Miközben Európa fókusza az orosz–ukrán háború frontvonalain továbbra is a diplomáciai
tárgyalásokra és a humanitárius katasztrófákra szegeződik, a háttérben egy másik, kevésbé látható,
ám egyre súlyosbodó válság formálódik. Ukrajna kábítószerpiacának robbanásszerű bővülése.

A Global Initiative Against Transnational Organized Crime 2024-es jelentése szerint Ukrajna
szintetikus droghasználati és terjesztési pontszáma rekordmértékben, 4,5 ponttal emelkedett
mindössze két év alatt. (Viszonyításképp Európa kontinentális átlaga a szintetikus kábítószerek
kereskedelmére ugyanabban a kétéves időszakban 0,4 ponttal nőtt.) Ez nem csupán regionális,
hanem globális szinten is kiemelkedő, és jól mutatja, hogy milyen súlyos strukturális átalakulások
zajlanak a háború árnyékában.

A megszűnő állami ellenőrzés, a fegyveres konfliktus okozta általános instabilitás és a lakosság
növekvő kiszolgáltatottsága olyan környezetet hozott létre, amelyet a szervezett bűnözői csoportok
nemcsak kihasználnak, hanem aktívan formálnak is. A szintetikus drogok, mint az
amfetaminszármazékok vagy a dizájner drogok elterjedése különösen aggasztó, mivel ezek előállítása
viszonylag olcsó és decentralizált laboratóriumokban is lehetséges, így az ukrán belső piac mellett
könnyedén átszivárognak a határokon túlra is.

A háborús helyzet különösen veszélyes a drogkereskedelem szempontjából. A jelentések szerint az
ukrán hadseregben szolgáló katonák egy része már eleve droghasználóként került a frontra, sok
esetben megfelelő orvosi szűrés nélkül. Az extrém stressz, a traumatikus élmények és a fizikailag és
pszichésen is megterhelő környezet csak fokozzák a kábítószerek iránti igényt.

Az online platformokon, főként a Telegramon keresztül szerveződő illegális hálózatok kihasználják a
kialakult keresletet, és újfajta logisztikai modelleket dolgoznak ki. Kis mennyiségű drogot juttatnak el
csomagküldéssel vagy futárszolgálatokkal a frontvonalhoz közeli, vidéki célpontokra, ahol tárolják
őket, majd helyi terjesztőkhöz kerülnek. Ez a decentralizált, technológiailag is korszerűsödő rendszer
lehetővé teszi, hogy a hatósági figyelmet kikerülve, gyorsan és rugalmasan reagáljanak a keresleti
ingadozásokra, ami hosszú távon rendkívül hatékony és nehezen felszámolható hálózatokat
eredményez.

A háborús állapot tehát nem csupán egy rendkívüli társadalmi krízis, hanem a szervezett bűnözés
számára egyfajta gazdasági lehetőségként is értelmezhető. Egyes források szerint már most is vannak
arra utaló jelek, hogy a kábítószer-kereskedelem egyes szereplői összefonódtak a politikai és katonai
elit bizonyos köreivel, ami tovább bonyolítja a drog elleni harcot. A gyenge állami struktúrák, az
alulfinanszírozott rendvédelmi szervek és a korrupció előretörése azt jelzi, hogy az ukrán állam
jelenlegi formájában nem tud hatékonyan fellépni a kialakult helyzettel szemben.

Az európai országok, köztük Magyarország, különösen érintettek lehetnek, hiszen a földrajzi közelség
révén a terjesztési lánc következő állomásaivá válhatnak.

Az ukrán uniós integrációs törekvések újabb, eddig kevésbé tárgyalt aspektusa is felmerül ebben a
kontextusban. Egy EU-csatlakozás nemcsak gazdasági és politikai reformokat jelentene, hanem
egyúttal a bűnözői hálózatok előtt is megnyitná a belső piacot. Ha az ukrán drogpiac jelenlegi
állapotában válna részévé az uniós rendszernek, az hatalmas kockázatokat hordozna, nemcsak a
közegészségügy, hanem a rendvédelem és a társadalmi stabilitás szempontjából is.

Forrás

Drugs on the front line: The war in Ukraine is fuelling drug use among soldiers, particularly of synthetic substances

https://magyarnemzet.hu/kulfold/2025/03/ukrajna-drogpiac-novekedes#google_vignette