Az afgán ópiátellátási láncban a jövedelmek csökkenése ösztönözheti az alternatív illegális tevékenységeket, ami más anyagok, például szintetikus kábítószerek, metamfetamin kereskedelmének növekedéséhez vagy más szervezett bűnözői tevékenységek elterjedéséhez vezethet a tágabb régióban. Ezek közé tartozhat a tiltott fegyverkereskedelem, az emberkereskedelem és a migránsok csempészete, az illegális bányászat vagy a kulturális javak kereskedelme.

Az 1990-es évek közepe óta Afganisztán a világ legnagyobb ópiumtermelőjeként ismert, 2020-ban a becslések szerint a világ össztermelésének 85%-át tette ki [1, 2]. Az ópium alapja, azaz a mák termesztése az elmúlt évtizedekben folyamatosan növekedett, 1994 óta évente átlagosan 4000 hektárral [3]. A metamfetamin piaca 2016 óta hasonló tendenciákat mutat az előállítás terén [4]. A kábítószer lefoglalására vonatkozó adatok azt mutatták, hogy a szomszédos országokban lefoglalt metamfetamin egyre nagyobb hányada származott Afganisztánból a 2014-2018 és a 2019-2021 közötti időszakban [5, 6]. Tekintettel az Afganisztánban működő illegális kábítószer-gazdaságra, ahol az ópiátok 2021-ben a nemzeti bruttó hazai termék (GDP) 14%-át tették ki [5], egyértelmű, hogy a kábítószer-használat jelentős közegészségügyi problémát jelent. Az olcsó kábítószerek elérhetősége [5], valamint az elhatalmasodó szegénység [7] és a több évtizedes háború – amely hozzájárult a lakosság nagyarányú elvándorlásához [8] és a széles körű pszichológiai stresszhez [9, 10] – sok afgánt tesz ki a problémás drogfogyasztás, és az azt követő egészségügyi és társadalmi következmények kockázatának [11, 12].

Ebben a cikkben igyekszünk feltérképezni, hogyan hatott a tálibok 2021 augusztusi hatalomátvétele Afganisztán droghelyzetére. 2021-ben a radikális iszlamista tálibok – akik augusztus közepén ragadták magukhoz a hatalmat Afganisztánban – bevételének nagy része a máktermesztésből származott, amelyből ópiumot és heroint állítottak elő. A tálib hatalomátvétel körüli bizonytalanság felhajtotta az árakat, és az ópium eladása az országban elérte a 2,7 milliárd dollárt, ami az ország GDP-jének több mint egytizede volt. Mindemellett azonban fontos az is, hogy a kereskedelem Afganisztánon kívüli része sokkal nagyobb profitot termelt. [13]

Forrás: UNDOC, 2021 [14]

Az afganisztáni ópiumtermesztés és változó tendenciái messzemenő hatással vannak a globális kábítószerpiacokra és a szervezett bűnözésre. Afganisztán 2020-ban a globális ópiumtermelés mintegy 85 százalékát adta, és a világ összes ópiumfogyasztójának körülbelül 80 százalékát látta el. A 2021 augusztusa óta tartó folyamatos bizonytalanság felhajtotta az ópium árát, ami fokozta a termesztést, miközben a válság súlyosbította a szegénységet és az élelmezési bizonytalanságot, ami még több embert tehetett kiszolgáltatottá a kábítószer-használatnak. [14]

Az ópiátok (ópium, morfium és heroin) előállítása vitathatatlanul Afganisztán legnagyobb illegális gazdasági tevékenysége volt az UNDOC 2021-es jelentése szerint. Az afgán illegális ópiátgazdaság bruttó kibocsátását 2021-ben 1,8-2,7 milliárd dollárra becsülték. Az ópiátok összértéke, beleértve a belföldi fogyasztást és az exportot is, Afganisztán GDP-jének 9-14 százalékát tette ki, meghaladva a hivatalosan nyilvántartott legális áru- és szolgáltatásexport értékét (2020-ban a GDP 9 százalékára becsülték). [14]

A 2021-es becsült ópiumtermelés 6800 tonna, ami 8 százalékkal több, mint 2020-ban. Ez pedig azt jelenti, hogy a termelés már az ötödik egymást követő évben meghaladta a 6000 tonnát. Ezt az ópiummennyiséget pedig mintegy 270-320 tonna tiszta heroinná lehetne átalakítani. [14]

Az ország nagy mennyiségű hasist is előállított. Marokkó után az Afganisztánból származó hasist foglalták le a nemzetközi hatóságok a legtöbbet. E hagyományos szerek mellett Afganisztán az utóbbi időben egyre nagyobb mennyiségben állított elő metamfetamint is. A helyi fogyasztás megjelenése pedig külön problémát jelenthet, mivel az országban nincsenek megfelelő prevenciós és rehabilitációs programok. [13] Emellett pedig félő, hogy a metamfetamin iránti jelentős regionális és globális kereslet, valamint az ópiátok telített piaca a metamfetamin és más szintetikus kábítószerek gyártásának további bővülését ösztönözheti. [14]

Tiltás

2022 áprilisában a tálibok vezetője elrendelte a máktermesztés betiltását, amelynek során a mákföldekről ópiumot, a heroin fő alapanyagát nyerik ki. Aki megszegi ezt a tilalmat, annak a földjét elpusztítják. Bár sok gazda betartotta a rendelkezést, és a mákot gabonafélékkel helyettesítette, sokan mégis ellenálltak, mert ez volt a családjuk egyetlen pénzforrása. A tálibok nagy számban, felfegyverkezve érkeztek, hogy ellenőrizzék a mákültetvények elpusztítását, de sok esetben a helyi lakosság ellenállt, mert a megélhetésük függött ettől. Helmand tartományban például, ahol az ország ópiumtermelésének több mint fele zajlott, az ópiummák termesztését 2023-ra 99%-kal csökkentették. [15] A tálibok szóvivője, Zabihullah Mujahid egyébként Twitteren tette közzé az ópiummák termesztésének betiltásáról szóló rendelkezést. [16]

Nézzük meg, hogyan változtatott a tiltás Afganisztán droghelyzetén. 2023-ban az ópiummák termesztése és az ópium termelése drámaian visszaesett, miután de facto hatóságok (DfA) 2022 áprilisában bejelentették a „máktermesztés és mindenféle kábítószer” tilalmát. Országosan a termesztés 95%-kal csökkent, összesen 10 800 hektárra, ami azt jelzi, hogy a gazdálkodók betartják a tilalmat. [17]

Ennek következtében csökkent az ópium és a 2023-as betakarításból származó exportminőségű heroin kínálata. Az ópiumtermelés is 95%-os csökkenést mutatott, a 2022-ben előállított 6 200 tonnáról 2023-ban 333 tonnára zuhant. A teljes 2023-as ópiumtermésből 24-38 tonna exportminőségű (50-70%-os tisztaságú) heroin készíthető – ez a mennyiség 2022-ben 350-580 tonna volt. [17]

Forrás: UNDOC, 2023 [17]

A termelés erőteljes csökkenése miatt az ópiumból származó bevételkiesés sok vidéki háztartást nagyobb gazdasági kockázatnak tesz ki. Az ópiummák évtizedek óta fontos bevételi forrást jelent a vidéki lakosság számára. Az ópiummák termesztéséből származó jövedelem 2022-ben az ország teljes mezőgazdasági ágazatának 29%-át tette ki. A háztartások szintjén az UNODC korábbi kutatásai következetesen azt találták, hogy az ópiummákból származó jövedelem az ópiummákot termesztő háztartások átlagos jövedelmének akár a felét is kitette. [17]

Az ópium termelői ára 2022 végétől 2023-ig drámaian megemelkedett. 2023 augusztusában a szárított ópium kilogrammjának havi termelői ára átlagosan 408 dollár volt, ami közel ötször több, mint a tálib hatalomátvétel előtti 24 hónapban, amikor az árak tartósan alacsonyak maradtak. Mivel a termesztés még az ópiumárak meredek emelkedése mellett is visszaesett, a gazdáknak a 2023-as ópiumtermés kereskedőknek történő eladásából származó teljes jövedelme több mint 92%-kal csökkent, a 2022-es terméssel kapcsolatban becsült 1360 millió dollárról 110 millió dollárra esett 2023-ban. Bár egyes gazdák a korábbi betakarításokból származó ópiumot magasabb termelői áron értékesítették, nem valószínű, hogy ez a legtöbb háztartás számára előnyös volt. Az UNODC korábbi, falusi felmérésekből származó kutatásai szerint a gazdák az ópiumtermés mintegy 80%-át még az adott évben eladják, ami azt jelzi, hogy sok gazda nem tart jelentős készleteket. [18] A gazdák általában gyorsan eladják a betakarított ópiumot, hogy azonnali és alapvető szükségleteiket – például élelmiszert, orvosi kiadásokat vagy adósságtörlesztést – kielégíthessék. Az ópiumbevételek drasztikus csökkenése súlyosbíthatja a vidéki, Afganisztánban élő gazdák amúgy is nehéz helyzetét, különösen, ha nem állnak rendelkezésre legális alternatívák. [17]

A tilalmat követően a korábbi rekordtermésekből származó ópiumkészleteket eladták, míg a heroinfeldolgozás csökkent. Eközben a metamfetamin-kereskedelem továbbra is növekszik a régióban. A de facto hatóságok által 2022 áprilisában elrendelt tilalom minden kábítószerekkel kapcsolatos tevékenységre vonatkozott. A metamfetamin-termelésre vonatkozó megbízható becslések hiánya viszont megnehezíti a tilalom e piacra gyakorolt hatásának értékelését. Az ópiátokkal ellentétben azonban az Afganisztán környékén lefoglalt metamfetamin mennyiségének folyamatos növekedése nem utal a kínálat komoly zavarára. [17]

Kockázat és lehetőség

Mivel a kábítószer-termesztési tilalom továbbra is érvényben van, a gazdáknak el kell dönteniük, hogy október végén vagy november elején vetik-e a mákot a 2024-es betakarításhoz. Az ópium árának erőteljes és folyamatos emelkedése, továbbá az életképes alternatív bevételi források hiánya arra ösztönözhet néhány gazdát, hogy a tilalom ellenére visszatérjen a máktermesztéshez. [17]

Korábbi kutatások szerint a törvényes gazdasági lehetőségek és a piacokhoz való hozzáférés hiánya az illegális növénytermesztés egyik fő mozgatórugója. Tekintettel a nemzetközi segélyek csökkenésére, a szankciókkal és a nemzetközi fizetési rendszerekhez való korlátozott hozzáféréssel párosulva, Afganisztánban korlátozott számú lehetőség marad a legális szférában a fenntartható gazdasági fellendülésre. [19]

Sok gazda a mák helyett gabonaféléket, például búzát termeszt, ami javíthatja az élelmezésbiztonságot, de nem pótolja teljesen a máktermesztésből és az ópium betakarításából származó bevételkiesést. Az ópium betakarítása az afgán falvak mintegy harmadában évente átlagosan több mint 100 ezer teljes munkaidős munkahelynek felel meg, és nemcsak a gazdákat, hanem a közösségek számos más tagját is támogatja. [17]

Az ópiumtermesztés erőteljes csökkenése Afganisztánban lehetőséget teremt a vidéki közösségek támogatására és az ország törvényes fejlődési pályára állítására. Ez megnyitja az utat Afganisztán gazdaságának olyan legális ágazatok felé történő diverzifikálása előtt, mint a mezőgazdaság, a feldolgozóipar és a szolgáltatások, valamint a gazdasági stabilitás megerősítése. Az ópiummák-termesztés fenntartható csökkentése – a termesztéssel foglalkozók megélhetésének javítása vagy akár fenntartása mellett – attól függ, hogy a gazdák találnak-e olyan megfelelő, gazdaságilag életképes alternatívákat, amelyek ellensúlyozni tudják az ópiumból származó bevételkiesésüket, vagy legalább az alapvető és azonnali szükségleteiket kielégítik. Ehhez nagyobb együttműködésre lesz szükség a nemzetközi partnerekkel, valamint a hatóságok részéről a fenntartható és méltányos programok előmozdítására való hajlandóságra. [17] Bizakodásra ad okot, hogy ilyen jellegű nemzetközi együttműködések már elkezdődtek, például az Egyesült Államok a katari fővárosban, Dohában tárgyalásokat folytatott az afgán tálibok képviselőivel a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemről. Ezt Karen Decker, az Egyesült Államok dohai afganisztáni nagykövete jelentette be korábban. [21]

Afganisztánon túl a kevesebb heroin kevesebb kábítószer-kereskedelmet és -fogyasztást eredményezhet. Ez azonban a károsabb alternatívák megjelenését is elősegítheti. Az Afganisztánban termesztett ópiummák által ellátott globális heroinpiacok az elkövetkező években súlyos ellátási hiányokkal szembesülhetnek. A tálibok által 2000-ben és 2001-ben bevezetett utolsó országos tilalom nem okozott nagyobb fennakadásokat, mivel az ellátási láncban elegendő ópiumkészlet állt rendelkezésre. A tilalom azonban csak a 2001-es termésre volt jelentős hatással, és az ópiummák termesztése gyorsan újraindult. A jelenlegi helyzetben nem tudni, hogy több rendkívül termékeny év után mennyi ópiumot vagy ópiátot halmoztak fel. [17]

Az ópiumtermelés tartós csökkenése az országban egy sor egyéb következményhez vezethet: az ópiumtermelés más országokba való áthelyeződése, az ópiátfogyasztás általános csökkenése, a tisztaság csökkenése, vagy a heroin és ópium felváltása más anyagokkal a kiskereskedelmi piacokon, amelyek közül néhány még károsabb lehet (például a fentanil vagy más szintetikus ópiátok). A kiskereskedelmi piacokon a forgalmazók a hiányhoz úgy alkalmazkodhatnak, hogy más szintetikus opioidokkal helyettesítik azokat, amelyek olcsók, erősek és könnyen hozzáférhetők az interneten. Az észak-amerikai tapasztalatok, amelyek szerint a fentanil megelőzte a heroint a főbb kábítószerpiacokon, jól szemléltetik, hogy egy olcsóbb és könnyen hozzáférhető szintetikus opioid kiszoríthatja a heroint. [17]

Az afgán ópiátellátási láncban a jövedelmek csökkenése ösztönözheti az alternatív illegális tevékenységeket, ami más anyagok, például szintetikus kábítószerek, metamfetamin kereskedelmének növekedéséhez vagy más szervezett bűnözői tevékenységek elterjedéséhez vezethet a tágabb régióban. Ezek közé tartozhat a tiltott fegyverkereskedelem, az emberkereskedelem és a migránsok csempészete, az illegális bányászat vagy a kulturális javak kereskedelme. [17] Ezen tevékenységek közül több már Magyarországot is érinti, ugyanis egy novemberben közzétett nemzetbiztonsági jelentés szerint a tálib hírszerző szolgálatok közvetlenül irányítják az Afganisztánból érkezett, Vajdaságban működő csempészcsoportokat. [20]

Irodalomjegyzék:

1. Ward C, Byrd W. Afghanistan’s opium drug economy. 2004. Elérhető: https://documents1.worldbank.org/curated/en/158651468767124612/pdf/311490PAPER0AF100SASPR0no051Dec0171.pdf.
2. World Drug Report 2021 (United Nations publication, Sales No. E.21.XI.8). Elérhető: https://www.unodc.org/res/wdr2021/field/WDR21_Booklet_2.pdf
3. United Nations Office on Drugs and Crime (UNDOC). Afghanistan opium survey 2021: Cultivation and production. 2021. Elérhető: https://www.unodc.org/documents/crop-monitoring/Afghanistan/Afghanistan_Opium_Survey_2021.pdf.
4. European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction (EMCDDA). Emerging evidence of Afghanistan’s role as a producer and supplier of ephedrine and methamphetamine. 2020. Elérhető: https://www.emcdda.europa.eu/system/files/publications/13410/emcdda-methamphetamine-in-Afghanistan-report.pdf.
5. United Nations Office on Drugs and Crime (UNDOC). Drug situation in Afghanistan 2021: Latest findings and emerging threats. 2021. Elérhető: https://www.unodc.org/documents/data-and-analysis/Afghanistan/Afghanistan_brief_Nov_2021.pdf.
6. United Nations Office on Drugs and Crime (UNDOC). Afghanistan synthetic drugs situation assessment. 2017. Elérhető: https://www.unodc.org/documents/scientific/Afghanistan_Synthetic_Drugs_Assessment-2017.pdf.
7. National Statistics and Information Authority. Afghanistan Multidimensional Poverty Index 2016–2017. NSIA, Kabul; 2019. Elérhető: https://www.mppn.org/wp-content/uploads/2019/03/AFG_2019_vs9_online.pdf
8. Crawford NC. Cost of war: Update on the human costs of war for Afghanistan and Pakistan, 2001 to mid-2016. 2016. Elérhető: https://watson.brown.edu/costsofwar/files/cow/imce/papers/2015/War%20in%20Afghanistan%20and%20Pakistan%20UPDATE_FINAL.pdf.
9. Panter-Brick C, Goodman A, Tol W, Eggerman M. Mental health and childhood adversities: a longitudinal study in Kabul, Afghanistan. J Am Acad Child Adolesc Psychiatry. 2011;50(4):349–63.
10. Scholte WF, Olff M, Ventevogel P, de Vries GJ, Jansveld E, Cardozo BL, Crawford CA. Mental health symptoms following war and repression in eastern Afghanistan. JAMA. 2004;292(5):585–93.
11. Rhodes T. The ‘risk environment’: a framework for understanding and reducing drug-related harm. Int J Drug Policy. 2002;13(2):85–94.
12. Collins AB, Boyd J, Cooper HL, McNeil R. The intersectional risk environment of people who use drugs. Soc Sci Med. 2019;234:112384.
13. https://www.vg.hu/nemzetkozi-gazdasag/2021/11/metamfetaminnal-diverzifikalja-opiumtermeleset-afganisztan
14. DRUG SITUATION IN AFGHANISTAN. Latest findings and emerging threats. UNDOC Research Brief 2021. november
15. https://szentkoronaradio.com/blog/2023/11/09/a-talibok-szinte-teljesen-kiirtottak-az-opium-termelest-afganisztanban/
16. https://telex.hu/kulfold/2022/04/03/talib-opium-tiltas
17. AFGHANISTAN OPIUM SURVEY. Cultivation and production after the ban: effects and implications. UNDOC Research Brief 2023.november
18. UNODC, “Afghanistan Opium Survey 2019: Socio-Economic Survey Report, Drivers, Causes and Consequences of Opium Poppy Cultivation,” February 2021, Elérhető: https://www.unodc.org/ documents/crop-monitoring/Afghanistan/20210217_report_with_cover_for_web_small.pdf
19. UNDP, “Afghanistan Socio-Economic Outlook,” 2023.
20. https://magyarnemzet.hu/kulfold/2023/11/drog-vedelmi-penz-kulfoldi-adomanyok-tartjak-el-a-talib-kormanyt?utm_source=hirstart&utm_medium=referral&utm_campaign=hiraggregator
21. https://hirado.hu/kulfold/cikk/2023/09/21/a-kabitoszer-kereskedelem-visszaszoritasarol-targyalt-az-egyesult-allamok-a-talibokkal

További elemzéseink, amelyek érdekelhetik