Divatos diszkókban fogyasztják, nem a városok csatornáiban; a társadalom nyerteseinek szellemi üzemanyaga, nem pedig a vesztesek kábítószere.
A droghasználat témakörében, kevesebb szó esik a tehetősebb emberekről, az úgynevezett társadalmi elitről. A „drogos” ember a nagy többség szemében valamiféle lecsúszott alak, amolyan junkie, aki az utcán kéreget a betevő napi adagért, koszos és ápolatlan. Pedig egy nem is jelentéktelen csoportja a társadalomnak szintén alkalmi, akár napi fogyasztó, csak ők a cégvezetők, influencerek, sportolók, ne adj’ Isten a fehérgalléros bűnözők világából kerülnek ki. Az ő kábítószerük jellemzően a kokain. De akkor vajon miért nem látja őket a rendszer, a statisztika?
Az igazat megvallva a kokain alapvetően egy rétegszolgáltatású kábítószer. Miközben a designer drogok ára ezer forint körül mozog adagonként, addig a kokain grammja minőségtől függően 16-30 ezer forintba is kerülhet, amit nem mindenki engedhet meg magának. De van egy olyan réteg, amelyik egy partiban képes és hajlandó akár százezer forintos nagyságrendű kokainmennyiséget is felszippantani. Ez a menedzserek világa. A mindennapi, sokszor 10-12 órás napi munka után a hétvégén megpróbálnak relaxálni, kiengedni. Munkájuk komoly és folyamatos jelenlétet, koncentrációt igényel, hiszen az üzleti élet egy kegyetlen világ, mert miközben egyik pillanatban fenn van az ember a csúcson, a másikban akár mindent elveszítve bukhat hatalmasat. Nagyon stresszes életről van szó, ami magával hoz nagyon sok, sorsszerűen kialakuló betegséget is. S amikor pedig elérkezik a hétvége, lekerül az öltöny és a kiskosztüm; belecsapnak a buliba és akkor az alkohol és a jó ételek mellett megjelenhetnek a pszichoaktív szerek is, de legjellemzőbben a kokain. Mégis ezek az emberek, még ha függők is, nem jelennek meg az ellátórendszerekben, hiszen ők a napi munka mellett próbálnak – jó esetben – megszabadulni a szertől, és ezt magánklinikákon, elit rehabokon teszik meg, így természetszerűleg nem kerülnek az állami ellátórendszerek látókörébe.
Annak ellenére, hogy a kokain az egyik legdrágább illegális kábítószer, mégis a második legnépszerűbb szer Európában. A kiskereskedelmi piacát jelenleg 10,5 milliárd euróra becsülik. A kokain a legnagyobb mennyiségben Dél- és Közép-Amerikából érkezik Európába, legtöbbször teherhajókon, konténerekbe rejtve. Különösen a világ legnagyobb kikötői közé tartozó Antwerpenben és Rotterdamban foglaltak le sok kokaint 2021-ben, jellemzően legális áruk mellé rejtve. A fenti, rendőrségi adatokra alapozott kijelentések mellet, az European Drug Report 2023 ugyanakkor megjegyzi, hogy átrakodási, tranzit központként egyre jelentősebb például a Nyugat-Balkán szerepe.
Általában porként (kokainsó formájában) használják a viszonylag gazdagabb rétegek. Európában kevésbé jellemző az olcsóbb, crack változat, aminél szódabikarbónával vagy lúggal vegyítik az anyagot. Ez, az úgynevezett crack kokain a szegényebb rétegek kábítószere. A kokainnál is megfigyelhető, hogy a kínálat lényegesen jobban nőtt a keresletnél. Pontosabban a termék tisztasága és elérhetősége jelentősen nőtt az elmúlt években, miközben átlagára nominálisan is alig változott. Ez összességében árcsökkenést jelent, hiszen tisztább, jobb minőségű anyagot lehet kapni ugyanazon az áron.
A kokainfogyasztás a kontinens déli és nyugati részén a legmagasabb, és a 15-34 éves korosztály körében a legnépszerűbb, közülük az elmúlt évben 3,5 millióan nyúltak az illegális kábítószerhez. A drog előfordulása Ausztriában a leggyakoribb, ahol a lakosság 5,6 százaléka fogyasztott kokaint a 2021-2022-es időszakban, második a dobogón Írország (4,8 százalék), őket követi Horvátország, Hollandia, Spanyolország és Franciaország. Nem csak országonként tér el a divatos drog fogyasztásának aránya, a nemek között is jelentős különbség fedezhető fel. A férfiak száma meghaladja a nőkét: Az EMCDDA adatai szerint a férfiak 7,8 százaléka válik alkalmi fogyasztóvá, míg a nők 5,2 százaléka próbálja ki a kábítószert. Az aggasztó statisztikákkal kapcsolatban Antonia Maria Costa, az ENSZ Kábítószer és Bűnügyi Hivatalának korábbi vezetője is felszólalt: „divatos diszkókban fogyasztják, nem a városok csatornáiban; a társadalom nyerteseinek szellemi üzemanyaga, nem pedig a vesztesek kábítószere.” – mondta a szakember.
De ha közvetlen szomszédunkra tekintünk, ott sem jobb a helyzet. Annál is inkább, mert az egyre szigorúbban ellenőrzött holland és belga kikötők mellett felértékelődnek a román kikötők is. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) legutóbbi, 2023-ban közzétett, kokainról szóló jelentése szerint, a konstancai kikötőt egyre gyakrabban használják a kereskedők, és a romániai kereskedelem növekedésének egyik magyarázata, a szervezett bűnözői hálózatok közötti folyamatos együttműködés. A dokumentum szerint bizonyítékok vannak arra, hogy korábban a külföldi bűnözői csoportok ukrán kikötőket használtak, hogy elkerüljék a nyugat-európai bűnüldözési ellenőrzéseket. Ám mára ezek a csoportok a jelek szerint más, romániai vagy bulgáriai fekete-tengeri kikötőkbe helyezték át ezeket a tevékenységeket. A román hatóságok tapasztalatai szerint 2021-ben nőtt a belföldi kokainfogyasztás, különösen a fiatal és magas jövedelmű lakosság körében. Ugyanabban az évben nőtt a lefoglalt kokain mennyisége is, a 2020-as 43 kilogrammról 875 kilogrammra. A korábbi években is nagy mennyiségekről számoltak be, többek között több mint egy tonna 90 százalékos tisztaságú kokaint foglaltak le 2019-ben egy, a Duna-deltában felborult hajóból. 2022 júliusában ugyanakkor először fedeztek fel Romániában egy másodlagos kokaint előállító helyet. A román bűnüldöző hatóságok szerint a helyszínt egy vidéki kunyhóban alakították ki, amelyet két román állampolgár és egy izraeli személy bérelt. A kávénak álcázott kokaint két, a kémiai kivonási folyamatot ismerő kolumbiai állampolgár hozta be egy utasszállító repülőgéppel. A helyszínen a hatóságok 148 gramm kokaint és 5 kg kokainnal kevert kávét foglaltak le.
De ne gondoljuk azt, hogy hazánk kivétel lehet. Tavaly év vége felé egy, a csepeli szabadkikötőben ólálkodó maszkos férfiről érkezett bejelentés a Budapesti Rendőr-főkapitányság Tevékenység-irányítási Központjába. Az ismeretlen elmenekült, őt már a rendőrök sem találták meg. Megtalálták ugyanakkor azt a hűtőkonténert, amit megpróbált kinyitni. A konténerben kialakított rejtekhelyről 155 darab, egyenként egykilós csomag került elő. A helyszínen folytatott szemle keretében alkalmazott tesztek kokaint mutattak ki. A kirendelt vegyészszakértő vizsgálata is megerősítette, hogy az összesen nettó 154,805 kilogramm lefoglalt anyag kokain, melynek utcai értéke több, mint 23 milliárd forintra tehető. Ez átlagos hígítással is annyi kábítószer, hogy életkortól függetlenül minden második fővárosi lakosra jutna egy adag. A tiszta hatóanyag-tartalom kimutatása során az igazságügyi vegyészszakértő megállapította, hogy nagy tisztaságú kokaint foglaltak le.
Az EMCDDA (a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja) jelentése szerint a kokainfogyasztók megtalálhatók a legkülönfélébb társadalmi csoportokban. Azonban az éjszakai szórakozóhelyeken végzett felmérések ötször–hússzor akkora előfordulási arányokat mutatnak a klubok látogatóinál, mint az általános népesség körében. A kezelésben nem megjelenő kokainhasználókkal végzett vizsgálatok jellemzően iskolázott, társadalmilag integrált fogyasztói népességről számolnak be. A jelentés szerint ezek a fogyasztók rendszerint nem jelennek meg a rendszerekben. Jelenleg Európában a kokainfogyasztás miatt történő bejelentett kezelések többsége járóbeteg intézményeknél zajlik, amelyek elsősorban az opiátfogyasztók igényeire koncentrálnak. A társadalmilag integrált kokainhasználók azonban nagyobb valószínűséggel keresnek segítséget más egészségügyi szolgáltatóknál, például a háziorvosnál vagy magánklinikákon, mint azt fentebb már említettük.
Összességében elmondhatjuk, hogy Európához hasonlóan hazánkban is az elit társadalmi csoportok rejtve, klubokban, elegáns szórakozóhelyeken fogyasztanak kábítószert, ami az esetek nagy többségében kokain. Napvilágra csak akkor kerülnek ezek a drogfogyasztók, ha vagy egy-egy hírességnél történt rendőrségi intézkedés, vagy tragédia világít rá a rejtőzködő kokainhasználatra. Habár hosszan lehetne sorolni azokat a neveket, akik jól ismertek a bulvárvilágban és lebuktak, mégis azt kell látnunk, hogy a nagyon nagy többség továbbra is a színfalak mögött hódol a kábítószernek, sokszor az életét is kockáztatva ezzel.
Forrás:
https://novekedes.hu/interju/zacher-gabor-amikor-a-rozefroccs-melle-bejon-egy-kis-kokain-is
https://www.szabadeuropa.hu/a/drog-ar-europa-kokain-cannabis-mdma/32568031.html
https://www.economx.hu/nemzetkozi-gazdasag/europa-kokain-ausztria.769404.html
https://index.hu/belfold/2023/12/05/drog-kabitoszer-csepel-rendorseg-rekord/
