A globális drogcsempészet az elmúlt évtizedekben folyamatosan alkalmazkodott a hatóságok egyre szigorúbb ellenőrzési módszereihez. A hagyományos útvonalak és eszközök mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a modern technológiai megoldások, amelyek új kihívások elé állítják a bűnüldöző szerveket. Az egyik leginnovatívabb és legveszélyesebb eszköz a víz alatti drónok használata, amelyek képesek rejtve mozogni a tengerek mélyén. Ezek a távolról is irányítható járművek nemcsak a határvédelem radarjai és szonárjai elől tudnak elbújni, hanem nagy mennyiségű illegális szállítmányt is képesek célba juttatni. A víz alatti drónok alkalmazása így nem csupán a bűnözők leleményességét mutatja, hanem rávilágít arra is, hogy a modern technológia árnyoldalai milyen komoly fenyegetést jelentenek a nemzetközi biztonságra. Ez a cikk azt vizsgálja, hogyan váltak a víz alatti drónok a drogcsempészet egyik legújabb fegyverévé, és milyen válaszokat adhatnak erre a hatóságok.

2022 júliusában, a spanyol rendőrség több, körülbelül 200 kilogramm kábítószer szállítására alkalmas vízalatti járművet foglalt le.[1] Nem ez volt az első alkalom, hogy a hatóságok személyzet nélküli hajót kaptak el, amely tiltott anyagokat szállított. Ezek a távirányítással működő „narco-drónok”, „narco-tengeralattjárók” vagy „víz alatti drónok”[2] egy új korszakot jeleznek a nemzetközi drogcsempészetben. A kábítószerek és más tiltott áruk immár a világ bármely pontjáról irányítható operátor segítségével átszállíthatók az óceánokon.

Hogyan áll a nemzetközi jog a víz alatti dónokhoz? Az alapvető probléma az, hogy a nemzetközi jogban nincs egyetlen, mindenki által elfogadott meghatározása a „hajó” vagy „vízi jármű” fogalmának. Ez megnehezíti annak eldöntését, hogy mikor kapcsolódnak jogok és kötelezettségek egy adott hajóhoz.[3]

A rendvédelmi hatóságok már most is alkalmaznak személyzet nélküli tengeri járműveket rendészeti célokra. Ausztrália tavaly drónokat ajándékozott Srí Lankának,[4] hogy támogassa az embercsempészet elleni műveleteket. Magáncégek pedig olyan személyzet nélküli felszíni járműveket terveznek, amelyeket az illegális halászat elleni járőrözésre lehet használni.[5]

A nemzetközi jog előírja, hogy az államoknak együtt kell működniük és információt kell megosztaniuk a különböző tengeri, határokon átnyúló bűncselekmények megelőzése érdekében. Például az ENSZ Tengerjogi Egyezményének 108. cikke[6] minden államot kötelez arra, hogy közösen lépjenek fel a nyílt tengeren zajló kábítószer-csempészet visszaszorítása érdekében. Az 1988-as Kábítószer Egyezmény[7] ennél is tovább megy: lehetővé teszi a szerződő felek számára, hogy megállítsák és átvizsgálják egymás hajóit, ha megalapozottan gyanítható, hogy tiltott kábítószerek csempészetében vesznek részt. Ugyanakkor ha egy távirányítású tengeralattjáróról vagy drónról beszélünk, amelynek nincs senki a fedélzetén, a jelenlegi jogszabályok és rendészeti eljárások értelmezése már nem annyira evidens.

Az ausztrál jogszabályok például úgy határozzák meg bűncselekményként a kábítószer-csempészetet, hogy egy „személy szállítja az anyagot”, azonban nem térnek ki arra az esetre, amikor a szállítás idején a személy fizikailag nincs jelen. Egy ember nem feltétlenül tekinthető a tiltott szerek birtokosának, ha távolról irányít egy narco-drónt.[8]

Ez felveti annak a kérdését is, hogy vajon milyen módon vonható büntetőjogi felelősségre egy jármű tervezője. Például mi történik akkor, ha a járművet tervező személy nem tudta, hogy azt bűncselekmény elkövetésére fogják használni? A tengeri autonóm járművek tervezőinek és gyártóinak mérlegelniük kell, hogyan védhetik meg termékeiket a nem rendeltetésszerű, jogellenes felhasználástól.[9]

Egy további probléma lehet annak a meghatározása, hogy melyik ország rendelkezik joghatósággal, amikor egy bűnszervezet „narco-tengeralattjárókat” használ. Például mi történik akkor, ha a feltételezett elkövető egy belarusz területen tartózkodó orosz állampolgár, aki egy autonóm járművet irányít, hogy kábítószert szállítson Mianmarból Ausztráliába? A személyzet nélküli járművek fényében az államoknak új joghatósági alapokat kell mérlegelniük, amelyek igazolják a hatáskör gyakorlását egy feltételezett elkövető felett. Még ha a rendvédelmi hatóságoknak sikerül is letartóztatniuk az elkövetőt és érvényesíteniük a joghatóságot, a büntetőeljárás valószínűleg számos további kihívástól függ majd, például a bűnügyi hírszerzési információk megosztásától és a kiadatási eljárásoktól.[10]

[1] Sand L. (2022). Drug smuggling: Underwater drones seized by Spanish police. BBC. https://www.bbc.com/news/world-europe-62040790

[2] NA. (2022). Colombian Navy Catches Narco Submarine Carrying 4 tons of Cocaïne. Naval News. https://www.navalnews.com/naval-news/2022/02/colombian-navy-catches-narco-submarine-carrying-4-tons-of-cocaine/

[3] Klein N. & McLaughlin R. (2022). ‘Narco-drones’ are the newest form of drug trafficking. Our laws aren’t yet ready to combat them. The Conversation.

[4] NA. (2021). Australia and Sri Lanka strengthen ties over aerial drone surveillance. https://www.australiandefence.com.au/defence/unmanned/australia-and-sri-lanka-strengthen-ties-over-aerial-drone-surveillance#:%7E:text=At%20a%20virtual%20ceremony%2C%20Commander,crime%20fighting%20in%20Sri%20Lanka.

[5] NA (2020). Combating IUU Fishing with Autonomous Vehicles. Saildrone. https://www.saildrone.com/news/autonomous-vehicles-combat-iuu-fishing#:%7E:text=A%20fleet%20of%20six%20saildrones,large%2Darea%20search%20and%20rescue.

[6] https://www.un.org/depts/los/convention_agreements/texts/unclos/closindx.htm

[7] https://www.unodc.org/unodc/en/treaties/illicit-trafficking.html?ref=menuside

[8] Klein N. & McLaughlin R. (2022).

[9] Klein N. & McLaughlin R. (2022).

[10] Klein N. & McLaughlin R. (2022).