A leírt és kimondott szavaknak ereje, mi több saját élete van. A beszéd Stern szerint „kétélű kard”, az önmagunkról szóló elbeszélés során ugyanis egyes tartalmak elhalványulhatnak, míg mások kiemelkednek. Az addiktológia területén az elmúlt években számos példát találunk önéletrajzi és élettörténeti interjúk, írások elemzésére. A függőségtől való szabadulás és visszaesés veszélye szempontjából kiemelt jelentőséggel bír, milyen eseményekre helyeződik a hangsúly, a gyógyulás folyamatában miként érzékeli saját hatóerejét a felépülő. Az elbeszélés nem csak egy sajátos beszédmód, hanem olyan cselekvés- és eseménysorozatok, amelyek értelmet és irányt adnak, logikus vonulatba rendezik az élményeket és történéseket. Ezért számos esetben terápiás csoportok is épülhetnek a saját történetek, élmények, tapasztalatok megosztása általi felszabadulás, közös történetalkotás gyakorlatára. Emellett a személyes betegségértelmezések és gyógyulástörténetek alkalmasak az identitásváltozás alakulásának lekövetésére, az alkalmazott megküzdési stratégiák vizsgálatára, illetve az értelemtalálás folyamatának vizsgálatára.