Olvasási idő: 5 perc

Vizsgadrukk – Okosdrogok (I. rész)

Szerző
Drogkutató Intézet
Dátum
2023.12.12.
Az egészség fontosabb, mint egy jeles vizsgajegy, vagy hamarabb teljesített vizsgaidőszak. A közösségi nyomás sem lehet mentség az illegális szerhasználatra vagy indikáción kívüli gyógyszerhasználatra. A gyógyszerek pedig nem a vizsgadrukk legyőzésére lettek fejlesztve hosszú évek fáradtságos munkája során, hanem bizonyos kórképek/betegségek kezelésére

 

A vizsgadrukkot mindenki jól ismeri, érettségi, felvételi vagy vizsgaidőszak során találkoztunk már vele, voltaképpen nem más, mint a szervezetünk stresszreakciója. Szorongunk, hogy megfeleljünk az elvárásoknak és a vizsgakövetelményeknek. A szervezet stresszközpontja az agyunkban a hipotalamusz részén helyezkedik el. A vizsgahelyzetre emelkedik a vérnyomás, nő a pulzusszám, izzadságmirigyeink működésbe lendülnek, izmaink megfeszülnek, az emésztés lelassul szájszárazsággal társulva (vagy a vizelési inger megnövekedése és gyorsuló bélmozgás is előfordulhat a kevésbé szerencséseknél). Az adrenalin és noradrenalin elöntik a testet, amelyek fenntartják az alarm állapotot, majd ezután következik az ellenállási és kimerülési fázis. Selye János szerint „nem a stressz öl meg, hanem ahogy reagálsz rá”, vagy a XXI. század embere értelmében, amit „fogyasztasz vagy használsz rá” pontosabb lenne (Selye, 1969). Mindenki másképp reagál a stresszes helyzetekre, a stimuláló szerektől a nyugtatókig/altatókig minden felkerül a palettára. Azonban nem kell messzire menni, akár az extrém mennyiségű koffeinfogyasztás is veszélyes lehet (nem ritka a napi 10-12 csésze kávé elfogyasztása a vizsgaidőszakban). 

Nyugatók/altatók

Sokan álmatlansággal (inszomniával) küzdenek a stresszesebb időszakokban. Számukra az inszomnia átalvási vagy korai ébredéssel járó megjelenési formában jelentkezik. Ugyan Magyarországon receptkötelesek ezek a szerek, de a tapasztalatok szerint ez nem jelent akadályt. A legtöbb orvos felírja dobozostól, de csak átmeneti jelleggel oldják meg a problémát. A hosszú hatástartamú szereket kerülni kell, hiszen azok befolyásolják a másnapi aktivitást, valamint álmosságot, feledékenységet és depressziót is okozhatnak. A popkultúrában is felkapott benzodiazepinek ugyan csökkentik a szervezet izgalmi állapotát, és szorongásoldó hatása mellett az alvási fázisokat és minőségét is befolyásolják, a mellékhatásai viszont kellemetlenek és a számuk is óriási. Az eufória a rászokás fő tényezője, de ez egyénenként eltérő hatású lehet. Általános szedatív hatása mellett a reakcióidő nyúlik, a mozgás korlátozódik, ataxia (akaratlagos izommozgások koordinációjának zavara) jelenik meg. A nagyobb dózisok amnéziát okoznak, légzésdepresszió is kialakulhat, amit tovább ront a vizsga utáni „jól megérdemelt” alkohol elfogyasztása. A gyengeség, szédülés, fejfájás pedig általános mellékhatása a zavartság, paradox nyugtalanság, dezorientáltság és esetleges agresszió mellett. Krónikus használatát nehéz abbahagyni, megvonási tünetek jelentkeznek és előfordul memóriaromlás is. 

A barbiturátok viszont a benzodiazepineknél is nagyobb problémát jelentenek. Altatóként és nyugatóként használják ezeket is, de jelentős eufóriát tapasztalnak a fogyasztók. A mellékhatásai veszélyesebbek, gyakrabban okoz légzésdepressziót, toxikus adagban kómát, bénulást, myocardium (szívizom) depresszióját válthatja ki. Sajnos a barbiturátok közt népszerű abúzusszerek is vannak, sok országban forgalmazásuk teljesen megszűnt, így többet állítanak elő illegálisan, mint amennyit gyógyászati céllal felhasználnak (Barthó, L. 2017). 

Serkentőszerek

Az elterjedt koffeinforrások, a kávé és tea, vagy bátrabbaknál az energiaital mellett a koffeintabletta hirtelen nagy dózisa túlságosan is megterhelheti a szervezetet. Ezeket mértékkel szabad csak fogyasztani, hatásuk imponáló lehet, de egészségkárosító mellékhatásuk nem elhanyagolható. A vizsgaidőszak végére akár koffeinfüggőség is kialakulhat, de a magas vérnyomással küzdők esetén komolyabb problémákat is okozhatnak.

Drogok segítségével is próbálnak ébren maradni a tanuláshoz vagy egy nehezebb vizsga előtt a hallgatók

A kokain euforizáló hatása mellett teljesítményfokozás reményében is használják, alapja, hogy gátolja a katecholaminok (adrenalin, noradrenalin, dopamin) visszavételét a szimpatikus idegvégződésekben, azaz fokozza a szimpatikus idegrendszeri aktivitást (Trifilieff, Martinez, 2014). A vérnyomás megnő, a pulzus gyorsul, viszont a szívizom relaxációs képessége csökken (nem ernyed el eléggé), mindez már kis mennyiségű kokain elfogyasztása után jelentkezik, ami súlyos szív- és érrendszeri károkat okozhat, és legtöbbször észre sem veszik ezeket a tüneteket. Nagyobb dózisban tovább fokozódhat a gátló hatása a szívre, rontja a szív ingerképzését- és vezetését, ritmuszavarok is kialakulhatnak. Továbbá egyidejű alkohol vagy kannabisz fogyasztása a kokainnal olyan toxikus metabolitokat (anyagcsereterméket) termel, amely fokozza a szívre gyakorolt káros hatását a szernek. Krónikus használata szívelégtelenséghez, atherosclerosishoz és trombózishoz vezethet. Továbbá egy kutatás szerint a 18-45 évesek között a szívinfarktusok 25%-a kokainfogyasztáshoz köthető. Ugyanakkor ezek a mellékhatások súlyossága független attól, hogy fogyasztott-e már korábban kokaint a felhasználó. A szívre gyakorolt hatásai mellett tüdőödémát, extrém vérnyomás-emelkedést és ebből kifolyólag aorta dissectiot (szakadást) is eredményezhet (Vályi, P. 2005).

Az amfetaminok pszichostimuláns és teljesítményfokozó hatása miatt kapósabb a hallgatók körében. A központi idegrendszeren keresztül a fent említett katecholaminok szintjét növeli, de eltérően, mint a kokain. A 15-20-szor erősebb metamfetamint (köznyelvben: speed) kristályos formában fogyasztják. Szellemi élénkségét eufória kíséri. A vérnyomást emeli, az ereket szűkíti, de az alvásigény és az étvágy jelentősen csökken. A munkabírás fokozása miatt gyakran nyúlnak ehhez a szerhez. Ugyanakkor a túladagolás könnyen bekövetkezhet, fokozott izzadással, nagyon gyors szívveréssel (tachycardia), zavart viselkedéssel és akár paranoiával és pszichózissal is járhat. Krónikusan alkalmazva tartós személyiségváltozás következhet be, befele forduló és ellenséges lesz a fogyasztó. Koffein vagy alkohol fogyasztása az amfetamin mellett akár pszichotikus epizódot is okozhat. Pszichés függőség könnyen alakul ki és hamar kifejlődik a tolerancia is, azaz egyre nagyobb dózisra van szüksége a felhasználónak az ugyanolyan mértékű hatáshoz. A szer elvonásakor depresszió, aluszékonyság és motiválatlanság jelentkezik, ami egyáltalán nem előnyös egy szorított ütemű vizsgaidőszak során (Berman, Kuczenski, McCracken, 2009).

A felhasznált szerek között nem csak illegális drogok, nyugatók vagy a koffein szerepelnek, hanem a „figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar” (ADHD) kezelésére használt Ritalin is. A metilfenidát-hidroklorid hatóanyagot tartalmazó, központi idegrendszert serkentő gyógyszer javítja az agy meghatározott területeinek a működését, képes javítani a figyelmet és a koncentrálóképességet. Számos mellékhatása lehet, többek között álmatlanság, nyugtalanság, étvágytalanság és szívritmuszavar, szívproblémák is kialakulhatnak (Trenque, 2014; Rojí, Centeno, 2017). Magyarországon receptre kapható, szigorú szakorvosi felügyeletet igényel, de már a feketepiacon is „szárnyal” a készítmény. Ez pedig több veszélyt jelenthet, hiszen nem bevizsgált és ellenőrzött forrásból származik a gyógyszer, ismeretlen összetétellel és hatással társulva (Kozics, 2023). 

Mindezt összegezve, az egészség fontosabb, mint egy jeles vizsgajegy, vagy hamarabb teljesített vizsgaidőszak. A közösségi nyomás sem lehet mentség az illegális szerhasználatra vagy indikáción kívüli gyógyszerhasználatra. A gyógyszerek pedig nem a vizsgadrukk legyőzésére lettek fejlesztve hosszú évek fáradtságos munkája során, hanem bizonyos kórképek/betegségek kezelésére. Súlyos egészségügyi következménnyel jár, ha valaki helytelen mennyiségű és minőségű gyógyszert használ, annak ellenére, hogy annak terápiás felhasználása indokolatlan. A tartós és megterhelő stressz esetén ajánlott pszichoterápiás kezelést igénybe venni, vagy egyéb relaxációs-stresszoldó technika elsajátítását választani, hiszen a tudatmódosító illegális szer csak „olaj a tűzre”. 

Felhasznált irodalom:

Selye, J. (1969.) Életünk és a stressz. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Barthó, L. (2017.) Nyugtatók, altatók és szorongáscsökkentő szerek. Alkohol. In Gyires, K., Fürst, Zs., Ferdinandy, P. Farmakológia és klinikai farmakológia (pp.: 373-384.) Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt.

Trifilieff, P., Martinez, D. (2014) Chapter Five-Cocaine: Mechanism and Effects in the Human Brain. Academic Press / The Effects of Drug Abuse ont he Human Nervous System, 103-133

Volkow, N. (1996). Cocaine Uptake Is Decreased in the Brain of Detoxified Cocaine Abusers. Neuropsychopharmacology, 14(3), 159–168.

Vályi, P. (2005.) A kábítószerek hatása a cardivascularis rendszerre. LAM, 15(5), 353-363.

Berman, S., Kuczenski, R., McCracken, J. et al. (2009). Potential adverse effects of amphetamine treatment on brain and behavior: a review. Mol. Psychiatry 14, 123–142. 

Kozics, J. (2023.04.06.) Zacher Gábor: Terjednek az okosdrogok Magyarországon. Letöltés dátuma: 2023.12.06., forrás: Index https://index.hu/belfold/2023/04/06/zacher-gabor-fuggoseg-gyogyszer-veny-orvostudomany-okosdrog/

Trenque, T. (2014). Methylphenidate off-label use and safety. Springerplus. 2014;3, 286.

Rojí, R., Centeno, C. (2017). The use of methylphenidate to relieve fatigue. Current opinion in supportive and palliative care vol. 11,4, 299-305.

További elemzéseink, amelyek érdekelhetik

2020.10.21
6 perc olvasási idő
Dizájner drogok használatának szankcionálása Magyarországon
Az elúlt tíz év büntetőjogi reakciói
2020.10.21
3 perc olvasási idő
Kérsz egy slukkot? – ez vár rád, ha drogot találnak nálad!
A kábítószer használat szankcionálása 
2020.10.17
8 perc olvasási idő
Hogyan érhetjük el a megváltozott tudati állapotot szermentesen?
A megváltozott tudati állapotok jelenségvilága végtelenül gazdag, érdemes megismerni, azonban fontos tisztában lennünk vele, hogy ez szerhasználat nélkül is elérhető!