A kábítószer fogyasztás kriminalizálása jelen van a magyar jogrendszerben. A büntetéskiszabás során azonban a diverzifikációnak tekinthető eljárások által egy dekriminalizálás is jelen van. Az látható, hogy a jogalkotó társadalmi problémaként tekint a „könnyű” drogok használatára és ezáltal a használóira is. A punitív szemlélet ellenére lehetőséget biztosít a jogszabály a szerhasználók „függőségének kezelésére” az elterelés jogintézménye által. A szerfogyasztó lehetőséget kap a professzionális segítség igénybevételére, amely hozzásegítheti a kábítószerről való leszokáshoz, illetve a sóvárgása csökkentéséhez, ezzel hozzájárulva a – legalább fél évig tartó- tiszta, kábítószermentes életvitelhez. Kritikaként fogalmazódik meg a bűnügyi költségek átruházásnak kérdésköre, valamint a dizájner drogokra való elterelés kiterjesztésének lehetősége. Fontos, hogy a csekély mennyiséget birtokló marihuána szerhasználók mentesülhetnek a negatív jogkövetkezmények alól, ha két éven belül nem volt ellenük kábítószer birtoklással összefüggő nyomozás és vállalják az eltereléssel járó kötelezettségeket.