Manapság elterjedt a marihuána gyógyszerként való alkalmazása, azonban a mellékhatások és a függőség kialakulásának veszélye miatt elmarad a hagyományos gyógyszerek biztonságától. Fontos megemlíteni, hogy a gyógyszerként való felhasználása nem egyenlő az illegális vásárlással és fogyasztással.
A kannabisz a legáltalánosabban használt tiltott szer Európában és az egész világon, a fiatal felnőttek körében a legelterjedtebb. Az első fogyasztás általában fiatalabb korban történik, csakúgy, mint a legtöbb egyéb tiltott szer esetében. A becslések szerint körülbelül 16 millió európai fiatal (15–34 éves) – e korcsoport 15%-a – használt kannabiszt az elmúlt évben, míg szűkítve a kört, ez az adat a 15–24 éves korcsoportban körülbelül 20%. Ugyanakkor országonként jelentősen eltérő használati statisztikákról számolnak be: a fiatal felnőttek körében az elterjedtség rendszerint 3% és 22% közötti (1).
A marihuána a Cannabis sativa (indica) szárított, összetört levele és virágzata. A Cannabis sativa, azaz a közönséges kender kis mennyiségű aktív hatóanyagot tartalmaz. A Cannabis hatóanyagait kannabinoidoknak nevezik, melyek között pszichoaktív és alig, vagy egyáltalán nem kábító hatásúak is vannak. A pszichoaktív anyagok lehetnek a növény levelében, virágjában és gyantájában, de ezek mennyisége eltérő: a legnagyobb mennyiségű hatóanyagot a kipréselt olaj, ezután a virágzat gyantaszerű kivonata tartalmazza, majd a levélzet/virágbimbó/virágszirom tartalma következik. Ezek az anyagok zsírszerűek (lipofilek) és vízben nem oldódnak. A Cannabis sativa legfontosabb pszichoaktív hatóanyaga a D9-tetrahydrocannabinol (THC).
Manapság elterjedt a marihuána gyógyszerként való alkalmazása. A zöldhályog kezelésében, hányás- és fájdalomcsillapításra azonban a mellékhatások és a függőség kialakulásának veszélye miatt elmarad a hagyományos gyógyszerek biztonságától. Fontos megemlíteni, hogy a gyógyszerként való felhasználása nem egyenlő az illegális vásárlással és fogyasztással (2).
Az akut mérgezés ritka, azonban a krónikus fogyasztásból kialakuló egészségügyi károk kockázata magas. A kannabisz fokozza a szívritmust, a pulzusszám 20-50%-kal is megnövekedhet néhány perccel, vagy negyedórával a fogyasztás után, ami akár több órán keresztül eltarthat. Ezt a fiatal használók szinte nem is veszik észre, mert igen hamar kialakulhat a tolerancia (2).
A marihuána hosszantartó használata krónikus betegségekhez vezethet. Tanulmányok arról számoltak be, hogy a marihuánát inhaláló (dohányzó) egyéneknél korábban diagnosztizálják az érelmeszesedést (az artériák megkeményedése és szűkülete, amelyet a belső, eredetileg sima felületükön felhalmozódó zsíros lerakódások okoznak. A betegség akadályozza a megfelelő véráramlást és a létfontosságú szervek optimális oxigénellátását) (17), mint azoknál, akik nem fogyasztanak marihuánát. Továbbá a szerhasználók körében magasabb az agyvérzés, angina és szívritmuszavar kockázata.
Az inhalációs fogyasztás során a kannabisz mellett a dohány és a keletkezett égéstermékek, a füst irritálja a nyálkahártyát, köhögést kiváltva, továbbá a mérgező anyagok a tüdőt is károsítják. A használattal fokozódik a mirigyszekréció és a köpet mennyiségének emelkedése. A krónikus hámelváltozások gyakoribbak a nikotint és marihuánát szívóknál, mint azoknál, akik csak dohányt fogyasztanak. A légutak és a tüdő daganatos elváltozásai a fiatalabb életkor felé tolódnak a kannabiszt (is) fogyasztóknál.
A marihuána rendszeres használata összefüggésben van a krónikus hörghurut és légmell (14), illetve a tüdőtágulat(15) kialakulásával (16). A légmellnél a mellhártyák közti szoros kapcsolat megszűnik, a tüdő és a mellkas közé valamilyen okból levegő kerül. Ennek következtében a tüdő tágulása részben vagy teljes egészében elmarad, ami légzészavarhoz vagy légzési elégtelenséghez vezet. A tüdőtágulatnál a tüdő légútjai kitágulnak a léghólyagocskák károsodása következtében, és a tüdő elveszíti rugalmasságát. Következményként csökken a légzési felület, romlik a légzésfunkció.
Állatkísérletek (2) alapján elmondható, hogy a kannabinoidok a szaporodásra gátló hatást fejtenek ki. Az agyalapi mirigy nemi hormonjainak vérbeni mennyiségét csökkentik, ez a petesejtek és a spermiumok érési zavarához vezethet. Azoknál a férfiaknál, akik rendszeresen fogyasztottak marihuánát, a spermiumok száma csökken az ejakulátumban, továbbá sterilitást is okozhat. Ráadásul a tesztoszteronszint és a libidó is csökken. A nőknél ugyan a libidóra nincs hatással a marihuána, de az ovulációs ciklus nem szabályos a krónikus marihuánaszívóknál. A pubertás körüli (előtte/utána is) fogyasztás gyakran a ciklus zavarához vezethet, amely meddőséget is okozhat.
A terhesség alatt is súlyos egészségügyi kockázattal jár a marihuána használata. Kimutatták, hogy a THC átjut a méhlepényen, így bekerülhet a magzat idegrendszerébe is. A THC expozíciónak kitett újszülöttek kisebb súllyal jönnek világra, később tanulási nehézségeik lesznek, még 6-8 éves korukra sem érik el korosztályuk átlagszintjét, és nehezen illeszkednek környezetükbe.
A kannabinoidok az immunrendszert is befolyásolhatják. Csökken az ellenállás különböző bakteriális és vírusos fertőzésekkel szemben. Ez akár megkérdőjelezheti a kannabinoidok terápiás alkalmazását AIDS-es betegeknél (2).
A felsőoktatásban tanulók körében is a leggyakrabban használt szer a marihuána (4,5). Az ismételt használat károsíthatja a tanulók testi és lelki egészségét, rövidtávú memóriáját és teljesítményét is (6,7). Gyakran terjeng olyan mítosz, hogy a marihuána fogyasztása nem ártalmas, vagy csak ugyanannyira, mint a dohány. A függőség kialakulásával nem számolnak és biztonságosnak tartották a vásárlását is (8,9,10,11,12).
Egy tanulmány szerint azoknak az embereknek, akik rendszeresen fogyasztottak marihuánát a középiskolai vagy főiskolai/egyetemi éveik alatt, nagyobb mértékben romlott az intelligencia hányaduk (IQ) és a rövidtávú memóriájuk, továbbá a marihuána használatát összefüggésbe hozták magatartási problémákkal és gyengébb iskolai teljesítménnyel is (13). A felsőoktatásban tanulók egyharmada nem fejezi be tanulmányait illegális szerhasználat miatt (4), ami leggyakrabban a marihuána-fogyasztáshoz köthető (14). Az illegális szerek „irányítják” a jutalomközpontot, csökkentik a motivációt és a tanulási funkciókat (4). Vizsgálatok azt mutatták, hogy a memóriakiesés gyakoribb, az ilyen egyének nehezebben tudnak komplex információkat megjegyezni. Nagyobb THC-adag hallucinációt és emlékezetkiesést is okozhat.
A kannabiszt legtöbbször kíváncsiságból próbálják ki, vagy a társaság nyomására. Nem feltétlenül a barátság az alapja ennek a nyomásnak, hanem a közös társadalmi helyzetűek összetartásának erősítése céljából kerül elő az illegális szer. A kortárscsoport hatása önmagában még nem negatív, hiszen a serdülőkori identitásfejlődésben fontos szerepe van. Azonban nem elhanyagolható a szülőkkel fenntartott viszony sem, hiszen ha ez romlik, akkor kockázati tényezőt is jelenthet. A drogfogyasztás és a függőség megakadályozásának leghatékonyabb módszere az iskolai felvilágosítás és drogprevenció, ám nem elegendő a középiskolai prevenciós programok szervezése, a felsőoktatásban tanulókat is ösztönözni kell, hogy aktívan részt vegyenek a prevencióban és ellenőrzött, megbízható forrásból tájékozódjanak.
Aki a drogfogyasztás mellett dönt, kockázatot vállal a függőség, társadalmi kirekesztés, testi és lelki betegségek kialakulására. A drogpolitikának ezt a döntést kell segítséggel, támogatással, elérhető és hiteles forrásból szerzett információk továbbításával helyesútra terelni.
Képek forrása: EMCCDA
Vajna Tamás, A kannabiszt egyre kevésbé üldözik Európában (2023.), Qubit
Felhasznált irodalom:
(1) Vajna Tamás, A kannabiszt egyre kevésbé üldözik Európában, Qubit
(2.)Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről (2002.) Marihuána-Kannabisz-kannabinoidok
Dr. Wenger Tibor-Amit hatásukról az orvostudományi kutatás megismert
(3)Fürst Zs. – Wenger T. (2001). A kábítószerkérdés orvosi, jogi és társadalmi vonatkozásai. NDI Oktatásiképzési segédanyag, Budapest
(4)Arria AM, Caldeira KM, Bugbee BA, et al. The academic opportunity costs of substance use during college. Published 2013. Accessed December 5, 2016.
(5)Arria AM, Garier-Dykstra LM, Caldeira KM, et al. Drug use patterns and continuous enrollment in college: results from a longitudinal study. J Stud Alcohol Drugs. 2013;74:71–83.
(6)Falls BJ, Wish ED, Garnier LM, et al. The association between early conduct problems and early marijuana use in college students. J Child Adolesc Subst Abuse. 2011;20:221–236.
(7)Jacobus J, Squeglia LM, Infante MA, et al. White matter integrity pre- and post-marijuana and alcohol initiation in adolescence. Brain Sci. 2013;3:396–414.
(8)Arbour-Nicitopoulos KP, Kwan MYW, Lowe D, et al. Social norms of alcohol, smoking, and marijuana use within a Canadian university setting. J Am Coll Health. 2010;59(3):191–196.
(9)Gold GJ, Nguyen MA. Comparing entering freshmen’s perceptions of campus marijuana and alcohol use to reported use. J Drug Educ. 2009;39(2):133–148.
(10)Kilmer JR, Walker DD, Lee CM, et al. Misperceptions of college student marijuana use: implications for prevention. J Stud Alcohol Drugs. 2006;67:277–281.
(11)LaBrie JW, Grossbard JR, Hummer JF. Normative misperceptions and marijuana use among male and female college athletes. J Appl Sport Psychol. 2009;21:S77–S85.
(12)Lewis TF, Clemens E. The influence of social norms on college student alcohol and marijuana use. J Coll Couns. 2008;11:19–31.
(13)Arria AM, Caldeira KM, Vincent KB, et al. Discontinuous college enrollment: associations with substance use and mental health. Psychiatr Serv. 2012;64(2):165–172.
(14)Egészségvonal- Pneumothorax https://egeszsegvonal.gov.hu/
(15)Egészségvonal- Emphysema https://egeszsegvonal.gov.hu/
(16)Tashkin DP. Effects of marijuana smoking on the lung. Ann Am Thorac Soc. 2013;10:239–247.
(17)Egészségvonal- Arteriosclerosis https://egeszsegvonal.gov.hu/