Az elmúlt évek és évtizedek hivatalos magyarországi és külföldi adatai alapján pontosan látszik, hogy a világ legtöbb országában ugrásszerűen megnövekedett a gyógyszerfogyasztás. Tanulmányunkban annak járunk utána, mik a támogatott és nem támogatott gyógyszerek, hogyan kerülnek forgalomba a gyógyszerek, mit jelent a gyógyszer túlfogyasztás és gyógyszerfüggőség, és a különböző országok költségvetéseiben mekkora részt jelent a gyógyszeripar.

A gyógyszer fogalmát a 2005. évi XCV. törvény (továbbiakban: Gytv.) határozza meg: gyógyszer bármely anyag vagy azok keveréke, amelyet emberi betegségek megelőzésére vagy kezelésére állítanak elő, vagy azok az anyagok, amelyek farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus hatások kiváltása révén az ember valamely élettani funkciójának helyreállítása, javítása vagy módosítása, illetve az orvosi diagnózis felállítása érdekében alkalmazhatók. A gyógyszerré minősítés tehát nem az előállítás módja szerint történik, hanem a bizonyított gyógyhatás alapján, és nem minősíthető gyógyszernek az a készítmény, amely nem rendelkezik tudományosan alátámasztott, az illetékes hatóságok által jóváhagyott gyógyhatással. (ÁSZ)

Orvosi rendelvényhez kötött és anélkül kiadható gyógyszerek

A kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerek osztályába sorolja az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) a gyógyszereket, ha orvosi felügyelet nélküli alkalmazásuk esetén veszélyt jelenthetnek az emberi szervezetre, vagy azt gyakran és széles körben helytelenül használják, illetve olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek hatása, illetve mellékhatásai további vizsgálatra szorulnak, vagy ha az orvos szokásos körülmények között parenterális alkalmazásra rendeli. Vény nélkül tehát abban az esetben lehet gyógyszerhez jutni, ha az olyan betegség kezelésére alkalmas, melynél a beteg saját maga a saját tünetei alapján fel tudja mérni, hogy milyen betegségben szenved. A gyógyszerek egy részénél előfordulhat, hogy ugyanazon gyógyszer lehet vényköteles és vény nélkül is megvásárolható a gyógyszer kiszerelésének függvényében (ÁSZ).

Támogatott és nem támogatott gyógyszerek

A gyógyszerártámogatás szempontjából megkülönböztetjük a támogatott és a nem támogatott gyógyszerek körét. A társadalombiztosítás által nem támogatott gyógyszerek árát a gyógyszergyártók maguk határozzák meg. A támogatott gyógyszer esetében a páciens térítési díjat fizet, ami a fogyasztói ár és a támogatás összegének különbsége (Bidlo, 2018).

A támogatott gyógyszerek esetében a gyártó meghatározza az árat, amelyet az állam elfogadhat, illetve a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) sokrétű vizsgálatot követően dönthet a támogatásról és annak mértékéről. A támogatás lehet összegszerű vagy százalékos mértékben meghatározott. A társadalombiztosítási támogatással értékesített gyógyszereket csak vény alkalmazása mellett lehet megvásárolni. A NEAK a támogatott gyógyszerek körét folyamatosan felülvizsgálja, ha kétség merül fel a készítmény költséghatékonyságával kapcsolatban, vagy a meghatározott feltételeknek nem felel meg. A felülvizsgálat eredménye alapján a NEAK dönthet a támogatásból való kizárásról és a támogatás mértékének módosításáról is (NEAK, 2021a).

Gyógyszerek forgalomba hozatala

A gyógyszerek speciális termékek, amelyeknek a forgalomba kerülése során fokozottan érvényesül a kontroll. Gyógyszer hazánkban csak akkor kerülhet forgalomba, ha azt a gyógyszerészeti államigazgatási szerv (OGYÉI) vagy az Európai Bizottság engedélyezte. Az OGYÉI csak abban az esetben engedélyezheti a gyógyszer forgalomba hozatalát, ha annak minősége és mennyiségi összetétele, gyártási körülményei ismertek, a terápiás hatásossága klinikailag bizonyított, illetve, ha előny-kockázat aránya kedvező. A forgalomba hozatali vizsgálatot és engedélyezést az OGYÉI végzi, az engedélyezés kérelemre indul, melyhez részletes, szakembereknek és felhasználóknak szóló szakértői összefoglalót kell csatolni. Azokat a generikus termékeket lehet forgalomba hozni, melynek originális terméke az EGT-ben elérhető. Ebben az esetben a generikus készítmény dokumentációját az originátor dokumentációjára hivatkozva kell benyújtani (MAGYOSZ, 2021a). Ennek megfelelően a gyógyszerek forgalomba hozatali eljárása döntő módon négyféleképpen történhet.

1. A centralizált eljárás lehetőséget biztosít a gyógyszergyártóknak, hogy a készítmény egyetlen eljárással az Európai Unión belül forgalmazható legyen. (A legtöbb gyógyszer így kerül forgalomba.) Az eljárás során a gyógyszer dokumentációjának értékelését az Európai Gyógyszerügynökség (továbbiakban: EMA) Emberi Felhasználásra Kerülő Gyógyszereket Értékelő Bizottsága (CHMP) végzi, az engedélyt pedig az Európai Bizottság adja ki.
2. A decentralizált eljárás esetében a készítmény még egyik tagállamban sem került forgalomba, azonban a készítmény dokumentációja azonos tartalommal, különböző tagállamok részére kerül benyújtásra. Ilyenkor az egyik tagország irányítja a forgalomba helyezés folyamatát.
3. A nemzeti eljárás, amely esetében csak egy országban kívánja a gyógyszergyártó a terméket forgalomba helyezni, így csak abban az országban kezdeményezi az eljárást.
4. A kölcsönös elismerési eljárást akkor alkalmazzák, ha egy tagországban már forgalomba hozatalra került a termék. Ilyenkor az a tagállam, ahol forgalomban van a termék, értékelő jelentést készít, melyet követően a másik tagállam engedélyezheti a termék forgalomba helyezését (ÁSZ).

A túlfogyasztás meghatározása és további vizsgálata

Túlfogyasztásnak minősül, ha a gyógyszerek, vagy étrend-kiegészítők alkalmazása mögött nincs egyértelmű egészségügyi ok, azt nem alapozza meg kórkép, a terápia, az alkalmazás hátrányai felülmúlják az előnyöket, valamint az alkalmazás hatása nem mutatható ki sem pozitív sem negatív értelemben.

A túlfogyasztás fogalma

A nem indokolt gyógyszerfogyasztás, túlfogyasztás kérdéskörét az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a „racionális gyógyszerhasználat” definícióján keresztül ragadja meg. A WHO meghatározása szerint a racionális gyógyszerhasználat olyan gyógyszeres kezelést jelent, amely:

• megfelel a beteg klinikai szükségleteinek
• abban az adagolásban történik, amelyet a beteg egyéni jellemzői megkövetelnek
• megfelelő időtartamban történik
• és a beteg és közössége legalacsonyabb költségén valósul meg (WHO, 2002, WHO, 2011)

Jól látszik, hogy a definíció három általános orvos-szakmai kritériumot tartalmaz, ezek részletes tartalmáról azonban a szöveg más részeiben nem találunk pontosabb kifejtést, míg a negyedik kritérium egyértelműen gazdaságossági, pénzügyi szempont.

A túlfogyasztás jelensége

A XX. század utolsó évtizedeiben a gyógyszerfogyasztás növekedése általános tendencia, amely a lakosság idősödése mellett nagyszámú új gyógyszer megjelenésével, a klinikai irányelvek és farmakoterápiás ajánlások dinamikus változásaival is összefügg (Bokor, 2015).

Ugyanakkor a nem indokolt gyógyszerhasználatot jelezheti, hogy minden fejlett egészségügyi rendszerben folyamatosan nő a felírt gyógyszerek mennyisége és emelkednek a gyógyszerkiadások. Emellett megfigyelhető, hogy a gyógyszeralkalmazás, gyógyszerfogyasztás jelentős eltéréseket mutat országról országra – miközben nem feltételezhető, hogy ezen populációk egészségi állapota ilyen jelentős mértékben különbözne. Mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyógyszerek alkalmazásában az egészségügyi szempontokon túl egyéb (orvos-szocializációs, kulturális, információhozzáférhetőséggel kapcsolatos és iparági) tényezők is szerepet játszanak. Amennyiben a gyógyszerek alkalmazása nem egyértelmű egészségügyi okokon alapul, felmerül, hogy az mennyiben indokolható és milyen egészségi kockázatokkal jár (ÁSZ).

A túlfogyasztás kérdése a hazai egészségügyi stratégiákban

A 2011 májusában elfogadott Semmelweis Terv a gyógyszerpolitikát illető kitörési pontként új prioritások kijelölésének, a hatékonyság növelésének, a befogadási rendszer transzparenciájának és rugalmasságának, a gyógyszerbiztonság növelésének és a gyógyszertárak egészségügyi ellátói szerepének visszaállítását, erősítését jelöli meg. Az új gyógyszerpolitika a minőségre és a költséghatékonyságra helyezi a hangsúlyt, eszerint transzparenssé kell tenni a gyógyszerek befogadási eljárását és a generikus program továbbfejlesztése teremthet lehetőséget a források felszabadítására. A program kiemeli a gyógyszerfogyasztók egészségtudatosságának növelését, az orvosok és gyógyszerészek érdekeltségének megteremtését a gyógyszeres terápia eredményességének növelésében, a közgyógyellátás egyszerűsítését és fontos célként jelöli meg a gyógyszertárak egészségügyi ellátói szerepének megerősítését (NEFMI, 2011).

Az „Egészséges Magyarország 2021-2027” Egészségügyi Ágazati Stratégia a Covid-19 járvány nyomán jelentkező kihívások figyelembevételével fő célként a stratégia a gyógyszerellátás zavartalan biztosítását fogalmazza meg. A gyógyszerellátási rendszer áttekintése nyomán az ágazati stratégia egyebek mellet az alábbi javaslatokat fogalmazta meg:

∙ Javasolt a hazai alapanyaggyártás ösztönzése, bizonyos hatóanyagok esetén annak újbóli megteremtése és fenntartása.

∙ Piaci ösztönzők bevezetése, csakúgy, mint a központi beszerzések rendszerének átgondolása az ellátásbiztonság garanciáinak hangsúlyosabb figyelembevétele. Szükséges lehet több besszállító számára lehetőséget biztosítani a piac ellátásában.

∙ Javasolt a hatékony, innovatív magas árú gyógyszerekhez való hozzáférés fenntartása és javítása.

∙ A gyógyszerellátás területén hatáskörrel rendelkező háttérintézmények minél hatékonyabb működése érdekében a szükséges erőforrások biztosítása. A legfontosabb hazai egészségügyi stratégiai dokumentumok tehát nem nevesítik kifejezetten a gyógyszertúlfogyasztás, irracionális használat problémáját, bár utalnak azzal összefüggésben álló fontos tényezőkre, mint az egészségtudatosság, a megelőzés fontossága és az iparági verseny (Egészséges Magyarország 2021-2027” Egészségügyi Ágazati Stratégia).

A gyógyszertúlfogyasztás jelei

Számos klinikai, és szakpolitikai bizonyíték támasztja alá azt, hogy a túlfogyasztás jelensége világszerte jelentős probléma. Az Egyesült Királyságban az egy főre jutó gyógyszerfelírások száma 1989-től 2008-ig több, mint megkétszereződött (Busfield, 2015), a depresszió kezelésére szolgáló szelektív szerotonin visszavétel gátlók felírása 1999-ről, 2012, re 18,4 millióról 50,2 millióra emelkedett. Ezen időszak alatt a depresszió megállapítására vonatkozó sztenderdek is folyamatosan enyhültek (Busfield, 2015). A gyógyszerfogyasztással kapcsolatos adatok a fejlett világban egyes gyógyszerfajták (koleszterincsökkentők, magas vérnyomás gyógyszerek) több nagyságrendű emelkedését mutatják. Az OECD országokban a vérnyomáscsökkentők fogyasztása mintegy 70%-al nőtt 2000 és 2017 között, és az lakosságarányosan Magyarországon és Németországban a legmagasabb (OECD 2019a).

Az antidepresszánsok fogyasztása ezen országok körében tizenhét év alatt megduplázódott, Magyarországon az ilyen célú gyógyszerek fogyasztása ugyanakkor alacsonyabb, mint a többi fejlett ország körében. A koleszterincsökkentők felhasználása még nagyobb növekedést mutatott, tizenhét év alatt megháromszorozódott, és Magyarországon ezek fogyasztása átlagosnak mondható. Emellett a nem indokolt használat veszélyét veti fel például az időskori demenciában szenvedők részére felírt antipszichotikus szerek alkalmazása, amely túlmutat a gyógyszerek eredeti rendeltetésén és inkább a betegek környezetének szükségleteit tükrözi (Busfield, 2015, Haw et al., 2009). A szub-szaharai afrikai országokban felírt maláriagyógyszerek nagy része pedig olyan betegekhez jut el, akik negatív maláriatesztet produkálnak (Reyburn et al. 2004). Lopes, Sautmann, Schaner értekezése rámutat, hogy a gyógyszerek vénykötelezettsége ellenére a legtöbb egészségügyi rendszer küzd a gyógyszertúlfogyasztás jelenségével. Jelentős különbségek mutathatók a nyugati országokban lakosságarányosan felírt antibiotikumok számában, miközben nem feltételezhető, hogy az adott populációkban a bakteriális fertőzések előfordulása is ilyen jelentős eltéréseket mutasson (Goosens et al., 2007). Egy kanadai vizsgálat során kiderült, hogy azok közül, akik torokfájdalom miatt antibiotikumot kaptak, csak minden harmadik esetben bizonyosodott be, hogy valóban jelen volt a feltételezett streptococcus baktérium (Mcisaac és Butler, 2002, Busfield, 2015). Németországi és olaszországi adatok arra mutatnak, hogy a gyermekek számára felírt antibiotikumok mennyiségének területi ingadozása nem indokolható a fertőző betegségek eltérő prevalenciájával (Hajdu, et al., 2018).

Bár Magyarországon európai viszonylatban az átlagnál nem alkalmaznak több antibiotikumot, a pácienseket gyakran széles spektrumú antibiotikumokkal kezelik, a penicillinek különféle kombinációinak felhasználási aránya hazánkban európai szinten a legmagasabbak között van. A szisztémás antibiotikumok túlzott felírása az őszi-téli szezonban pedig arra utal, hogy a jellemzően vírus okozta felső légúti megbetegedésekre is antibiotikumot írnak fel. Európai összehasonlításban Magyarországon a legmagasabb az antibiotikum-felhasználás szezonális ingadozása az alapellátásban és járóbeteg-szakellátásban. (Hajdu et al., 2018).

A túlfogyasztás egyes fajtái, okok, háttértényezők

Jól látható, hogy a gyógyszerhasználatot az egészségi okokon túl számos infrastrukturális és kulturális jellemző is befolyásolhatja, abban tetten érhető a túlfogyasztás jelensége.

Az orvos és a betegellátás oldala

A kezelő orvosok oldalán beazonosított jelenség, hogy az orvosok hajlamosabbak nagyobb veszélynek tekinteni, ha nem kezelnek egy beteget, mint azt, ha olyan kap kezelést, aki egészséges. Az orvosi szocializációnak alapeleme, hogy a beteg segítséget vár, tehát az orvosnak, kézzelfogható kezelést kell nyújtania, máskülönben nem segített (Busfield, 2015). A gyógyszertúlfogyasztás hátterében állhatnak olyan tényezők is, mint például, ha az orvos jövedelme összefügg bizonyos gyógyszerek értékesítésével, vagy az orvos bizonytalan egy adott kezelési protokollal kapcsolatban és a későbbi komplikációk elkerülése érdekében „biztos, ami biztos” alapon dönt a gyógyszeres kezelés mellett (Lopes, Sautmann, Schaner, 2019).

Betegek oldala

A betegek hajlamosak arra, hogy nem elégszenek meg az ágynyugalomra, életmódváltásra vonatkozó orvosi javaslattal, hanem a gyógyszerfelírással érzik „komolyam vehetőnek” és szakszerűnek az ellátást. A kutatás rámutat, hogy a betegek felől érkező nyomás adott esetben olyan erős lehet, hogy az, az orvos szakmai meggyőződését is felülírhatja. A 2055 beteg bevonásával lefolytatott kutatás szerint 20%-kal több az indokolatlan maláriaellenes gyógyszer felhasználás, ha a beteg mérlegelésére bízzák a gyógyszeres kezelés választását. (Lopes, et al. 2019)

Nem vényköteles termékek túlfogyasztása

A vény nélkül hozzáférhető termékek orvosi rendelvény nélkül és ilyen módon érdemi dóziskontroll hiányában érhetőek el, miközben ezen készítmények számos esetben igen erős hatásmechanizmussal rendelkező hatóanyagokat tartalmaznak. A vény nélküli gyógyszerek túlzott alkalmazása közvetlen egészségügyi kockázatokat okozhat (pl.: vese- és májkárosodás, gyomorfekély), a fájdalomcsillapítók hosszú távú alkalmazása jelentős egészségromlást is okozhat.

„Elgyógyszeresedés”

A „pharmaceuticalisation” azt a folyamatot jelenti, amelynek során különféle társadalmi, viselkedési és fiziológiai állapotokat egyre nagyobb mértékben minősítenek olyannak, amely gyógyszeres kezelést igényel. A gyógyszerhasználatra hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mint amely egy jól definiált testi állapot kezelésével van összefüggésben. Ugyanakkor a gyógyszerhasználat közelmúltbeli növekedésében jelentős szerepet játszik ma már az is, hogy panasz, és életminőségét korlátozó klinikai kórkép hiányában, megelőzés céljából, úgynevezett biomarkerek nyomon követése alapján javasolnak az orvosok a betegek számára gyógyszerkészítményeket. A korábban egészségesnek számító állapot egyes betegségek előállapotának minősül (pre-hipertónia, pre-diabétesz), és a megelőzés érdekében gyógyszeres kezelést indokol. Hasonló jelenség az antidepresszánsok fogyasztásának növekedése a nyugati társadalmakban, a protokollok egyre több korábban patologikusnak nem minősülő állapotot minősítenek depressziónak (Busfield, 2015).

Halmozott gyógyszerszedés

A polifarmácia általában legalább ötféle, vagy a klinikai kép alapján indokoltnál többféle gyógyszer egyidejű szedése. A polifarmácia elsősorban az idősek körében gyakori jelenség. Egy 65 év felettiekből álló csoportot vizsgáló kutatás szerint a polifarmácia gyakorisága 45 százaléknak, a rendkívüli polifarmácia (legalább 10-féle gyógyszer) incidenciája 6 százaléknak bizonyult a vizsgált populációban. Ez magyarázható az időskorra jellemző komorbiditással, ugyanakkor a különböző támadáspontú és eliminációjú gyógyszer párhuzamos alkalmazása több tanulmány szerint kapcsolatban állhat a geriátriai betegek romló funkcionális állapotával, gyakori kórházi kezelésekkel és idő előtti halálozással is. A polifarmácia nehezen kezelhető gyógyszerkölcsönhatásokat, mellékhatásokat okozhat, amely további gyógyszerkészítmények alkalmazásához vezethet (Soós, Viola, 2019).

Gyógyszerfüggőség

Közismert, hogy bizonyos gyógyszerek, rendszeres adagolás mellett függőséget okozhatnak. A gyógyszerfüggőség a kémiai addikciók közé tartozik, általában akkor fordul elő, ha a beteg valamilyen más szenvedélyszerről, például alkoholról való leszokás érdekében helyettesítő gyógyszert kap, vagy szorongásos panaszai miatt kezd nyugtatókat szedni. Gyógyszerfüggőséget okozhatnak a nyugtatók, vagy altatók, fájdalomcsillapítók, hangulatjavítók, antidepresszánsok és antipszichotikumok (Orsolics, 2019).

A leggyakoribb függőséget okozó gyógyszerek a fájdalomcsillapítók és az altatók. Egy egyszerű vény nélküli orrcsepp alkalmazásával is valódi gyógyszerfüggőség léphet fel. A gyógyszerfüggőség előfordulási gyakoriságát nehéz megbecsülni, egy 2017-es cikk szerint csaknem 200 ezer fő szenvedhet gyógyszerfüggőségben Magyarországon. Nagyjából 70 ezer a pszichiátriai szerfüggők (nyugtató, altatószer, szorongáscsökkentő szer) száma, 100 ezren lehetnek a hashajtó-függők, 25 ezren pedig orrcsepp miatti addikciótól szenvednek. A szakemberek szerint Magyarországon nagy mennyiségű altató- és nyugtatószer fogy, mely komoly népegészségügyi gond (Kopácsi, 2017).

Gyógyszerekkel járó problémák

A gyógyszerek alkalmazása során számos probléma és mellékhatás is felmerülhet, amelyeket figyelembe kell venni. Ezek közé tartoznak a következők:

1. Mellékhatások: A gyógyszerek számos nemkívánatos mellékhatást okozhatnak, mint például hányinger, szédülés, bőrkiütés vagy alvászavarok. Fontos, hogy az emberek tájékozódjanak a gyógyszerek lehetséges mellékhatásairól és az adagolási utasításokat betartva szedjék a gyógyszereket.
2. Gyógyszerkölcsönhatások: Előfordulhat, hogy egyes gyógyszerek nem kompatibilisek egymással és káros kölcsönhatásokat okozhatnak a szervezetben. Ezért fontos, hogy az emberek beszéljenek orvosukkal vagy gyógyszerészükkel arról, hogy milyen gyógyszereket szednek és figyelmeztessék őket, ha új gyógyszert szeretnének elkezdeni használni.
3. Függőség és visszavonási tünetek: Bizonyos gyógyszerek, például erős fájdalomcsillapítók vagy szorongásoldók, függőséget és visszavonási tüneteket okozhatnak, ha hirtelen abbahagyják őket. Ezért ezeket a gyógyszereket fokozatosan kell elhagyni, az orvos utasításainak megfelelően.
4. Antibiotikum-ellenállóság: Az antibiotikumok túlzott vagy helytelen használata miatt, antibiotikum-ellenállóság alakulhat ki. Ez azt jelenti, hogy a baktériumok ellen hatástalanná válnak a gyógyszerek és nehezebbé válik a fertőzések kezelése. Ezt elkerülendő, fontos, hogy az antibiotikumokat kizárólag az orvos utasításainak megfelelően szedjük és ne használjuk őket vírusos fertőzések esetén.
5. Túl gyakori gyógyszerszedés: Egyes emberek hajlamosak túlzásba vinni a gyógyszerek fogyasztását és folyamatosan túladagolják magukat. Ez nem csak egészségügyi kockázatokkal jár, de hozzájárul a gyógyszer-rezisztencia problémájához is. Fontos, hogy csak akkor szedjünk gyógyszert, ha ténylegesen szükségünk van rá, és azt az adagolási utasításokat betartva tegyük.

Ezek a problémák rámutatnak az egészségügyi rendszer és a gyógyszerfogyasztás kihívásaira. Tájékozódni és gondolkodni kell a gyógyszerfogyasztásról, és szükség esetén alternatív terápiákat vagy természetes gyógymódokat is fontolóra kell venni, melyek bizonyos helyzetben egészségesebbek is lehetnek.

Gyógyszerfogyasztók

A KSH közreműködésével lefolytatott európai lakossági egészségfelmérés (ELEF) igazolta azt a közismert összefüggést, hogy az életkor előrehaladtával a gyógyszert szedők aránya fokozatosan emelkedik. Míg a 15-34 éves korosztály közel negyede szed receptre felírt gyógyszert, a 35-64 éves korosztály fele és a 65 évesnél idősebbek közel 90%-a. Megfigyelhető az az összefüggés is, hogy az életkor előrehaladtával a nemek szerinti gyógyszerfogyasztás aránya egyre kevésbé tér el egymástól. Emellett látható összefüggés van a sporttevékenység végzése és a gyógyszerfogyasztás között, a sporttevékenységet végzők körében, mindkét nem esetében kisebb arányban fordulnak elő gyógyszerfogyasztók, mint a nem sportolók között (KSH, 2014).

Gyógyszeripar és gyógyszerpiac

A gyógyszeripar fejlődése az utóbbi két évtizedben kiemelkedő volt, bevétele 2019-ben mintegy 1,25 milliárd USD-t ért el (Statista, 2020). A gyógyszeriparban jelentős súllyal bír néhány nagy multinacionális vállalat, melyek többsége az Egyesült Államokban található. Kiemelkedő növekedés tapasztalható Kína gyógyszeriparában, míg az európai gyógyszeripar közel 450 ezer embert foglalkoztat és Ázsiától lemaradva, de Észak-Amerikát megelőzve a második legnagyobb jelentőségű a világ gyógyszeriparában (Nagy, 2018).

A magyar gyógyszeripar mintegy 6%-kal járul hozzá a GDP-hez, a hazai kibocsátás lényegében négy nagy gyógyszergyár teljesítményét jelenti (KSH, 2019; ITM, 2018), a hazai gyógyszeripar kibocsátásának több, mint nyolcvan százaléka exportértékesítés (KSH, 2019), hazánk öt legfontosabb exportterméke a személygépkocsi, a gépjárműalkatrészek, telefonkészülékek, a gyógyszerek és a számítógép. A 2020. évi Covid-19 járvány a külkereskedelmet negatívan befolyásolta, ugyanakkor 2019. évben a visegrádi országok közül Magyarország volt az egyetlen, amelynek külkereskedelmi mérlege a gyógyszerek tekintetében szufficites volt. (Portfolio, 2021), (MAGYOSZ, 2021b) Ebben az időszakban a 2019-es évhez viszonyítva, csak a gyógyszertermékek külkereskedelme volt képes növekedést elérni. (KSH, 2020)

Iparági összevetésben a gyógyszeripar a második legmagasabb hozzáadott értéket állítja elő. A KSH adatai alapján az egy főre vetített bruttó hozzáadott érték 2018. évben 24 milliárd forint, 2019. évben 31 milliárd forint volt, amellyel a gyógyszeripar első helyen áll a stratégiai ágazatok között (Portfolio, 2020).

Gyógyszerkiadások nemzetközi összehasonlításban

Az OECD 2019. évi vizsgálatában résztvevő országokban átlagosan a GDP 1,36%-át tették ki a gyógyszer kiadások 2016. és 2020. között. A legnagyobb volumenű kiadás a felmérésben résztvevő országok között Bulgáriában tapasztalható, ahol a GDP 2,45%-át fordítják ilyen célra, míg a legkisebb százalékos ráfordítás Luxemburg esetében látható. A felmérésben résztvevő országok közül hazánkban az EU viszonylatában a harmadik legnagyobb a GDP arányában a gyógyszerekre fordított kiadás (1,73%).

A legnagyobb mértékű gyógyszerkiadás egy állampolgárra vetítve az Egyesült Államok valósul meg, míg az Európai Unióban 2020. évben Németország esetében a legnagyobb (935,1 USD), amely valamivel több, mint másfélszerese hazánk adatainak. Magyarországon az egy főre eső gyógyszerkiadás 2016–2020. években 590,0 USD volt, amely a vizsgált országok és az EU országai között némileg meghaladja az átlagot. Miközben tehát Magyarországon az egy főre jutó költségek átlagosnak mondhatók, a GDP-hez viszonyítva jelentősebbnek mondható a gyógyszerkiadás (OECD, 2019b).

2021–2022-es magyarországi adatok

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) gyógyszerforgalmi adatai alapján a 2022 áprilisi forgalomhoz képest 6 százalékkal bővült a támogatott vényköteles gyógyszerek eladása 2022 májusban. A 2021. évhez mérten majd 12 százalékos a növekedés mértéke. A bruttó forgalom 50,1 milliárd forintot tett ki 2022 májusban. A támogatott vényköteles forgalom áprilishoz képest 6 százalékkal bővült, a 2022. évhez képest pedig 11,9 százalékkal. A forgalmi adatokhoz hasonlóan a dobozeladások száma is jelentősen emelkedett. 2022 májusában 16,3 millió doboz vényköteles támogatott terméket adtak el a magyar gyógyszertárak. A 2021 májusához képest a növekedés mértéke 5,6 százalék, áprilishoz képest 4,9 százalék.

Gyógyszertámogatás a központi költségvetésben

Magyarország éves központi költségvetési adatai alapján a gyógyszertámogatás kiadásának mértéke 2017. évtől (339,2 Mrd Ft-ról) növekszik átlagosan évente 5,8%-kal, a kassza 2020. évben 407,94 Mrd Ft összeggel szerepelt. 2021. és 2022. évekre a gyógyszertámogatás kiadás további növekedése látható, amely 2022. évre 449,57 Mrd Ft összegben valósulhat meg (MÁK, 2020, 2020. évi XC. törvény, 2021. évi XCVI. tv.,).

Gyógyszerforgalom és gyógyszertámogatás

A gyógyszerekre fordított kiadások háromnegyedét a társadalombiztosítás, 2–3%-át a költségvetés, míg a fennmaradó költség közel negyedét lakossági térítés finanszírozza. Az egy főre jutó támogatott gyógyszerek vényforgalma jelentősen nem változott az elmúlt években, az arra fordított lakossági és állami támogatás volumene folyamatosan emelkedett. 2012. évben bruttó 428,8 Mrd Ft volt a gyógyszerek vényforgalmi költsége, amely 2019. évre 27,4%-kal (117,5 Mrd Ft-tal) növekedett. (KSH 4.1.1.22).

Gyártói befizetések

A gyógyszerkiadások központi költségvetésének egyenlegét javítják a gyógyszergyártók, forgalmazók befizetései. A Gyftv. befizetési kötelezettséget ír elő a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja részére. A gyártói befizetések 2017. évben 79,16 Mrd Ft bevételt jelentett, azonban a 2022. évi központi költségvetés tervezetében már 105,76 Mrd Ft összegen került tervezésre. A 2020. év végrehajtási adatai alapján a jogcímcsoport bevétele 101,58 Mrd Ft összegen teljesült.

Bibliográfia: 

ÁSZ – https://www.asz.hu/dokumentumok/E2118_Gyogyszertulfogyasztas.pdf

Bidlo, 2018 – Bidló, J. (2018): Gyógyszertámogatás, NEAK

Bokor, 2015

Busfield, 2015 – Assessing the overuse of medicines. Social science & medicine, 131, 199 -206

Egészségesebb – https://egeszsegesebb.hu/legnepszerubb-gyogyszerek/)

Egészséges Magyarország 2021-2027 Egészségügyi Ágazati Stratégia

Goosens et al., 2007 – Goossens, H., Ferech, M., Coenen, S., Stephens, P., & European Surveillance of Antimicrobial Co nsumption Project Group. (2007): Comparison of outpatient systemic antibacterial use in 2004 in the United States and 27 European countries. Clinical infectious diseases, 44(8), 1091-1095.

Gyftv. – 2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól

Hajdu, et al., 2018 – Hajdu Á., Szilágyi E., Kurcz A., Benkő R., Matuz M., Székely É. et al. (2018): Szakpolitikai bizonyíték -összefoglaló: Az antibiotikumok felelős alkalmazásának ösztönzése az antibiotikum-rezisztencia visszaszorítására a humán gyógyászatban Magyarországon [Policy brief. Promoting the appropriate use of antibiotics to contain antibiotic resistance in human medicine in Hungary]. Koppenhága: Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Regionális Irodája, (EVIPNet Szakpolitikai bizonyíték-összefoglalók 2. szám.)

Kopácsi, 2017 – Gyógyszerfüggők: csaknem 200.000 Magyarországon. 2017. 08. 14., https://stresszdoktor.hu/blog/gyogyszerfuggok-csaknem-200000-magyarorszagon.html

KSH, 2014 – Orvos által receptre felírt gyógyszert szedők aránya nem és korcsoport szerint, http://www.ksh.hu/elef/archiv/2014 /kiadvanyok_osszefoglalo_adatok.html?lang=hu

KSH, 2019; ITM, 2018 – Helyzetkép az iparról, 2019http://www.ksh.hu/docs /hun/xftp/idoszaki/jelipar/2019/index.ht ml

KSH, 2019 – Helyzetkép az iparról, 2019http://www.ksh.hu/docs /hun/xftp/idoszaki/jelipar/2019/index.ht ml

KSH 4.1.1.22 – A támogatott gyógyszerek vényforgalma

Lopes et al. 2019 – Lopez, C., Sautmann, A., & Schaner, S. (2019): The contribution of patients and providers to the overuse of prescription drugs (No. w25284). National Bureau of Economic Research.

Lopes, Sautmann, Schaner, 2019 – Lopez, C., Sautmann, A., & Schaner, S. (2019): The contribution of patients and providers to the overuse of prescription drugs (No. w25284). National Bureau of Economic Research.

MAGYOSZ, 2021a – A gyógyszerengedélyezés folyamata https://www.magyosz.org/hu/oldal /a – gyogyszerengedelyezes-folyamata

MAGYOSZ, 2021b – A gyógyszergyártás a koronavírus előtt, alatt és után, https://www.magyosz.org/hu/hir/show/596 /a-gyogyszergyartas-a-koronavirus-elott-alatt-es-utan Letöltés dátuma: 2021.06.10.

MÁK, 2020, 2020. évi XC. törvény, 2021. évi XCVI. tv.

Mcisaac és Butler, 2002, Busfield, 2015 – McIsaac, W. J., & Butler, C. C. (2000): Does clinical error contribute to unnecessary antibiotic use?. Medical Decision Making, 20(1), 33-38.

Nagy, 2018 – A gyógyszeripar fejlődése az Európai Unió különböző országcsoportjaiban. In: Lengyel, I. (2018). Térségek növekedése és fejlődése: egészségipari és tudásalapú fejlesztési stratégiák. Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar 2018

NEAK, 2021a – Gyógyszerek és tápszerek társadalombiztosításba történő befogadása, és a támogatás megállapítása, http://www.neak.gov.hu/felso_menu/rolunk/kozerde ku_adatok/tevekenysegre_mukodesre_vonatkoz o_adatok/a_hatosagi_ugyek_intezesenek_rendjevel_kapcsolatos/gyogyszer_tb_tamogatas_befogadas

NEFMI, 2011 – Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére, 2011. május 11., letöltve: 2021.06.22.

Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő gyógyszerforgalmi adatai

OECD 2019a – OECD iLibrary – Pharmaceutical consumption https://www.oecd-ilibrary.org//sites/4dd50 c 0 9 – en/1/2/10/3/index.html?itemId=/content/publication/4dd50c09- en&mimeType=text/html&_csp_=82587932df7c06a6a3f9dab95304095d&itemIGO=oecd&itemContentType=book&_ ga=2.254755016.1306354671.1623309806-502552798.1579860660

Orsolics, 2019 – Orsolics (2019): Gyógyszerfüggőség! Okozhatnak-e a gyógyszerek függőséget?, 2019.10.03., https://fuggosegkezeles.hu/fuggosegrol/item/85-gyogyszerfuggoseg-okozhatnak-e-a-gyogyszerek-fuggoseget

Portfolio, 2020 – Booking, Biotech USA: mi áll a százmilliós GVH-bírságok hátterében? https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200917/alzahu-booking-biotech-usa-mi-all-a-szazmillios-gvh-birsagokhattereben-448370

Portfolio, 2021 – Olyat tud a magyar gyógyszeripar, amit a visegrádi országoké nem, de van egy figyelmeztető jel https://www.portfolio.hu/gazdasag/20210121/olyat-tud-a-magyar-gyogyszeripar-amit-a-visegradi-orszagoke-nemde-van-egy-figyelmezteto-jel-466070 Olyat tud a magyar gyógyszeripar, amit a visegrádi országoké nem, de van egy figyelmeztető jel https://www.portfolio.hu/gazdasag/20210121/olyat-tud-a-magyar-gyogyszeripar-amit-a-visegradi-orszagoke-nemde-van-egy-figyelmezteto-jel-466070

Reyburn et al. 2004 – Reyburn, H, R Mbatia, C Drakeley, I Carneiro, E Mwakasungula, O Mwerinde, K Saganda, J Shao, A Kitua, R Olomi, B Greenwood, and C Whitty (2004): “Overdiagnosis of Malaria in Patients with Sev ere Febrile Illness in Tanzania: A Prospective Study”, British Medical Journal 329(7476): 1212.

Statista, 2020 – Global pharmaceutical industry – statistics & facts https://www.statista.com/topics/1764/globalpharmaceutical-industry/

Soós, Viola, 2019 – Soós, G., Viola, R. (2019): Gyógyszer alkalmazás idős korban; potenciálisan nem megfelelő gyógyszerlisták. IDŐSGYÓGYÁSZAT, 4(1-2), 11-14.

WHO, 2002 – Promoting rational use of medicines: core components (No. WHO/EDM/20 02.3). World Health Organization.

WHO, 2011 – The World Medicines Situation: Rational Use of Medicines. World Health Organisation, Geneva. Williams, S.J., Martin, P., Gabe, J., 2009. https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/67438/WHO_EDM_2002.3.pdf

További elemzéseink, amelyek érdekelhetik