Megközelítőleg életünk harmadát alvással töltjük, ugyanakkor a tudomány a mai napig nem tud egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy miért  is alszunk valójában. A válasz persze egyszerűnek tűnik: mert fáradtak vagyunk, viszont tudományos értelemben a fáradtság nehezen értelmezhető fogalom.

A jelenlegi álláspont szerint agyunk az alvás során rendezi a minket ért ingereket, egyes idegsejtek közötti kapcsolatokat (szinapszisokat) megerősít, másokat gyengít. Számos kutatás támasztja (Yang és mtsai, 2014; Cousins és mtsai, 2019) alá és bizonyosan tapasztaltuk már, hogy ha egy vizsga előtt végig tanult estén legalább egy keveset alszunk, jobban fogunk emlékezni a memorizált tananyagra, mintha alvás nélkül vágtunk volna neki a megmérettetésnek. Ugyanakkor ez a hipotézis számos kérdést vet fel, melyek a jövőben megválaszolásra várnak: miért van szüksége például egy olyan fajnak, mint a kacsacsőrű emlős 20-22 óra alvásra? Miért vannak ilyen nagy eltérések az alvásigényben nem csak faji, hanem egyedi szinten is ?

Az elektroenkefalográfia (EEG) alkalmazásával lehetőség nyílik a hajas fejbőrről elvezetni az agykérgi aktivitást. A különbség szembetűnő, az elvezetett hullámok tulajdonságaiban ébrenlét és alvás alatt számos eltérés figyelhető meg. Régóta ismert, hogy alvás során különböző fázisok ciklikus váltakozását figyelhetjük meg (1. ábra). Két fő fázist különböztet meg a szakirodalom: a REM alvás (rapid eye movement) alatt – mely nevét az ilyenkor észrevehető gyors szemmozgásokról kapta – az izomtónus megszűnik és az ébrenléthez hasonló, fokozott agyi aktivitás figyelhető meg az EEG-n. Az ekkor felébresztett emberek álomképekről számolnak be. A non-REM vagy lassú hullámú alvás során az EEG regisztrátum frekvenciája lecsökken. A köztudattal ellentétben ilyenkor is álmodunk, csak felébredés után általában nem emlékszünk rá.

Az alvás minőségének és mennyiségének számos befolyásoló tényezője lehet. Az általános fizikai állapot, akut vagy krónikus betegségek, mentális zavarok, de a környezeti tényezők is mind-mind hatással vannak az alvás struktúrájára. Nem meglepő, hogy a drogfogyasztás – vagy éppen az azokról történő leszokás – rövid és hosszú távon jelentősen megzavarhatja az alvás szabályozását, hosszát és minőségét, valamint az elalváshoz szükséges időt. A következőkben néhány, napjainkban is népszerű kábítószer hatását mutatjuk be a teljesség igénye nélkül.

Kannabisz

Az EMCDDA (Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja) legfrissebb jelentése szerint továbbra is a kannabisz a legszélesebb körben fogyasztott kábítószer, melyet  gyakran használnak az alvás minőségének javítása érdekében. Ismeretes, hogy a kannabisz növény több, mint 100 kannabinoidot tartalmaz, melyek közül leginkább a tetrahidrokannabinol (THC) felelős a növény pszichotróp hatásáért. Jelenlegi kutatási eredmények szerint bizonyos egészségügyi és mentális panaszok esetén a THC valóban javítja az alvást, így gyakran írják fel orvosi rendelvényre, például poszttraumás stressz szindrómában (PTSD) szenvedőknek, szklerózis multiplex vagy krónikus fájdalmak esetén (Kuhathasa és mtsai, 2019). Jótékony hatása segíti az elalvást és a beszámolók alapján kevesebbszer ébrednek fel éjszaka a betegek, mely összességében jobb alvásminőséghez vezet. Azonban sokan öngyógyításra vagy tünet enyhítésére használják a kannabiszt depresszió, álmatlanság, szorongás és fájdalmak esetén is. Ez természetesen nem hasonlítható össze az orvosi célú, kontrollált felhasználással, amelynél a betegek számára minden esetben megfelelő minőségű és előre kiszámolt dózisokat írnak fel.

A THC nyugtató hatása azonban nem mindig érvényesül. A korábban kannabiszt egyáltalán nem, vagy magas THC dózisú szert fogyasztók esetében a fentebb említett pozitív hatásoknak pont az ellentéte figyelhető meg. Az akut hatások emiatt meglehetősen széles skálán mozognak. (Egy másik aktív vegyülete a növénynek a napjainkban is népszerű CBD, mely alacsonyabb dózisban az éberséget, magasabb dózisban pedig  álmosságot idéz elő.) 

De mivel „fizet” a fogyasztó a remélt jobb éjszakai pihenésért? A THC hatása már rövid távon is észrevehető. A REM (álomlátó) szakaszok hossza és gyakorisága is lecsökken, vagyis a fogyasztó több időt tölt mélyalvásban (NREM), mely eleinte valóban hozzájárulhat a reggeli kipihentség érzéséhez. Ez pozitívan hathat PTSD-ben szenvedők számára, hiszen a betegség gyakori velejárói a rémálmok. Ugyanakkor a REM szakaszok csökkenése kedvezőtlenül befolyásolja a napközben ért információk, érzelmek feldolgozását, a memórianyomok rögzítését, így a későbbiekben kognitív zavarok jelenhetnek meg. Számos kutatási eredmény alapján (Schwartz és mtsai, 1989; Kloft és mtsai, 2020; Paul és Bhattacharyya, 2021) a THC memóriazavart okozhat, különösen akkor, ha a használat már serdülőkorban megkezdődik. A  rendszeres  kannabisz fogyasztók a hatások csökkenését és azokkal szemben kialakuló toleranciát, elalvási nehézséget és gyakori ébredéseket jelentettek az éjszaka folyamán.

A kannabisz elvonás alatt számos kellemetlen tünetet tapasztalhat a fogyasztó. Álljon itt néhány példa, az Erowid honlapról “Anti-Phanton” nevű felhasználó tapasztalataival kiegészítve: étvágytalanság, nyughatatlanság, ingerlékenység, éjszakai izzadás („Pulóvert viselek, hogy ne izzadjam át az ágyneműt. A józan ész megkönnyíti az életet: csak a pulóvert kell kimosnom, nem az ágyneműt”), álmatlanság (Ha nem tudok elaludni, olvasok, és előbb-utóbb elbóbiskolok. Talán újra felébredek, újra olvasok egy kicsit, majd újra elszunnyadok. Lehet, hogy egész éjszaka csak négy órát sikerül bóbiskolnom – na és akkor mi van?”). 

Kokain

A kokain egy rendkívül potens szer és a szervezetre gyakorolt számos negatív hatása mellett az alvásra is komoly kihatással van. A rekreációs fogyasztók körében – bizonyos élethelyzetekben – pozitívként értékelhető a csökkent alvásigény, azonban tartós használata súlyos alváshiányt is okoz, egyúttal növeli az inszomnia (álmatlanság) kialakulásának kockázatát. Ezen felül az alvás számos aspektusát károsítja: az alvási latencia nő (az az idő mialatt a ébrenléttől az elalvásig eljutunk), az alvás mennyisége és a REM szakaszok ideje is csökken.

Aki a kokainról próbál leszokni, kellemetlen éjszakák elébe nézhet. Az alvás tekintetében az elvonási tünetek hasonlóak, mint  a kezeletlen krónikus inszomniás betegek  esetében. A leszokás második hetében az érintettek súlyosabb tünetekről számolnak be, mely során a kognitív képességek romlása, csökkent éberség, és a reakcióidő jelentős növekedése figyelhető meg. Ez utóbbi az alvásdepriváció általános mérője, vagyis minél kevesebbet alszik valaki, a reakció ideje annál hosszabb lesz. Ugyanakkor érdekes módon erről az időszakról a szubjektív jelentések javuló alvásminőségről számolnak be,  azonban az objektív eredmények (EEG követés, légzés, szemmozgás, izomtónus vizsgálatából származó eredmények) ezt nem igazolják. Ennek a diszkrepanciának a létjogosultságát ma már több tény is alátámasztja: a krónikus kokain-használóknál a normál alvásigényben gyakran szabályozási zavarok léphetnek fel, illetve az absztinens időszak második hetében az EEG felvételeken a mélyalvásra jellemző agyhullámok teljesítményének növekedése is hozzájárulhat a szubjektív tapasztalatok javulásához.

Metiléndioxi-metamfetamin (Ecstasy, MDMA)

Az ecstasy egy közkedvelt kábítószer a fiatalok körében, entaktogén (társas kapcsolatokat könnyítő) és eufóriát okozó hatásai miatt. Az ecstasy hosszú távon az agyi szerotonin koncentrációk csökkenését okozza (de emellett a dopamin és noradrenerg rendszerre is hat), mellyel párhuzamosan olyan funkcionális zavarok léphetnek fel, mint az alvás- és hangulatzavarok, szorongás és depresszió. A fogyasztók a szer használatát követő 48 órában alvásproblémákat tapasztalnak: az alvás nem pihentető és gyakori felébredésekkel megszakított, ezzel lerövidítve az alvás idejét. A szernek olyan alvási struktúrákra gyakorolt negatív hatásai vannak, mint az elalváshoz szükséges idő és a felületes alvási szakaszok mennyiségének növekedése, illetve a REM szakaszok teljes „elnyomása”. Mindezek a kognitív funkciók csökkenését vonják maguk után.

Egy korábbi Nature folyóiratban megjelent tanulmány szerint az ecstasy használat rizikófaktora lehet olyan veszélyes betegségek kialakulásának, mint az alvási apnoe (légzési szünetek). A szer fogyasztása erősebb hajlamosító tényező, mint az elhízás. Az eredményeket az magyarázhatja, hogy az ecstasy károsítja a szerotonint termelő idegsejteket, melyeknek fontos szerepük van az alvás- és a légzésszabályozásban. 

Pszichedelikumok

A pszichedelikumok olyan megváltozott észlelési, gondolkodási és érzelmi állapotokat (hallucinációkat) idéznek elő, amelyeket normál állapotban  nem tapasztalnánk.  A legismertebb pszichedelikumok közé tartozik a pszilocin, pszilocibin, meszkalin, dimetil-triptamin (DMT) és az lizergsav-dietilamid (LSD). 

A pszilocibin és aktív metabolitja, a pszilocin a legfőbb pszichoaktív hatóanyaga a pszichedelikus gombáknak. A pszilocibin terápiás potenciáljának köszönhetően jelenleg a legaktívabban kutatott pszichedelikus szer. Ugyanakkor az alvásra gyakorolt hatásairól egyelőre keveset tudunk, egy viszonylag friss, 2020-as kutatás eredményei alapján a pszilocibin a REM alvás latenciáját növeli, azonban a REM szakaszok hosszát csökkenti. Gyakorlatilag ezek pont ellentétes hatások, mint amelyek a depresszió esetében megfigyelhetőek az alvás során, így valószínűsíthetően antidepresszív hatása ennek köszönhető.
Más szerotonin rendszert befolyásoló pszchidelikus szerek, mint például az LSD esetében érdekes hatás figyelhető meg az EEG-n. A kezdeti alvási ciklusokban az első és második REM szakaszokat meghosszabbítja, a későbbiek viszont lerövidülnek, és több kicsi tüske formájában jelenik meg az EEG-n. A DMT és meszkalin az ébrenlétet növeli, egyúttal gátolja mind a NREM és REM alvás szakaszokat (Dudysová és mtsai, 2020). A napjainkban népszerű és a média által is felkapott Ayahuasca használata esetén a szubjektív jelentések alvásminőség romlást nem mutattak. Azonban az objektív eredmények összességében a REM-alvás hosszának csökkenését mutatják, amely így a teljes alvási időt is negatívan befolyásolja. Ezen felül növeli a lassú hullámú aktivitás hosszát az első ciklusban. 

 Összefoglalás

Életünk közel egyharmadát alvással töltjük. Fiziológiai fontosságát tekintve nem meglepő, hogy az alváshiány – legyen az, akut vagy krónikus – a fizikai és mentális állapot romlását vonja maga után. Nem hiába alkalmazták a régmúlt időkben, mint kínzási módszer. Egy 24 órás ébrenléti ciklust komolyabb panaszok nélkül át lehet vészelni, viszont ezt követően, szinte minden egyes ébren töltött órával intenzívebb tüneteket tapasztalhat magán az adott személy. A szervezet olyan változásokkal válaszol a tartós alvásmegvonásra, mint például a fokozott ingerlékenység, a kognitív teljesítmény leromlása, mikroalvások, legvégső esetben pedig a valóságtól történő teljes elszakadás, mely hallucinációk és téveszmék képében jelenik meg. Ezek a tünetek egy kiadós alvással azonban megszűnnek. A krónikus alváshiány – ha eleinte nem is annyira “látványos”, idővel – szintúgy veszélyes egészségügyi következményeknek a táptalaja. Az olyan neurológiai tünetek, mint a rövid – és hosszú távú memória romlása, a koncentrációs problémák, továbbá az olyan mentális zavarok, mint a depresszió, szorongás és bipoláris zavar szorosan összefonódnak az alvás minőségével. A kutatások során összefüggést találtak az alváshiány és az olyan szív- és érrendszeri betegségek kialakulása között, mint a magas vérnyomás, szívkoszorúér-betegség, szívroham és stroke. Az alvás befolyásolja a szervezet vércukorszint szabályozó képességét, így növeli az olyan anyagcsere-betegségek kockázatát, mint a 2-es típusú diabétesz. Az alváshiány bizonyítottan az immunfunkciók romlását vonja maga után, hatással van a hormonális szabályozásra, melynek következtében hajlamosabbak vagyunk több kalóriát és szénhidrátot fogyasztani, mely elhízáshoz vezethet (Liew és Aung, 2021). 

Látható, hogy a különböző szerek kivétel nélkül valamilyen változást okoznak az alvás struktúrájában. Az alvási problémák kialakulása gyakran összefüggésben van a tartós kábítószer fogyasztással. A kábítószerek olyan alvási folyamatokban okoznak változást, mint a NREM és REM szakaszok latenciája, hossza és gyakorisága, illetve befolyásolják az elalváshoz szükséges időt, ezáltal az alvás idejét is. Előfordulhat azonban, hogy valaki alvási nehézségek miatt nyúl kábítószerekhez, annak elérése érdekében, hogy könnyebben és jobban aludjon, vagy éppen azért, hogy a napközbeni fáradtságot kompenzálja. Annyi bizonyos, hogy akármelyik eset is valósul meg, az érintett személy könnyen egy ördögi körben találhatja magát. 

A kábítószer-fogyasztás alvásra gyakorolt hatásainak pontosabb megértéséhez a továbbiakban is fontos az objektív eredmények mellett, az érintett személyek – különösen az akut és krónikus fogyasztás, valamint a leszokás időszakára jellemző –  szubjektív tapasztalatait is figyelembe venni.

Hivatkozások:

Angarita, G., Emadi, N., Hodges S., Morgan, P., (2016). Sleep abnormalities associated with alcohol, cannabis, cocaine, and opiate use: a comprehensive review.  Angarita et al. Addict Sci Clin Pract (2016) 11:9 

Barbanoj M., Riba J., Clos S., Giménez S., Grasa E., Romero S., Daytime Ayahuasca administration modulates REM and slow-wave sleep in healthy volunteers, Pychopharmacology,  2008 Feb;196(2):315-26.

Beal, E., (2010). Recreational MDMA users at risk of sleep apnea. Nat Rev Neurol 6, 62 . https://doi.org/10.1038/nrneurol.2009.224

Dudysová, D., Janků, K., Šmotek, M., Saifutdinova, E., Kopřivová, J., Bušková, J., Mander, B., Brunovský, M., Zach, P., Korčák, J., Andrashko, V., Viktorinová, M., Tylš, F., Anna Bravermanová, A., Froese, T., Páleníček, T., Horáček, J., (2020). The effects of daytime psilocybin administration on sleep: implications for antidepressant action. Front Pharmacol. 2020; 11: 602590.

Cousins JN, Wong KF, Raghunath BL, Look C, Chee MWL. (2019). The long-term memory benefits of a daytime nap compared with cramming. Sleep. 2019 Jan 1;42(1):zsy207. doi: 10.1093/sleep/zsy207. PMID: 30371902; PMCID: PMC6335868.

European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction (2022). European Drug Report 2022: Trends and Developments. Az Európai Unió Kiadóhivatala. DOI:10.2810/75644

Fonyó, A., (2011). Az orvosi élettan tankönyve. ISBN szám:978 963 226 734 0

Kloft L, Otgaar H, Blokland A, Monds LA, Toennes SW, Loftus EF, Ramaekers JG. Cannabis increases susceptibility to false memory. Proc Natl Acad Sci U S A. 2020 Mar 3;117(9):4585-4589. doi: 10.1073/pnas.1920162117. Epub 2020 Feb 10. PMID: 32041881; PMCID: PMC7060677.

Kuhathasan N, Dufort A, MacKillop J, Gottschalk R, Minuzzi L, Frey BN. (2019). The use of cannabinoids for sleep: A critical review on clinical trials. Exp Clin Psychopharmacol. 2019 Aug;27(4):383-401. doi: 10.1037/pha0000285. Epub 2019 May 23. PMID: 31120284.

Liew SC, Aung T. Sleep deprivation and its association with diseases- a review. Sleep Med. 2021 Jan;77:192-204. doi: 10.1016/j.sleep.2020.07.048. Epub 2020 Aug 18. PMID: 32951993. 

Morgan P. T., Pace-Schott E. F., Sahul Z. H., Coric V., Stickgold R., Malison R. T. (2005). Sleep, sleep-dependent procedural learning and vigilance in chronic cocaine users: Evidence for occult insomnia. Drug and Alcohol Dependence 82 (2006) 238–249.

MUZIO J. N., ROFFWARG H. P., KAUFMAN E. (1966). Alterations in the nocturnal sleep cycle resulting from LSD. ​​Electroenceph. clin. Neurophysiol., 1966, 21:313-32

Paul S, Bhattacharyya S. (2021). Cannabis use-related working memory deficit mediated by lower left hippocampal volume. Addict Biol. 2021 Jul;26(4):e12984. doi: 10.1111/adb.12984. Epub 2020 Nov 5. PMID: 33155343.

Pázmány P., Petschner P., Ádori Cs., Kirilly E., Andó R. D., Balogh B., Gyöngyösi N., Bagdy Gy., (2013). Az ecstasy hatása a kognitív funkciókra, Neuropsychopharmacologia Hungarica 2013. XV. éVf. 4. szám

Randall, S., Johanson C., Tancer, M., Roehrs, T., (2009). Effects of Acute 3, 4-Methylenedioxymethamphetamine on Sleep and Daytime Sleepiness in MDMA Users: A Preliminary Study.  SLEEP 2009;32(11):1513-1519.

Schierenbeck, T.,  Riemann, D., Berger, M., Hornyak, M., (2008). Effect of illicit recreational drugs upon sleep: Cocaine, ecstasy and marijuana. Volume 12, Issue 5, October 2008, Pages 381-389.

Schwartz RH, Gruenewald PJ, Klitzner M, Fedio P. Short-term Memory Impairment in Cannabis-Dependent Adolescents. Am J Dis Child. 1989;143(10):1214–1219. doi:10.1001/archpedi.1989.02150220110030

Yang G, Lai CS, Cichon J, Ma L, Li W, Gan WB. (2014). Sleep promotes branch-specific formation of dendritic spines after learning. Science. 2014 Jun 6;344(6188):1173-8. doi: 10.1126/science.1249098. PMID: 24904169; PMCID: PMC4447313.

URL1: NIDA. 2021, April 13. What are marijuana’s long-term effects on the brain?. https://nida.nih.gov/publications/research-reports/marijuana/what-are-marijuanas-long-term-effects-brain on 2022, September 20

URL2: ORIGO, (2012). Miért alszunk?. Letöltve: 2022. 09. 16. https://www.origo.hu/egeszseg/20121111-miert-alszunk-alvas-agy-alom.html

URL3: Pacheco, D., (2022). Using Cannabis As A Sleep Aid. Sleep Foundation, Letöltve: 2022. 09.16. https://www.sleepfoundation.org/sleep-aids/cannabis-and-sleep

URL4: Skywood Recovery, How LSD Affects Sleep, Letöltve: 2022. 09. 19.  https://skywoodrecovery.com/lsd-abuse/how-lsd-affects-sleep/

URL5: Strum, J., (2022). Cocaine and Sleep. The recovery Village, Letöltve: 2022.09.17. https://www.therecoveryvillage.com/cocaine-addiction/cocaines-effects-on-sleep/ 

URL6: Kirsten Nunez, (2020). The 5 Stages of Sleep Deprivation. Letöltve: 2022. 09.25. https://www.healthline.com/health/sleep-deprivation/sleep-deprivation-stages#timeline

URL7: Sleep foundation, (2022). Sleep Deprivation. Letöltve: 2022. 09. 25. https://www.sleepfoundation.org/sleep-deprivation

Kép forrása: HALÁSZ P., BÓDIZS R., (2015). AZ ALVÁS ÉS ÁLMODÁS IDEGÉLETTANA. HIPPOCRATES 3(3): 169-174 2001

További elemzéseink, amelyek érdekelhetik