:
