Az új szintetikus kábítószerek jelenléte aggasztó mértékeket öltött az utóbbi évtizedekben, komoly kihívás elé állítva a hatóságokat és fokozott veszélybe sodorva a fogyasztókat. A nehéz utánkövethetőség, a kiszámíthatatlan hatás és a súlyos mellékhatások miatt kitüntetett figyelemre tettek szert a kábítószerek között. Ki ne hallott volna a Magyarországon 2020-ban 21 halálesetet okozó bika drogról? Négy részes összefoglalónkban az új szintetikus drogok témakörét járjuk körül külön figyelmet fordítva a használatukban rejlő veszélyekre. Az első részben az új szintetikus stimulánsokkal ismerkedünk.

Az új szintetikus kábítószerekről, vagy más néven dizájner drogokról már több összefoglaló cikk és tanulmány is született a Drogkutató Intézet munkatársaitól, ezért általánosságban az új pszichoaktív szerekről jelen cikk kereteiben nem írunk. Az olvasók figyelmébe ajánljuk Láng Nóra klinikai szakpszichológus írásából két közérthető cikket a témában „Minden, amit tudni akarsz a designer drogokról” címmel és „Designer drogok: a kábítószerek új hulláma” címmel, illetve Csigi Ádám jogász írását az „Az új pszichoaktív anyaggal visszaélés büntetőjogi szabályozásának alakulása Magyarországon a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények viszonylatában” címmel az Interdiszciplináris Drogszemlében megjelent tanulmányt.

Az egyszerűbb megértés kedvéért alapvetően három nagy csoportra oszthatjuk a kábítószereket hatásuk alapján: stimulánsok, hallucinogének és depresszánsok. Az új szintetikus kábítószereket viszont érdemes négy, bizonyos mértékben átfedő csoportra osztani a kémiai struktúra és a pszichofarmakológiai hatásuk szerint. Éppen ezért az új szintetikus kábítószereket négy csoportban tárgyaljuk: stimulánsok, kannabinoidok, hallucinogének és depresszánsok. Jelen cikkben a legnagyobb csoportot, az új szintetikus stimulánsok jellemzőit vesszük át tüzetesebben.

A legnagyobb csoport: stimulánsok

Az új szintetikus stimulánsok létrehozásának a célja a kokain, az amfetamin (speed), az MDMA (ecstasy) és az egyéb amfetamin-származékok hatásának a replikálása. Leggyakrabban tabletta formájában jut hozzá a fogyasztó, de felhasználási módja nagyon változatos lehet: porként orron át felszívva, belélegezve, cigarettában fogyasztva, intravénásan vagy rektálisan alkalmazva is megtörténhet.

Legnagyobb csoportját a szintetikus katinonok képezik, amelynek kiindulási alapja a khat levélben található fő pszichoaktív összetevő, a természetesen előforduló katinon. Az EU korai előrejelző rendszere által megfigyelt új szintetikus anyagok számát illetően a szintetikus katinonok szerepelnek a második helyen a szintetikus kannabinoidok után. Számos új szintetikus stimuláns struktúrája nagyon hasonlít a pirovaleronéra, amelyet régen a krónikus fáradtság és letargia kezelésére használtak. Az ilyen molekulák a legtöbb stimulánshoz hasonlóan lipofilek, vagyis zsíroldékonyak így könnyen átjutnak a vér-agy gáton, sokáig jelen vannak a keringésben ennek következtében hatásuk elnyújtottabbá válik és hatékonyságuk is nő.

A stimulánsok hatására az agyban a szerotonin és a dopamin szintje nő leginkább. Talán mindenki számára ismerős már ez a két elnevezés, de vajon miket is takar pontosan? A közhiedelemmel ellentétben nem boldogság hormonokról van szó, hanem úgynevezett idegi ingerületátvivő molekulákról, vagyis neurotranszmitterekről (neuron – idegsejt, transzmitter – átadó), amelyek az idegsejtek egymás közötti kommunikációját teszik lehetővé, vagyis az információ áramlását. A dopamin hozzájárul a motiváció, a tanulás, a jutalmazás és a szervezet általános izgalmi és éberségi állapotának kialakításához. A szerotonin a boldogságérzet, az eufória és az érzelmi összekapcsoltság érzés (idegen szóval entaktogén hatás) kialakításában játszik szerepet. A különféle új szintetikus stimulánsok különféle mértékben befolyásolják ennek a két neurotranszmitter rendszernek a működését, így például az amfetamin típusú stimulánsok a dopamin rendszerre, míg az MDMA típusúak a szerotonin rendszerre hatnak arányaiban jobban. A különböző szelektivitás különböző farmakológia hatást, különböző hatékonyságot és különböző addikciós potenciált eredményez. Az inkább dopamin rendszert befolyásoló stimulánsok nagyobb addikciós potenciállal rendelkeznek, mint az inkább szerotonin rendszeren hatók. A szerotonin és dopamin rendszeren kívül a stimulánsok általában erősen hatnak az adrenalin rendszerre is. Használatuk célja az eufória, a nyugalom érzése, a belső béke elérése, továbbá fokozódik az empátia és részvét érzete is. Az új szintetikus stimuláns használatakor nő a magabiztosság, a társas hajlam, a libidó, ezenkívül energikusabbnak és éberebbnek érzi magát a fogyasztó.

Tehát az új szintetikus stimulánsok számos vágyott hatással csábítják a használókat, csakhogy a képet erősen árnyalják a súlyos mellékhatások. Egyrészt a szintetikus stimulánsok – ugyan vannak a csoporton belüli, fentebb tárgyalt különbségek – nagyon magas addikciós potenciállal rendelkeznek, illetve súlyos intoxikációhoz vezethet a fogyasztásuk. Kardiovaszkuláris, metabolikus, neuropszichiátriai és neurológiai komplikációk léphetnek fel, amelyek végül halálhoz vezethetnek.

A szerotonin és a dopamin elszabadul

Tehát a szintetikus stimulánsok hatására megnő az agyban az idegsejtek által elérhető szerotonin és dopamin szintje. Hogyan érik el ezt a serkentő hatást a stimulánsok? Ennek megértéséhez némi neurobiológiai alapra van szükség. A dopamin és a szerotonin úgynevezett vezikulákban, vagyis kis membrán tasakokban tárolódik az idegsejtekben és megfelelő behatás következtében felszabadul. A szerotonin és a dopamin az idegsejtek közötti térbe kerül, hogy elérhesse a szomszédos idegsejteket. Az idegsejtek között „feleslegben” maradt szerotonin és dopamin egy része újrahasznosításra kerül és ehhez az idegsejtek visszaveszik a sejtek közötti térből. Ehhez két szerkezetre van szükségük: egyre, ami visszaveszi a szerotonint és a dopamint a sejtbe, illetve egy másikra, ami visszacsomagolja a sejten belüli vezikulákba. A szintetikus stimulánsok egyrészt gátolhatják a szerotonin és a dopamin sejtbe történő visszavételét, így a sejtközötti térben továbbra is magas marad a szintjük, másrészt megfordíthatják a visszavétel és a vezikulákba történő csomagolás irányát, tehát a vezikulák ürülni fognak ahelyett, hogy újratöltődnének és a sejtekből szerotonin és dopamin áramlik ki. Ugyan kisebb mértékben járul hozzá a hatás kialakításához, de a szintetikus stimulánsok képesek lehetnek eljátszani a szerotonin és a dopamin szerepét és a sejteken ennek megfelelő hatást kifejteni. Az itt felsorolt számos támadási ponton kívül ráadásul vannak olyan stimulánsok is, amelyek képesek blokkolni a szerotonin és a dopamin lebontásában szerepet játszó enzimet, így tartva magasan a két neurotranszmitter szintjét a sejtek közötti térben.

A túlpörgetett rendszer veszélyei

A szintetikus stimulánsok gyakran okoznak úgynevezett szimpatomimetikus toxicitást az adrenalin rendszerre való hatásuk miatt, ami a következő tüneteket foglalja magában: nyugtalanság, émelygés, hányás, fejfájás, szívdobogás érzés, magas pulzus, magas vérnyomás és magas testhőmérséklet. Kevésbé gyakori, de társulhat hozzá paranoia, hallucináció, rohamok és ájulás. Nagyon súlyos mellékhatások, mint a jelentős perifériás szervkárosodás, a rabdomiolízis (izomsorvadás), illetve a halál ritkán, de előfordulhatnak a fogyasztáskor. A halál oka általában a magas vérnyomás, a magas testhőmérséklet és a szívmegállás következménye, illetve okozhatja egy kevésbé ismert jelenség, a szerotonin szindróma. Szerotonin szindróma akkor lép fel, ha valamilyen gyógyszer vagy drog hatására a szervezetben fokozott mértékben nő az elérhető szerotonin szintje. A szerotonin szindrómának lehetnek enyhébb tünetei, illetve súlyosak, tarthat rövid ideig, de akár el is húzódhat és akár halállal is végződhet. Számos jellemző tünetet foglal magában, mint például zavarodottság, egyfajta belső nyugtalanság (az illető egy helyben sem bír megülni), rángás, fokozott izzadás, hasmenés, láz, magas vérnyomás, izommerevség, kitágult pupillák, magas pulzus és tremor (kézremegés). Habár nem egyszerű, hiszen a tünetek nagyon változatosak és egyénenként eltérőek lehetnek, de nagyon fontos, hogy időben felismerjék a tüneteket és a kezelés minél hamarabb megkezdődjön. A szerotonin szindróma az esetek 2-12%-ban okoz halált. Különféle esettanulmányok alapján az is elmondható, hogy a szintetikus stimuláns használat agyvérzéshez, illetve szívinfarktushoz is vezethet. Kimutatták azt is, hogy ahogy nő a testhőmérséklet úgy fokozódik a stimuláns szer citotoxikus hatása, vagyis annál károsabb hatással van a sejtekre.

„Take home message” – vagyis ahogy az angol mondja, mit vigyünk haza mindebből?

A különféle új szintetikus stimulánsok rengeteg veszélyt hordoznak magukban. A fogyasztók sokszor szembesülhetnek azzal, hogy nem várt hatások jelentkeznek használatukkor. Mivel az új szintetikus stimulánsok összetételének kiszámíthatatlansága miatt és egyéb okokból is nagy az egyéni variancia a hatásukat illetően, a fogyasztókat jelentős óvatosságra kell inteni az ilyen új típusú szerek kapcsán. Ugyan fokozottan folyik az új pszichoaktív szerek üldözése, de egy dinamikusan változó kábítószer csoportról van szó, ezért várhatóan a jövőben újabb és újabb kihívásokkal kell szembesülnie a társadalomnak. Nagyon fontos tehát leginkább a fiatalok, de sok esetben a felnőttek figyelmét is felhívni az új pszichoaktív szerek használatának veszélyeire, hogy elkerülhető legyen az akár halállal, de gyakran súlyos következményekkel járó drogfogyasztás.

A teljes cikket a Magyar Drogfigyelő augusztusi számában olvashatják.

Felhasznált szakirodalom:

Bartlett, D., (2017). Drug-Induced Serotonin Syndrome. Crit Care Nurse. 37(1):49-54.

Csigi, Á., (2020). Az új pszichoaktív anyaggal visszaélés büntetőjogi szabályozásának alakulása Magyarországon a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények viszonylatában. Interdiszciplináris Drogszemle I. évfolyam 1. szám.

Elliott, M. J., Beveridge, T. J. R. (2005). Psychostimulants and monoamine transporters: upsetting the balance. Curr Opin Pharmacol 5(1):94-100.

Giorgetti, A., Pascali, J. P., Fais, P., Pelletti, G., Gabbin, A., Franchetti, G., Cecchetto, G., Viel, G. (2021). Molecular Mechanisms of Action of Novel Psychoactive Substances (NPS). A New Threat for Young Drug Users with Forensic-Toxicological Implications. Life (Basel) 11(5):440.

Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja, Európai kábítószer-jelentés – Tendenciák és fejlemények 2021.

https://www.emcdda.europa.eu/system/files/publications/13838/2021.2256_HU_02_.pdf

Luethi, D., Liechti, M. E. (2020). Designer drugs: mechanism of action and adverse effects.   Arch Toxicol 94(4):1085-1133.

Shafi, A., Berry, A. J., Sumnall, H., Wood D. M., Tracy D. K. (2020). New psychoactive substances: a review and updates. Ther Adv Psychopharmacol 10:1-21.

További elemzéseink, amelyek érdekelhetik