A felsőoktatásban tanulmányaikat kezdők számára meghatározó az ősz beköszönte. Az egyetemi, főiskolai éveket gyakran a legszebb résznek tartják az emberek életük során, tudományos törekvések, személyiségfejlődés jellemzi az újonnan felfedezett szabadság ízével fűszerezve. Ugyanakkor szorongással és stresszel jár karöltve: beilleszkedni egy új közegbe, megfelelni a tanárok elvárásainak, zárthelyi-és vizsgaidőszakok, egyetemi bulik kiugró mennyisége.
A középiskolai, szigorúbb rend után a megfelelő időbeosztás és a napi rutin kialakítása nehézséget tud okozni a fiataloknak. Az órák és a tanulás mellett kevesebb idő marad a rekreációra, csökken a fizikai aktivitás és az alvásidő is. Az egyetemi élet nyomása miatt egyeseknek a drogokhoz, alkoholhoz, gyógyszerekhez való fordulás egy átmeneti megküzdési (coping) mechanizmust kínál. Az egészségkárosító magatartás a 17-22 éves korosztályban éri el a csúcspontját (1). A szerhasználatot nagyban befolyásolja a családi háttér és a nevelési szokások, ezt pedig tovább fokozza a fogyasztói társadalom hedonizmusra való ösztönzése, azaz rövid időn belül minél több „szerotoninbombát” adni a szervezetnek. A különböző stimulánsok jól illeszkednek ehhez a felgyorsult világhoz.
A hallgatók életét a tanulmányi követelmények, a tananyag mennyisége mellett a kezdeti szakmai inkompetencia érzése és a szülőktől való leválás is megnehezítheti. Ezen kívül az anyagi problémák (lakhatás fenntartása, alapvető költségek, könyvek) és a tanulmányok melletti munkavállalás is fejtörést okozhat. Az első év a barátságok kialakulásának időszaka, a kollégiumi élet vagy albérlet lehetőségével a diákok kikerülnek a szülők felügyelete alól, a családi konfliktusokat felváltják a lakótársakkal való együttélés problémái. Ha az új környezethez való alkalmazkodás nem valósul meg kellő mértékben, akkor elzárkózás, izoláció váltja fel. A befordulás később depressziót és mentális problémákat okozhat.
A felsőoktatási intézményekben tanulók közül az orvostanhallgatók jelentik a legveszélyeztetett csoportot, ezt alátámasztja, hogy egy amerikai felmérés szerint a 12 legmegterhelőbb foglalkozásból 8 egészségügyi munkakörhöz köthető (2,3). Nemzetközi és hazai kutatások igazolják, hogy az orvosképzés hat éve alatt a medikusokat számos stressz éri.
Az illegális drogok és gyógyszerek használata
Az illegális szerhasználat vizsgálatára nehéz módszert találni, mellyel valós képet kaphatunk a magyarországi helyzetről. Sokszor az előítélet, a törvények és a félelem miatt hamis adatokat adnak meg a válaszadók, emiatt inkább a barátok, ismerősök példáját bemutatva bújnak ki a kérdések alól.
A hallgatóknak kinyílik egy új kapu az illegális szerhasználat felé, bővül a baráti kör, így akár vidékről a fővárosba költöző fiatalok számára is csábító lehet kipróbálni az újdonságokat. Továbbá kíváncsiság vagy kísérletezés, esetleg a kimaradástól való félelem (FOMO, azaz Fear of Missing Out) is vezérelheti őket. A marihuána mellett az alkohol, a kokain és az ecstasy a legfelkapottabb, de a nyugtatók használata is egyre gyakoribb.
A kábító hatású anyagok veszélyességének megítélése összefügghet a fogyasztás gyakoriságával. A prevenció lényeges, hiszen gyakran nem megfelelő forrásból szerzett információ okozhat egészségkárosodást. Az egyik kérdőív eredménye alapján a fiatalok véleménye szerint a legveszélyesebb anyagok a heroin, a kokain, az LSD és a hasis, viszont az ezekhez való hozzájutást nehezebbnek, drágábbnak ítélik meg. A kevésbé veszélyesek közé a marihuánát, az ecstasyt és a gyógyszereket sorolták, ugyanakkor ezekhez könnyebben hozzáférnek, és akár egy egyetemista pénztárcájának is kedvezőbb megoldást jelenthetnek. Az utóbb felsorolt szerek káros hatása nem marad el a „veszélyesebb” anyagokétól (4).
A magyarországi vizsgálatok szerint az orvostanhallgatók 27%-a használt már valamilyen drogot vagy gyógyszert stresszcsökkentő céllal (6). Az adatok alapján a szerhasználat előfordulása nem gyakori, viszont hosszabb távon növekedhet, továbbá az egészségkárosító hatásai sem elhanyagolhatók. Külföldön sem fényesebb a helyzet, egy angol kutatás szerint a friss medikusok illegális drogokkal való visszaélése 33% volt (5). Azok a hallgatók, akik kábítószerhasználatról számolnak be, már az orvosi egyetem megkezdése előtt éltek vele.
Fontos kiemelni továbbá, hogy a tűvel injektálható illegális tudatmódosítók miatt a Hepatitis B, C és HIV-betegségek terjedése is súlyos problémát jelenthet. Egy 2015-ös kutatás alapján a vizsgálatba bevont új pszichoaktív szereket injektáló tűhasználók között a Hepatitis C prevalenciája 78,7% (7) volt.
Alkoholfogyasztás
Az alkoholfogyasztás is stresszoldó módszer az egyetemisták körében. A fogyasztás gyakoriságáról elmondható, hogy legtöbbször társaságban, szórakozás céljából kapcsolják össze az alkoholt a programokkal, viszont már a középiskola során megjelenik a fiatalok életében, igaz, a hozzáférés ekkor még nehezebb a 18 éven aluliak számára. Legtöbbször a szülők kínálják a gyerekeket, ünnepek és családi összejövetelek során találkoznak először alkohollal. Későbbi tanulmányaik idején, a szemeszter kezdetén akár a beilleszkedés reményében is nyúlhatnak a hallgatók alkoholhoz, kialakítva ezzel a későbbi fogyasztási szokásokat.
Kutatások is alátámasztják, hogy a magyarországi orvostanhallgatók 50%-a fogyaszt alkoholt heti rendszerességgel (8). Az egyetemi képzés során szakemberekké válnak, de nem készülnek fel arra, hogy a saját jóllétüket is fenntartsák, és ne csupán a betegségek esetén foglalkozzanak egészségügyi állapotukkal. Sokan mindössze akkor cselekednek, amikor már baj van, és csak tartós betegség után változtatnak káros szokásaikon. Ezt támasztja alá, hogy egy felmérés szerint a koronavírus-járvány során az egészségkárosító magatartás csökkent, viszont a Covid előtt a fogyasztók száma nőtt. Mindebből arra lehet következtethetni, hogy a hazai egyetemisták körében feltehetően csökkent a rekreációs droghasználat, de a problémás (pszichés/mentális) esetekben megnőtt a fogyasztás gyakorisága. (9)
A stresszcsökkentésre a kezdő hallgatók vélhetően nem ismernek elegendő stratégiát – fontos lenne az egyetemi évek alatt erre nagyobb hangsúlyt fektetni. Egyrészt az intézmények részéről különböző kurzusokkal vagy sportolási lehetőség biztosításával, másrészt prevenciós és segítő programokkal. A kortársak modellként hathatnak egymásra, a stressz csökkentése fokozza az egészséges és kiegyensúlyozott életmódhoz való alkalmazkodást, ráadásul az önismereti, életvezetési készségek fejlesztése is alternatív megoldást jelenthetne a gólyáknak. A prevenció lényege – a drogfajták és egészségügyi következményeik bemutatása mellett – az elutasító magatartás kialakítása lehet: merjen nemet mondani az illegális szerhasználatra, és másképp „lazuljon” két vizsga között!
Felhasznált irodalom:
(1): Bak Judit (2007): Egészségtudatosság és káros szenvedélyek reprezentációi gyermekkorban.
In Pikó Bettina (szerk.): Ifjúság, káros szenvedélyek és egészség a modern társadalomban., Budapest, L’Harmattan. 168–183
(2,3): Bughi, S. A.–Sumcad, J.–Bughi, S.: „Effect of Brief Behavioral Intervention Program in managing stress in medical students from two southern California Universities.” In: Medical Education Online, 2006;11(17).
Rathbun, J.: „Helping medical students develop lifelong strategies to cope with stress.” In: Academic Medicine, 1995;70(11): 955-956.
(4): Bak Judit (2007): Egészségtudatosság és káros szenvedélyek reprezentációi gyermekkorban.
In Pikó Bettina (szerk.): Ifjúság, káros szenvedélyek és egészség a modern társadalomban. Budapest, L’Harmattan.
+ Nemzeti Drog Fókuszpont- Éves jelentés 2016, Elekes 2016
(5): Pickard, M.–Bates, L.–Dorian, M.–Greig, H.–Saint, D.: „Alcohol and drug use in second-year medical students at the University of Leeds.” In: Medical Education, 2000;34: 148–150
(6): Bíró, É.–Balajti, I.–Ádány, R.–Kósa, K.: „Az egészségi állapot és az egészségmagatartás vizsgálata orvostanhallgatók körében.”
In: Orvosi Hetilap, 2008;149(46): 2165–2171.
(7): Nemzeti Drog Fókuszpont-Fertőző betegségek, Éves jelentés 2015
(8): Bíró, É.–Balajti, I.–Ádány, R.–Kósa, K.: „Az egészségi állapot és az egészségmagatartás vizsgálata orvostanhallgatók körében.” In: Orvosi Hetilap, 2008;149(46): 2165–2171
(9): Arnold, P., Gelencsér, A., & Elekes, Z. (2022). Hogyan változott a hazai egyetemisták drogfogyasztása a Covid idején?. METSZETEK – Társadalomtudományi folyóirat, 11(1), 161–177.
https://doi.org/10.18392/metsz/2022/1/10
